Európai fejfantom

Összeszámolni is nehéz, hogy akár egy háztartásban hány olyan készülék van, amely elektromágneses hullámokat bocsát ki magából, illetve ezek segítségével működik: a mobiltelefonok, a drót nélküli internet (wifi), a mikrohullámú sütő, a televízió, a rádió, sőt a számítógépek processzorai is – és még hosszasan sorolhatnánk. Nem nehéz belátni, hogy az elmúlt ötven évben miért emelkedett 350-szeresére egy városi ember átlagos elektromágnesessugár-terhelése. Hogy mindez milyen hatással van az emberi szervezetre, arról viszont nem könnyű megbízható adatokkal szolgálni.

Thuróczy Györggyel, az Országos
Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai
és Sugár-egészségügyi
Kutatóintézet főosztályvezetőjével
sétálunk a budafoki Törley-
kastélyban lévő laboratóriumokban.
Az intézet munkatársai
azt kutatják, hogy az
elektromos eszközök keltette
elektromágneses terek jelentenek-
e egészségügyi kockázatot. Az asztalokon egerek
vizsgálatára szolgáló eszközök, mellettük kis antenna
modellezi az elektromágneses sugárforrást. Az egerek
egy átlátszó műanyag tubusban pihennek, amely
hasonlít az injekciós fecskendőre. Az egyik végén lévő
tágabb nyíláson helyezik bele az állatot, míg a másik
vége beszűkül, a rajta lévő lyuk éppen elegendő
arra, hogy az egér levegőt tudjon venni. Ez a szerkezet
biztosítja, hogy az állat feje a kísérlet végéig az antenna
közelében maradjon, és mozgásával ne zavarja
a pontos mérést. A szén-dioxid-kamrában apró Petri-
csészékben nevelt sejtkultúrák, kisebb-nagyobb
sugárzásnak kitéve. A labor legérdekesebb berendezése
mégis egy nagyobb mosogatóra emlékeztető tartály,
amelynek alakja emberi fejet formáz. Ez az úgynevezett
európai fejfantom. Az Európai Unió összes
hasonló kutatóhelyén pontosan ugyanilyen eszközök
segítségével mérik a mobiltelefonok sugárzását. A
tartályt megtöltik az agyszövetet helyettesítő folyadékkal,
és közel helyeznek hozzá egy működő mobiltelefont.
Miközben a telefon működik, a tartály belsejében
mérhetővé válik a sugárterhelés. Csak akkor
kerülhet forgalomba egy új készülék, ha sugárzása a
határérték alatt marad.

Évek fejlesztőmunkája és befektetett milliók veszhetnek
kárba akkor, ha egy új telefon nem veszi sikeresen
e vizsgálati eszközön való tesztelést.

– Majd fél éven keresztül óriási vita volt azon,
hogy a füle milyen legyen, mennyire álljon el – idézi
fel a fejfantom végleges alakját meghatározó egyezményhez
vezető rögös utat Thuróczy György. A mobiltelefon-
gyártók azt akarták, hogy a fejfantomnak
elálló füle legyen, a sugárzásvédelmi hatóság szakemberei
inkább lelapult fülű fejet igyekeztek szabványosítani.
Miért lehetett ez a látszólag jelentéktelen részlet
ilyen fontos? A dolog nyitja a mobiltelefon távolsága
a fejtől. A készülék sugárzása ugyanis már néhány
centimétert eltávolodva is jelentősen lecsökken, így
az elálló fülű fejfantom belsejében mérhető elektromágneses
tér kisebb lesz.

Időről időre napvilágot lát a sajtóban egy-egy olyan kutatás,
amely arról számol be, hogy kimutatható a például
a mobiltelefonok és az internetes wifihálózatok által
is használt elektromágneses hullámok egészségkárosító
hatása. A múlt héten egy belgiumi vizsgálatot kapott
fel a sajtó. A Magyar Távirati Iroda (MTI) híradása
szerint “a leuveni katolikus egyetem egy kutatója
patkányokon végzett kísérletek alapján megállapította:
azoknak az állatoknak a körében, amelyek hosszabb
időn keresztül voltak kitéve elektromágneses hullámoknak,
jelentősen emelkedett a halálozási arány. A
kísérletben részt vevő patkányoknál továbbá memóriazavarokat
és az immunrendszerért felelős fehérvérsejtekben
kimutatható elváltozásokat tapasztaltak.”

