Mára hétköznapivá vált, hogy ha a világ másik végére készülünk nyaralni, megnézhetjük az ígéretesnek tűnő szálloda környékét az interneten, így nem kell vevőcsalogató reklámképekre hagyatkoznunk. Az utcai panorámaképeket nyújtó alkalmazás sok esetben hasznos, de rengeteg az adatvédelmi buktatója. Megéri nekünk mindez?

Búvárok és csomagtartók
A panorámaképeken rendkívül sok humoros jelenetet látni. Legtöbbjük gyaníthatóan épp a Google autójának szóló színjáték. Néhány közölük:
– A norvégiai Bergen önfeledten napozó békaemberei igencsak megharagudtak a fényképezés láttán, és búvárfelszerelésben, békatalpakon eredtek az autó nyomába.
– A németországi Mannheimben egy meztelen férfi szállt ki éppen autója csomagtartójából, miközben a kocsibehajtón élettelennek tűnő kutya hevert.
– Az ugyancsak német Wilmersdorf egyik utcáján, konkrétan a Hubertusallén egy nő éppen a fotózás előtti percekben adott életet gyermekének. Kár, hogy csupán vicces kedvű helyiek megrendezett tréfájáról van szó.
– Nem tréfa azonban egy ismeretlen amerikai városban készült kép, rajta a huszonöt mérföldes sebességhatárt jelző tábla, alatta pedig a fényképezős kocsi harminckét mérföldes sebességét mutató kijelző.

Kanadában 2009 márciusában jelentek meg a Google fényképezős Opel Astrái. Ahogy a világon mindenhol, voltak, akik fölháborodtak ezen. Sok kanadai azonban nem a magánéletéhez és személyes adataihoz fűződő jogainak sérelme miatt emelte föl szavát. Csalódtak abban, ahogy szűkebb pátriájuk kinézett a Google weboldalán. 2009-ben ugyanis szokatlanul sokáig tartott a tél, márciusban pedig épp olvadni kezdett a hó, saras latyakkal borítva a városok utcáit. „Ami engem a magánélet sérelménél sokkal jobban aggaszt, az, hogy a világ a kanadai városok legkedvezőtlenebb arcát fogja megismerni, amely nem mutat jól tavasszal. A Google nem is választhatott volna rosszabb időpontot a fényképezésre. Olyan ez, mintha egy csodaszép nőt közvetlenül az után fényképeznének le, hogy féléves kómából ébredt” – írta a The Star Phoenix című újság publicistája. Azóta több kanadai várost újrafényképeztek, és ezekkel frissítették a meglévő képeket.
A fenti példából is látszik, hogy a Google cég street view elnevezésű szolgáltatása, amelyben távoli városok utcáin tehetünk virtuális sétát milliónyi panorámakép segítségével, a legkülönfélébb érdekeket sértheti. A legtöbb panaszt persze amiatt fogalmazzák meg a világ szinte összes olyan országában, ahol a szolgáltatás működik, hogy a fényképeken az ő megkérdezésük nélkül tűnnek föl emberek, látható a házuk, az autójuk. A jogvédők szerint ez sok szempontból aggályos. Senki sem szeretné, hogy illetéktelenek tudják, merre jár éppen, kivel randevúzik, részt vesz-e az anonim alkoholisták foglalkozásain, hol parkol a kocsijával, hogyan lehet megközelíteni a házát.
Fokozta a félelmeket, hogy májusban kiderült: a Google autói (és esetenként triciklijei) korántsem csak fényképeztek, hanem adatokat gyűjtöttek az útjuk során elért vezeték nélküli (wifi) internetkapcsolatokról is. (A wifirendszerek nemcsak irodaházakban, hanem ma már sok háztartásban is megszokott számítógépes hálózatok: alapvetően az ott lakók kényelmét szolgálják, hogy vezeték nélkül a lakásban bárhol lehessen internetezni, de az adók jelét az utcán is lehet fogni, így a Google elhaladó gépkocsija össze tudta gyűjteni az otthoni wifirendszerek adatait.) Amint az ügy kipattanása után magyarázták, erre például akkor van szüksége a cégnek, amikor mobiltelefonos szolgáltatásában meg kell határozni a felhasználó helyzetét. Vannak ugyanis olyan telefonok, amelyekben nincs globális helyzetmeghatározó (GPS) csip, de wifi-internetkapcsolatra képesek, az általuk érzékelt és a Google által előzetesen feltérképezett wifiadók alapján pedig tudható, hogy hol van éppen a telefon, illetve tulajdonosa.
