Ha igaza van Miskolczi Ferenc légkörfizikusnak, akkor a szén-dioxidnak semmi köze az éghajlatváltozáshoz. Ez nemcsak a fennálló tudományos közmegegyezést cáfolná, hanem sok-sok dollármilliárd elköltésének értelmét is megkérdőjelezné.

Nem talált hibát az MTA a Miskolczi-féle klímaelméletben – adta hírül pár napja egy internetes portál, az Atlatszo.hu. A hír nemcsak tudományos szempontból izgalmas, de kezdjük az elején. Hogyan került kapcsolatba a klímaváltozással?
– Amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakán magfizikusként végeztem, kevés atomfizikusi állás volt, ahol elhelyezkedhettem volna. Így kerültem az Országos Meteorológiai Szolgálathoz, ahol a légköri sugárzásokkal kezdtem foglalkozni. Harminc éve ez a szakterületem: a hosszú- és a rövidhullámú sugárzások földi éghajlatra gyakorolt hatása. Később több külföldi kutatóhelyen, a marylandi és a bolognai egyetemen is dolgoztam. Az itt szerzett referenciáim segítettek abban, hogy amikor megpályáztam egy állást az amerikai űrkutatási hivatalnál, a NASA-nál, föl is vettek. Ott annak vizsgálata volt a feladatom, hogy az infravörös sugárzás milyen szerepet játszik a Föld éghajlatának alakításában.
– Hogyan függ össze a bolygó éghajlata az infravörös sugárzással?
– A Napból leginkább látható fény, tehát rövidhullámú sugárzás érkezik a felszín-légkör rendszerbe, ahonnan hosszúhullámú, tehát infravörös sugárzás formájában távozik. E kettőnek nagyjából egyenlőnek kell lennie, hiszen azt látjuk, hogy hosszú távon viszonylag stabil a bolygó hőmérséklete, nem melegedik föl, és nem hűl le extrém mértékben. Ha nem létezne üvegházhatás, a földi átlaghőmérséklet nagyjából mínusz 15 Celsius-fok lenne, ezt hívjuk effektív hőmérsékletnek. Ehelyett a felszíni átlagos hőmérséklet plusz 15 fok. A kettő közötti 30 fok különbség az üvegházhatás mértéke. Hogy ezt mérni tudjuk, első lépésként értelmezni kell a meteorológiai műholdak infravörössugárzás-adatait. Tudományos munkám oroszlánrésze éppen egy olyan program megírása volt, amelynek segítségével értelmezhetővé váltak ezek az adatok. Így lehetőség nyílik a légkörben elnyelt, abszorbeált és az onnan kibocsátott, emittált infravörös sugárzásáramok pontos számítására. Ez ma Hartcode néven ismert. E kettő egyértelműen meghatározza az üvegházhatást.
– Milyen eredményekre jutott?
– Számításaimhoz az amerikai meteorológiai szolgálat által készített rádiószondás archívumot használtam. Ezek az adatok az 1948–2008-as időszakra vonatkozóan a felső légkörbe emelkedő meteorológiai léggömbök által mért adatokat tartalmazzák, és elterjedten használatosak a klímakutatásban. Az adatokat átfuttattam a sugárzásátviteli programom, és az eredmények egyértelműen cáfolják azt a fennálló tudományos dogmát, miszerint a növekvő légköri szén-dioxid-koncentráció növeli az üvegházhatást. És itt kezdődtek a bajok. A számok ugyanis azt mutatták, hogy az utóbbi hatvan évben a Föld effektív – üvegházhatás nélküli – hőmérséklete 0,7 Celsius-fokkal nőtt, és ezzel együtt a tényleges felszíni hőmérséklet is 0,7 fokkal nőtt. Magyarul: az üvegházhatásból származó hőmérséklet-növekedés semmit sem változott. Eközben a légköri szén-dioxid-koncentráció több mint húsz százalékkal megnőtt. Tehát hiába emelkedett drasztikusan a levegő szén-dioxid-tartalma, az üvegházhatásra ez semmilyen hatást nem gyakorolt. A bolygó melegedése, amelyet méréseken alapuló tényként kell elfogadni, az effektív hőmérséklet-növekedéséből adódik.
