Görögország adta a demokráciát a világnak két és fél
évezreddel ezelőtt. Most az egész világ újra
Görögországra figyel, az egyik legdemokratikusabb aktus, egy népszavazás bejelentése miatt. Miközben államcsőd fenyegeti az országot, az Európai Unió gazdagabb tagjai hatalmas mennyiségű pénzzel kívánják megoldani a más államokat is súlyosan érintő krachot. Ennek azonban ára van, méghozzá rengeteg görög ember egzisztenciális
összeomlásával fenyegető ára. Az irdatlan mennyiségű pénz ugyanis gyakorlatilag csak a hitelezők étvágyát
elégítheti ki, a görögök, Görögország nem sokat látna
belőle. Hogy hajlandók-e elviselni ezt, miniszterelnökük népszavazáson akarja megkérdezni tőlük. A lépés
megítélése ellentmondásos. Sok európai vezető
a miniszterelnök hatalommegtartási manővereként
értékeli, mások a demokrácia valós működésének
feltételét látják benne.

Amire egész Európa figyel. A mai görög parlament épülete egykor királyi palota volt. Miután Görögország a XIX. század húszas éveinek végén fölszabadult a török uralom alól, meggyilkolták a görög származású orosz külügyminisztert, Joannisz Kapodisztriaszt, aki a fiatal köztársaság elnökeként tért haza. Az európai nagyhatalmak segítségével ezután királyság alakult a bajor származású Ottó trónra lépésével. A királyi család számára klasszicista stílusú palotát építettek Athén központjában Friedrich von Gärtner bajor királyi főépítész tervei alapján, amelybe 1843-ban költözött be az uralkodó. A királyság bukása után, 1929-ben helyezték át a parlament üléseit a korábbi királyi palotába, és azóta is az a székhelye. Az épületben a legutóbbi hónapokban az egész Európai Unió jövőjét meghatározó politikai folyamatok zajlottak. Minthogy szinte percről percre követik egymást az események, és írásunk csak a péntek reggeli lapzártánk idején ismert tényeket tartalmazza, lehet, hogy lapunk megjelenésének idején már más irányt vesz a görög történelem. Miután Georgiosz Papandreu miniszterelnök a minap bejelentette, hogy az Európai Unió 130 milliárd eurós (szinte felfoghatatlan: 40 ezermilliárd forintos) mentőcsomagjáról – és a vele járó drasztikus költségcsökkentő kötelezettségekről – népszavazást kíván kiírni, számos politikai szövetségesét elvesztette. Csütörtök déltájban arról szóltak a hírek, hogy „fél órán belül” felajánlja lemondását a köztársasági elnöknek. Később visszautasította a lemondását és ideiglenes nemzeti egységkormányt követelő felszólításokat, és péntekre bizalmi szavazást jelentett be kormánya ellen. Papandreu a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) párt választási győzelme után lett miniszterelnök 2009-ben. Jelenleg a Paszoknak minimális, kétfős többsége van a háromszáz fős görög parlamentben. Az ellenzék fő ereje a jobboldali Új Demokrácia párt, amely vezetője, Antonisz Szamarasz bejelentése szerint Papandreu távozása esetén részt venne az egységkormányban.

Az ismeretlen hopliták. A Krisztus előtt 431-ben kitört peloponnészoszi háború első évében az Athént irányító Periklész gyászbeszédet mondott a háborúban elhunyt athéni katonák tiszteletére tartott nyilvános megemlékezésen a Kerameikosz temetőben. Thuküdidész örökítette meg e beszédet A peloponnészoszi háború című művében. Tőle származik a gyászbeszéd két mondata, amelyet az ismeretlen katona a parlament épülete előtt, a Szintagma téren álló sírjára véstek. Az írás szerint „az egyik hant maradjon üres az ismeretlenek számára”, mert „a kiválók számára bármely helyszín megfelelő temetkezési hely”. A sírt díszítő márvány dombormű egy antik sztélé (sírkő) másolata, rajta a hoplita halálának pillanata. A hopliták az ókori Görögország hadsere-
gében szolgáló polgári katonák voltak. Szabad emberként min-
den hoplitának magának kellett fegyverzetet és ruhát, sisakot