Aztán a cég bejelentette, hogy a német adatvédelmi hivatal kérésére megvizsgálta a wifihálózatokról tárolt adatokat, és kiderült, hogy „véletlenül” a kódolatlan hálózatokon keresztül zajlott adatforgalom egyes elemeit is elmentették. A felháborodás hatására a Google törölte ezeket az adatokat, és leállította a wifiadók feltérképezését.
Az egyik legtöbb publicitást kapott panaszt az amerikai Boring házaspár (akiknek neve szerencsétlenségükre unalmasat jelent) nyújtotta be a Google ellen. Állításuk szerint a Google autója behatolt a magánterületükre, házuk értéke pedig a töredékére esett vissza amiatt, hogy az megjelent a street view-ban. A több éve húzódó per a napokban zárult le. A bíróság formálisan igazat adott a házaspárnak, mégsem lehetnek maradéktalanul boldogok, hiszen a remélt tetemes kártérítés helyett egyetlen dollár bánatpénzt ítélt meg nekik a bíróság – kimondatlanul is komolytalannak ítélve a keresetet.
Amerikában tehát nem kell tartania nagyobb büntetéstől az internetes óriáscégnek, hiszen az ottani törvények szerint közterületen gyakorlatilag bármit lefényképezhet, és azt nyilvánosságra is hozhatja (kivételek a katonai objektumok és más, nemzetbiztonsági szempontból veszélyeztetett épületek). A sorozatos panaszoknak engedve a Google mégis beleegyezett abba, hogy elhomályosítja az emberek arcát és az autók rendszámtábláit. Ez automatikusan történik egy arcfelismerő algoritmus segítségével. Azóta gyakran feltűnnek olyan képek az interneten, amelyeken a szoftver véletlenül emberi arcnak nézte a pólók mintájául szolgáló mosolygós arcot (smiling face-t), közlekedési táblákat vagy a Kentucky Fried Chicken gyorsétteremlánc reklámarcát, Sanders ezredest.
Gyökeresen más a helyzet Európában. Az Európai Unió illetékesei már több alkalommal figyelmeztették a Google-t, hogy a kontinensen keményebben védik az emberek magánélethez való jogát, mint Amerikában. Alex Türk, az európai adatvédelmi biztosokat tömörítő kollégium korábbi vezetője levelében arra kérte a céget, hogy tartózkodjon „az olyan intim részleteket tartalmazó képek készítésétől, amelyek egy átlagos járókelő számára láthatatlanok”. Ez azért fontos, mert a panoráma-fényképezőgépek az autók tetejére szerelt magas póznákon vannak, így könnyűszerrel belátnak a kertekbe a kerítések és sövények fölött. Türk szerint problémát jelent az is, hogy a Google, bár nyilvánosan csak az elhomályosított arcokat teszi közzé, akár egy évig is megőrizheti az eredeti képeket, így az emberek adatait, azok tudta és hozzájárulása nélkül, egy magáncég birtokolja – és esetleg használja. Arra kérte a Google-t, hogy előzetesen hívja fel a lakók figyelmét, ha környékükön dolgoznak az autói. Az interneten ennek eleget is tesznek: a http://tinyurl.com/yf8mato címen elérhető oldalon látható adatok szerint a cikk írásának idején Magyarországon nem fényképeztek, de például Antwerpenben, Dublinban, Franciaország számos városában, Firenzében és Genovában igen.
Újabban a tulajdonosok kérhetik ingatlanjuk teljes elhomályosítását (a német háztulajdonosok közül több százezer élt is ezzel a lehetőséggel), ahogy tette ezt a Google müncheni irodája is.