– Miért emelkedik a Föld effektív hőmérséklete?
– Csak attól melegedhet, hogy bolygónk több napsugárzást nyel el. Ennek rengeteg természetes és az emberi tevékenységtől származó oka lehet. A Nap sugárzását nyilván a Nap állapotában beállt változások és más csillagaszati paraméterek határozzák meg. Ezzel ellentétben a Föld és a légkör sugárzáselnyelő képességének változását az emberi tevékenység számtalan módon dramatikusan befolyásolhatja. Gondolok itt az erdőirtásra és a földhasználatra, az óceánok, a felszín és a légkör szennyeződésére.
– Ön tehát azt állítja, hogy a szén-dioxidnak és a többi üvegházhatású gáznak semmi szerepe nincs a felmelegedésben?
– Nem. Azt állítom, hogy a jelenleg tapasztalt 0,7 fok felmelegedést nem a szén-dioxid növekedése okozza. A NASA-nál éppen az volt a feladatom, hogy meghatározzam a szén-dioxid, a vízgőz és a többi üvegházgáz szerepét a fölmelegedésben. A média hiába szajkózza nap mint nap, hogy mindent tudunk az üvegházhatásról, a valóság az, hogy e gázok szerepe alig ismert. A szén-dioxidnak és a vízgőznek nagyon fontos szerepe van abban, hogy egyáltalán létezik gáz halmazállapotú légkör. Az üvegházhatás nélkül a légkör kihűlne, cseppfolyóssá válna, majd megszilárdulna, hasonlóan a Mars felszínén lévő a szilárd szén-dioxidhoz. Nem vitatja senki, hogy a szén-dioxid-molekula el tudja nyelni, majd vissza tudja sugározni a felszín felé a hosszúhullámú hősugárzás egy részét. Hiába mérik azonban ki laboratóriumban, hogy a szén-dioxid mennyi sugárzást képes elnyelni, ha a valós légkör olyan kaotikus rendszer, amelyet szinte lehetetlen laboratóriumi körülmények között modellezni. A teljes elnyelt sugárzásmennyiség ugyanis az üvegházgázok együttes viselkedésétől függ, így lehetséges az, hogy a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció ellenére sem változik a teljes abszorpció. Az összes üvegházgáz hatása jellemezhető az úgynevezett infravörös optikai vastagsággal. Ez pedig mind a mérések, mind elméleti számításaim alapján állandó.
– Kritikusai szerint az ön által fölhasznált meteorológiai adatbázis köztudottan pontatlan értékeket tartalmaz, így eredményei szükségszerűen hibásak…
– Ezt sokan mondják, csak éppen a NOAA (amerikai oceanográfiai és légköri felügyelet – M. Cs.) nem, tehát hivatalosan ezek az adatok helyesek, és kiterjedten használják is a klímamodellezők. A második világháború után és a hidegháború alatt az atombomba árnyékában fontos volt a légkör állapotának minél pontosabb ismerete. Így az akkor fölbocsátott rádiószondák a kornak megfelelő legpontosabb adatokat szolgáltatták. Természetesen azóta fejlődött a technika, nőtt a pontosság, de ez nem jelenti azt, hogy a régi adatok használhatatlanokká váltak. A megbízhatóság mértékéről lehet vitatkozni, de ellenlábasaim csak annyit mondanak, hogy adataim rosszak úgy, ahogy vannak. Eddig senki nem állt elő saját számításaival, és bizonyította be, hogy a korai rádiószondás adatok alkalmatlanok klímakutatásra. A mérésekkel és számításokkal nem alátámasztott vélemények egész egyszerűen értéktelen vélemények.