Dirk Adang, a leuveni egyetem doktorandusza olyan
patkányokat vizsgált kísérlete során, amelyeket 18 hónapon
át különböző erősségű elektromágneses hullámok
értek, illetve olyanokat, amelyeket ez idő alatt nem
értek ilyen hatások. “Adang konzulense szerint vitathatatlan
az összefüggés az elektromágneses hullámok és a
megnövekedett halálozási arány között” – írta az MTI.
Ám, ahogy az ilyen híradásoknál ez már megszokott
figyelmeztetés, a professzor is kijelentette: óvatosan
kell értelmezni a kutatás eredményeit, és nem lehet
egyértelműen hasonló következtetést levonni az
emberekre vonatkozóan.

Abban ugyanis szinte minden kutató egyetért, hogy
eddig nem született megcáfolhatatlan bizonyíték a
mobiltelefonok egészségkárosító voltára. Aggodalomra
okot adó eredmények azonban már korábban is bőséggel
napvilágot láttak. Svéd kutatók kimutatták,
hogy tíz év alatt kétszeresére nő a rosszindulatú daganatok
kockázata azon az oldalon, amelyiken az emberek a mobiltelefont használják. Egy amerikai felmérés
szerint a leukémia és az Alzheimer-kór kockázata némileg
nő a gyakran mobilozók körében. Nem csoda,
hogy tizenkilenc neves francia, holland, amerikai és
olasz onkológus a minap petíciót írt alá, amelyben a
mobiltelefonok lehetséges egészségkárosító hatására
figyelmeztetnek. David Servan-Schreiber és társai szerint
a telefonok káros hatásai az idők során összeadódhatnak,
és főként a gyerekekre lehetnek veszélyesek.

A tizenhárom ország bevonásával most készülő
Interphone-felmérés előzetes eredményei szerint valamennyivel
gyakrabban kapnak agydaganatot a mobiltelefon-
tulajdonosok, de a hatást statisztikailag nem
sikerült igazolni.

Talán a mobiltelefonok általános elterjedése irányította
a figyelmet az elektromos eszközök által kibocsátott
elektromágneses hullámokra és e sugárzás esetleges
egészségkárosító hatására. Napjainkban rengeteg
olyan készüléket használunk, amelyek aktívan gerjesztenek
elektromágneses teret maguk körül, gondoljunk
csak a mobiltelefon mellett az internetkapcsolatot
biztosító wifire vagy a kézi és asztali számítógépeink
között kapcsolatot teremtő Bluetoothra, a vezeték nélküli
telefonra, csengőre, a távirányítható garázskapura,
riasztóberendezésre, biztonsági kamerákra, a televízió-
és rádióadókra.

– A televízióadások már megvoltak akkor is, amikor
még mobiltelefon nem volt. Mivel azonban a televízióadók
általában messze vannak, ezért nem zavarta
az embert, hogy a tv-adás révén elektromágneses hullámok
ott is megjelennek, ahol ő van. De a fizika törvényeit
nem lehet megkerülni. Akkor van egy adott helyen
jó vétel, ha ott annak az adónak a jelei hasonló
nagyságrendűek, mint a mobiltelefon jelei – érzékelteti
a környezetünkben mára már általánossá vált elektromágneses
terek mértékét Lénárt Ferenc, a Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem széles sávú
hírközlés és villamosságtan tanszékének tudományos
munkatársa, aki nemrégiben egy mobiltelefonbázisállomás
telepítését kísérő perben működött közre
igazságügyi szakértőként. A kutatóval a Műegyetem
egyik eldugott szobájában beszélgetünk, körülöttünk
elektromos készülékek, mérőműszerek a munkaasztalokon.
A labor egyik szobája, amelyben mérni szokták
a készülékek elektromágneses sugárzását, teljes
egészében rézlemezzel van burkolva. Ez elengedhetetlen,
máskülönben a közelben lévő eszközök sugárzása
lehetetlenné tenné az adott készülék elektromágneses
terének pontos meghatározását. (A réz mint az elektromosságot
rendkívül jól vezető fém kizár minden
külső elektromágneses teret.)

Ennél is kevésbé közismert az, hogy e készülékeken
kívül szinte minden elektromos árammal működő
eszköz, például a számítógépek processzora, a televízió,
a rádió, a mikrohullámú sütő, a DVD-lejátszó, a
hifitorony, a fluoreszkáló lámpa, a villanymotor felhalmozott
energiájának egy részét elektromágneses hullámok
formájában adja le. A mindannyiunkat körülvevő
elektromágneses terek összességét a tudományos
szleng elektroszmognak nevezi. Jellemző adat, hogy az
elmúlt ötven évben 350-szeresére emelkedett egy városi
ember átlagos elektromágnesessugár-terhelése, az
otthonokban mérhető elektromágneses háttérsugárzás
teljesítménye elérheti az öt milliwattot is négyzetméterenként.
Ha az ember bekapcsolja a laptopját egy
társasházi lakásban, az akár hat-hét különböző wifiadó
jelét is érzékelheti. Mint Lénárt Ferenc elmondta,
ezek az eszközök nem egy pontból sugároznak, így a
hullámok között fellépő erősítő és gyengítő interferenciák
vizsgálata igen nehézzé válik, az eszközök keltette
együttes elektromágneses tér jellegét pedig nehéz
meghatározni. E sugárzás tehát bizonyítottan hatással
lehet más elektromos eszközök működésére.