Az Európai Unió tagállamai a közös állásfoglalás mellett egyenként tárgyalnak a Google céggel a street view feltételeiről. Romániában és Németországban nemrég kezdődött a szolgáltatás, Anglia nagy része már jó ideje látható az interneten, több országban viszont a hivatalos szervek leállíttatták a fényképezős autókat. Cseh- és Görögországban például addig nem is engedik őket tovább dolgozni, amíg megnyugtató eredményre nem vezetnek a Google-lal folytatott tárgyalások. A szolgáltatás tehát gyakorlatilag tiltott bizonyos európai országokban, míg más EU-tagállamokban engedélyezett. Egyes szakértők szerint ez a tiltás uniós alapelvet, a szolgáltatások határokon átnyúló szabad működését sérti. Kérdés azonban, hogy ez az elv felülírja-e az emberek személyes adataikhoz fűződő jogait.
– A street view szolgáltatás megvalósítható itthon is, de bizonyos feltételekkel. A legfontosabb az, hogy a magyar állampolgárok személyes adatait még Magyarország területén töröljék a képekről, és csak ezután vigyék ki Amerikába – nyilatkozta lapunknak Jóri András adatvédelmi biztos. – E szolgáltatás véleményem szerint nem túlzottan veszélyes, viszont nagy az érdeklődés iránta. Nem akarjuk, hogy az a kép alakuljon ki, hogy a hatósági bürokrácia akadályozza a szolgáltatás beindítását, de valóban vannak megoldandó adatvédelmi kérdések. A helyzetet az teszi nehézzé, hogy nem működik jól az európai koordináció. Bizonyos országok tiltják, mások feltételeket szabnak, megint mások pedig feltétel nélkül utat engednek a szolgáltatásnak.
A Google magyarországi irodája a téma kényes voltára hivatkozva szinte semmit sem árult el a street view itthoni bevezetésének várható idejéről, körülményeiről. Nem tudhattuk meg, hogy az autók végigfényképezték-e már városainkat, vagy később indulnak útnak, sem azt, hogy nálunk is gyűjtötték-e a wifiadók adatait. Arról sem nyilatkoznak a cég képviselői, hogy tárgyalnak-e az adatvédelmi biztossal. Ezt Jóri András egyébként megerősítette, ám a wifiadatok gyűjtésével kapcsolatos kérdésről ő sem kívánt nyilatkozni lapunknak. A Google-nál kérdésünkre mindössze annyit mondtak, hogy a rendszerbe épített adatvédelmi funkciók (az arcok, a rendszámtáblák és kívánság szerint az épületek elhomályosítása), amelyeket más országok adatvédelmi biztosai kielégítőnek találtak, itt is működnének.
Nem a Google azonban a legtöbb titkot őrző szereplő a történetben. Miközben az internetes világcég adatvédelmi kritikák kereszttüzébe került szerte a világon, addig kisebb, szinte észrevehetetlenül kicsi cégek gyakran mindenféle engedély, egyeztetés, tárgyalás nélkül működtetnek a Google-éhoz megtévesztésig hasonló szolgáltatásokat. Akik sajnálkoznak, hogy az adatvédelmi kérdések megoldatlansága miatt évek óta késnek a hazánkat bemutató internetes panorámaképek, azok valószínűleg nem is hallottak még a Norcról. Ez a román cég ugyanis szép csendben végigfényképezte Budapestet, a Balaton-parti településeket, valamint még néhány nagyvárost, és a képeket elérhetővé tette az interneten. Az emberi arcok és a rendszámtáblák itt ugyanúgy el vannak homályosítva, mint ahogy azt a Google ígéri. Mosolyogtató részlet, hogy a Norc panorámaképeit a Google térképszolgáltatására írt kiegészítő program segítségével böngészhetjük.
Természetesen szerettük volna megkérdezni a Norc képviselőit is az adatvédelmi irányelveikről, de a fordítóprogram segítségével magyarított honlapjukon feltüntetett telefonszámon senki sem válaszolt, az e-mail cím pedig a valóságban nem létezik.
Jóri András adatvédelmi biztos arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Norc esete alapvetően más megítélés alá esik, mint a Google-é. A Norc ugyanis az uniós tag Romániában bejegyzett cég, ott tárolja a felvételeket, így a magyar állampolgárok személyes adatai nem hagyják el az Európai Unió területét. Jóri levélben kért tájékoztatást román kollégájától a cég szolgáltatásáról. Az ottani adatvédelmi hivatal úgy nyilatkozott, hogy megvizsgálták a Norc működését, és szabályosnak találták.

2010. december 18.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s