Mesekönyvünk tarka ízelítőt ad a növényeknek az emberiség páratlanul színes kultúrájában betöltött szerepéről – olvasható a Mesés növények, növényes mesék című kötet utószavában. Valóban így lehet a legérzékletesebben leírni a könyv tartalmát. Benne a kultúrnövényekről szóló kétoldalas fejezeteket néhány mondatos legendák, anekdoták, valamivel hosszabb botanikai, kultúrtörténeti összefoglalók és teljes oldalas rajzok alkotják.A kötet tehát kicsit képeskönyv, kicsit mesekönyv, egyúttal növénytani ismeretterjesztő munka.

Veszélyes efféle művet alkotni, mert alig van olvasói csoport, amely a könyvet forgatva ne fanyalogna, ne lenne hiányérzete. Aki a mesés történetekben vagy a növények bemutatásában leli örömét, azt a szigorúan kétbekezdésnyi hosszú „ízelítők”, ahogy az utószó írja, bajosan elégítik ki, a grafikai albumokat kedvelők szeme pedig, félő, a szöveges oldalakat látva rögtön továbbsiklik a szemközti oldalon lévő rajzra.
Pedig a könyv tartalma hosszabb terjedelmet is megérdemelne. Fráter Erzsébet jól ismert történeteket elevenít föl és kevéssé ismerteket tesz közkinccsé. Kávétól táncoló kecskék, Apollón szerelme elől menekülő, babérfává változott nimfák és egy szem füge segítségével Karthágó ellen uszító római politikusok követik egymást. Bár az oldalak nagy része kultúrnövényekkel foglalkozik, találunk vadon élő társaikról is meséket. A skót egyfontos érme egyik oldalán például a bogáncs látható. Ennek oka az a legenda, amely szerint a XIII. században azért nem tudták a norvégok lerohanni Skóciát, mert az éj leple alatt mezítláb partra szálló katonák egyike bogáncsba lépett, és fájdalmában felordított.
A kötet – vélhetően – azért született meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóton működő Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének (MTA ÖBKI) munkájára felhívja a laikus közönség figyelmét. A szerző, Fráter Erzsébet biológus, maga is az intézetben dolgozik, a könyv végén pedig az ÖBKI igazgatója mutatja be a náluk folyó kutatási projekteket. E kezdeményezés első látásra furcsa, és talán több kutató ellenérzését is kiváltja. Hiszen a tudományos vizsgálat tárgyát kiemelték hagyományos közegéből, majd néhány szavas történetek és hatalmas képek segítségével, valóban mesekönyvet idéző formátumban tárják az olvasók elé. Ám a vállalkozás korántsem példa nélküli: az európai uniós tudományfinanszírozás fontos célkitűzése az új kutatási eredmények megosztása a nem szakértő emberekkel. Emiatt az utóbbi időben a kutatói pályázatok költségvetésének kötelező része lett az ismeretterjesztésre fordítandó összeg.
Hogy e célra a meséskönyv-e a legalkalmasabb, azt a jövő fogja eldönteni.(Fráter Erzsébet: Mesés növények, növényes mesék. Csíkszentmihályi Berta rajzaival. Scolar Kiadó, Budapest, 2010. Ára: 2975 forint)

2011. szeptember 24.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s