De vajon az emberi szervezetre is hatást gyakorol?

Az elektromágneses terek nagyban különböznek
egymástól, így biológiai hatásaik is szélsőséges különbségeket
mutatnak. A Föld mágneses tere például
áthatol az emberi testen, a szervezet molekulái csak kis
részét tartóztatják föl. Ezzel szemben a mobiltelefonok
által használt mikrohullámok, amelyek hullámhossza
húsz-harminc centiméter, nagyobb része nyelődik el a
test részecskéiben, ez azonban nem feltétlenül jelenti
azt, hogy károsítják is.

Az elektromágneses hullámok a feltételezések szerint
háromféle módon befolyásolhatják az élő szervezetet:
emelhetik a testhőmérsékletet, ami károsítja a
sejteket, mutációt okozhatnak a szövetekben, ami daganatos
megbetegedések kialakulásához vezethet, és
elpusztíthatják a spermiumokat, így terméketlenséget
okozhatnak, ezenkívül e sugárzás megzavarhatja az
idegrendszer működését is.

A leginkább bizonyított biológiai hatása a mikrohullámok
tartományába eső 300 megahertz és 300 gigahertz
közötti frekvenciájú sugárzásnak van. Ez az
úgynevezett dielektromos hevítés, amellyel nap mint
nap találkozunk, amikor beteszünk egy tányér levest
melegedni a mikrohullámú sütőbe. Az élő szervezet dipólusai,
molekulái is elnyelik a mikrohullámokat, ezáltal
gyorsabb rezgésbe és forgásba kezdenek, tehát melegednek.
Minthogy a mobiltelefonokat tartjuk elég
közel testünkhöz ahhoz, hogy a melegítő hatás felmerülhessen,
e készülékek hevítőképességét vizsgálják a
legintenzívebben. Bár a mobiltelefonok által általánosan
használt 900 és 1800 megahertzes sugárzástartomány
is a mikrohullámok tartományába esik, fontos
figyelembe vennünk azt, hogy a telefonok és a mikrohullámú
sütők teljesítménye között több nagyságrendi
különbség van. Míg egy átlagos mikrohullámú sütő
1200 watt teljesítményt képes leadni, addig az európai
szabvány szerint működő mobiltelefonok maximális
teljesítménye két watt, és a bázisállomások, tehát az
átjátszótornyok teljesítménye sem éri el a harminc
wattot, érzékelteti a teljesítmény mértékét Lénárt Ferenc.
A mobiltelefon-használat összességében alig néhány
tized fokkal emeli a fej felületének hőmérsékletét,
ez kisebb, mint a közvetlen napfény hatására bekövetkező
melegedés. Az agy a helyi vérkeringés fokozásával
képes ellensúlyozni ezt a hőmérséklet-emelkedést.

Mivel az ember idegi aktivitása az idegsejtek töltésingadozásain,
az idegrostokon végigfutó elektromos
impulzusok átadásán alapszik, több kutató azt valószínűsíti,
hogy az elektromos készülékek hatással lehetnek
az emberek agyműködésére. Az agy egyes területeinek
aktivitását mérő elektroencefalográfiai (EEG)
vizsgálatok segítségével megállapították, hogy az
elektromágneses sugárzás hatására az emberek alvásritmusa
megváltozik. Akik bekapcsolt mobiltelefon
közelében alszanak, lassabban jutnak el a mélyen alvás
állapotába, és e fázisban rövidebb időt töltenek, így kevésbé
tudják kipihenni magukat, mint azok, akik telefonjuktól
távol fekszenek le.

Sokan meg vannak győződve arról, hogy a wifi vagy
a mobiltelefon sugárzása okozza fejfájásukat és általános
rosszullétüket. Több kísérletben próbálták ezt a
rosszullétet ellenőrzött körülmények között is előidézni,
eddig kevés sikerrel. E vizsgálatok tanulsága gyakran
az, hogy a panaszokat a készülékek puszta látványa
is kiválthatja, ezért igen nehéz meggyőző kísérleteket
végezni. Ehhez hasonlóan gyakran előfordul az is, hogy
egy újonnan épített bázisállomás még üzembe helyezése
előtt egészségi bántalmakat okoz a helyi lakosok körében.
A fejfájásos panaszok és a mobiltelefon-használat
összefüggését másrészről Norvégiában és Svédországban
egyértelműen igazolták, így ennek tisztázása
érdekében jelenleg is intenzív kutatások folynak.