vinnie a háborúba. A királyi palota építésekor az előtte lévő teret

még nem Szintagmának (alkotmánynak) nevezték. Miután a ba-
jor Ottó került hatalomra, autokratikus módon uralkodott mind-
addig, amíg a görög szabadságharc veteránjaiból álló katonák

csoportja felkelést nem robbantott ki az országban 1843-ban. A

lázadó katonákhoz sok civil is csatlakozott, és végül az alkotmány

elfogadására kényszerítették a királyt. A tér nem mindig az őr-
ségváltást fényképező turistáktól hangos. Tíz évvel ezelőtt a par-
lament előtt tartott tüntetés egyik résztvevője Molotov-koktélt

dobott a díszőrség őrbódéjára. Miközben az építmény pillanatok

alatt lángba borult, az őr, kötelességét teljesítve, mozdulatlan

maradt, amíg felettese a helyszínre ért, és parancsot adott neki a

távozásra. Ekkor már füstölt az egyenruhája. Tavaly januárban

házilag készített pokolgépet robbantottak a Szintagma téren, alig

húsz méterre az ismeretlen katona sírjától. Bár a rendőrség fi-
gyelmeztette az őröket a veszélyre, azok megtagadták őrhelyük

elhagyását, és a robbanás idején is a helyszínen tartózkodtak.

Bojtos cipők. Már Homérosz Iliászában is feltûnt az evzonosz

szó, amely jól öltözött, a hadsereg elitjébe tartozó katonát jelen-
tett. Bár a Homéroszt követő évszázadok során sok görög szer-
ző használta az evzonoszból eredeztethető evzoni szót a gyalo-
gos katonaság megnevezésére, mára e jellegzetes egyenruhát

viselő különítmény tagjai alkotják az elnöki gárdát, és részben

protokolláris feladatokat látnak el. ők hivatottak arra, hogy a

parlamentet őrizzék, illetve ők állnak díszőrséget az ismeretlen

katona parlament előtti sírjánál. Hasonlóan sok más európai

városhoz, rendszeres őrségváltásuk kihagyhatatlan turistalát-
ványosság. Jellegzetes menetelésük közben magasan előre-
nyújtják lábukat, majd hosszan kitartják, és csak azután teszik

le. Hagyományos uniformisuk legfeltûnőbb része a cipő,

amelyre hatalmas bojtot varrtak. Hosszú, zsinóros bojtban vég-
ződő sapkájuk, zubbonyuk és fehér harisnyájuk mind a görög

népviselet elemeit őrzi. Minthogy őrségben tökéletesen mozdu-
latlanul kell állniuk (csak tizenöt percenként váltanak testhely-
zetet, azt is szigorúan rögzített koreográfia szerint), ezért min-
dig van velük együtt szolgálatban egy köznapi egyenruhát vise-
lő társuk. Az ő feladata az, hogy letörölje az izzadságot arcuk-
ról, és elhárítson minden olyan zavaró körülményt, amely ve-
szélyezteti az őrök mozdulatlanságát. Ez manapság leginkább a

faragatlan turisták heccelődését jelenti. Tûnjék e katonák fel-
adata bármennyire is ártatlannak, a görög hadsereg nem is

olyan régen sokkal meghatározóbb szerepet játszott az ország

politikai életében. Tábornokok egy csoportja 1967-ben magá-

hoz ragadta a hatalmat, majd a következő hét évben junta, ka-
tonai kormány irányította Görögországot. Sok kommentátor-
ban e vészterhes időszak rémképe sejlett föl, amikor a minisz-
terelnök néhány napja lefejezte a teljes katonai vezérkart. A gö-

rögöknek semmi sem hiányzott most kevésbé, mint egy puccs-
fenyegetés, így a politika minden szintjén azonnal cáfolták a

feltételezést. Panosz Beglitisz védelmi miniszter kijelentette,

hogy a tábornokok lecserélésének nem voltak politikai motívu-
mai, e „szokásos vérfrissítésre” szerinte már augusztusban sor

került volna, de akkor elhalasztották.

2011. november 5.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s