Szinte nem múlik el úgy hónap, hogy egy-egy bázisállomás
telepítése ellen ne tiltakoznának az ott lakók.
Thuróczy György és munkatársai már számos alkalommal
mérték az adótornyok környezetében érzékelhető
elektromágneses teret. Ennek nagysága a kutató szerint
ahhoz hasonlítható, mintha húsz mobiltelefon működne
a ház tetején. Minthogy az elektromágneses tér intenzitása
a készüléktől már néhány centiméteres távolságra
is jelentősen lecsökken, az emberre nagyobb sugárterhelés
hat, ha néhány percig telefonál, mintha egy
évig az adótoronytól néhány méterre élne. Ez nem az
egyetlen meglepő adat. A kutatóintézet munkatársai
úgy találták, hogy a torony alatt a legkisebb a tér intenzitása,
míg a közelében esetleg magasabb lehet.
– Tegyünk-e egy iskolára bázisállomást vagy sem?
A szülők azt mondják, hogy isten ments – jellemzi a
közvélekedést Thuróczy György, pedig talán ebben az
esetben érné az iskolát a legkisebb elektromágnesessugár-
terhelés.

Az elektromágneses sugárzás élettani hatásának
hosszú távú vizsgálata mindazonáltal fontos, hiszen az
esetleges, lassan kialakuló egészségkárosító effektusról
még csak feltételezéseink lehetnek. E fiziológiai hatásokat
alapvetően háromféle módon kutatják. Gyakran
orvosi nyilvántartásokban elemzik újra a betegségek
gyakoriságát, és összevetik azokat az emberek valószínű
sugárzáskitettségével. Ilyen módon sikerült kimutatni
a magasfeszültségű távvezetékek és a gyermekkori
leukémia kapcsolatát. E módszer előnye az,
hogy a vizsgálat alanyai valóságos emberek, a háttérben
megbújó egyéb, betegséget befolyásoló tényezőket
azonban gyakran nehéz így kiküszöbölni. E zavaró hatások
kizárhatók a kísérleti állatok és a sejtkultúrák
vizsgálatával, amelyet magyar kutatók is rutinszerűen
végeznek. A sejtkultúrák vizsgálata leginkább az elektromágneses
tér örökítőanyagot károsító hatásáról
szolgálhat információval. A daganatok ugyanis gyakran
úgy alakulnak ki, hogy az egészséges sejtekben valamilyen
károsító hatás következtében megváltozik a
genetikai állomány, a sejtek pedig ezután őrült osztódásba
kezdenek.

Nincsenek tehát minden kétséget kizáró bizonyítékok
arra, hogy az elektromágneses tereket gerjesztő
készülékek károsítják egészségünket, a szakemberek
mégis óvatosságra intenek, kevéssé ismert ugyanis a
különböző készülékek elektromágneses tereinek
együttes hatása.

Óvintézkedések

Néhány egyszerű praktikával könnyen csökkenthetjük a
ránk ható elektromágneses sugárzás mértékét.

Autós kihangosító. A kihangosítás vagy a fejhallgató
alkalmazásával például nincs szükség arra, hogy a mobiltelefonokat
hosszú ideig fejünk mellett tartsuk. A sugárterhelés
szempontjából azok az autós mobiltelefon-kihangosítók
igazán előnyösek, amelyek átveszik a telefon
antennájának szerepét is, és az autón kívül elhelyezett saját
antennájukkal tartják a kapcsolatot a bázisállomással.
Sajnos ezek a készülékek bonyolultságuk miatt lassan eltűnnek
a forgalomból.

Ne elégedjünk meg a stand-by üzemmóddal. Azokat a
készülékeket, amelyeket éppen nem használunk, teljesen
kapcsoljuk ki, ne elégedjünk meg a távirányító stand-by
gombjának megnyomásával. Ekkor ugyanis a televízió, a
videó tovább működik, és sugárzása is megmarad. Ha a készüléken
lévő gomb segítségével kapcsoljuk ki őket, a sugárzásuk
lecsökken, és áramfelhasználásuk is kisebb lesz.

A wifiadó kikapcsolása. Ehhez hasonlóan, amikor befejeztük
az internet böngészését, ne felejtsük el wifiadónkat
is kikapcsolni. Ez a sugárzás és az áramfelvétel
csökkentése mellett azért is ajánlatos, mert így megakadályozhatjuk,
hogy mások a tudtunk nélkül a mi internethozzáférésünket
felhasználva kapcsolódjanak a világhálóhoz.


2008. július 5.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s