– Ha eredményei helyesek, akkor a világ klímakutatóinak nagy többsége téved. Miért nem értenek egyet önnel a többiek?
– Az egyik lehetőség az, hogy nem képesek a légköri infravörös-elnyelés és -kibocsátás pontos számítására. Ebben az évtizedben kiderült, hogy a Hartcode az egyetlen ilyen célra alkalmas pontos sugárzásátviteli program. A NASA azonban nyilván rendelkezik az én algoritmusommal vagy más hasonlóan pontos algoritmusokkal. Így a másik lehetőség az, hogy cenzúrázza eredményeit, mert ellenkeznek a politikailag motivált és hatalmas összegekkel támogatott dogmával, amelynek legfőbb propagálója az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testülete, az IPCC.
– Ha ez tényleg bizonyítatlan dogma, miért ért vele egyet a kutatók nagy része?
– Mert rengetegen élnek belőle. Ha ezek az eredmények eljutnának az emberekhez, jogosan tennék föl a kérdést, hogy miért költünk milliókat szén-dioxid-csökkentésre, miért adóztatjuk a kibocsátást, miért tiltjuk be a szén-dioxid-termelő iparágakat. Nem biztos az sem, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációja az emberi tevékenység miatt növekszik, de tegyük föl, hogy azért. Ettől még az üvegházhatás nem erősödik.
– Hogyan fogadták eredményeit a NASA-nál?
– Gyakorlatilag munkanélküli vagyok 2005 óta, így kutatásaimat itthon, a számítógépem segítségével végzem. Nincs mögöttem semmilyen nagy intézmény, amely támogatna, de erre nincs is szükségem. Manapság az elméleti fizika terén egy számítógép bőven elegendő, ha az embernek vannak tudományos elképzelései. A NASA-nál kérvényeznem kellett annak idején, hogy publikálhassam eredményeimet. Két évig ültek a kérvényemen, és vitatkoztak rajta. A vita maga is értelmetlen volt, hiszen korábban már több belső szakmai kritikai vizsgálaton sem tudtak belekötni az eredményeimbe. Első tanulmányomat szerencsére akkor vonták vissza, amikor már kijött a nyomdából, a második cikk betiltását nem vártam meg, kiléptem az ügynökségtől. Eltitkolni azonban nem lehetett az eredményeket, hiszen több nemzetközi konferencián is bemutattuk őket. Nem beszélni róla lehet, de eltitkolni nem.
– Tehát a világ klímakutatói tudnak az ön eredményeiről, csak anyagi érdekből nem vesznek róla tudomást?
– Egy svéd kollégám küldött nemrég egy Abraham Lincoln-idézetet: „Egy embert többször be lehet csapni. Sok embert egyszer lehet becsapni. Sok embert sokszor becsapni viszont nem lehet.” A világ klimatológusainak véleménye megosztott, a „konszenzus” csak üres IPCC-szólam. Bízom benne, előbb-utóbb kiderül az igazság. Ehhez azonban társadalmi akarat is szükséges. Egy magyar szociológus mondta egyszer a szemembe, hogy az emberek kialakulóban lévő ökológiai tudatosságát nem szabad megzavarni az igazsággal.
– Tegyük föl, hogy önnek van igaza. Mit tehetünk akkor a bolygó változóban lévő éghajlatával?
– A szén-dioxidhoz kötődő üvegházhatás kutatása helyett értelmesebben kellene használni a szűkös kutatási kereteket. Még rengeteg dolog van, amit nem tudunk a klíma működésével kapcsolatban, így természetesen kutatni kell. Nem tudjuk, hogy mitől változik a Föld effektív hőmérséklete, így azt sem lehet megjósolni, hogy a jövőben hogyan fog változni a földi klíma. Szerintem az üvegházhatás állandósága meg fog maradni, hiszen ez a rendszer sajátja. Végtelen sok víz, így pedig vízgőz áll rendelkezésre, és az üvegházhatásért főként a vízgőz a felelős. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehet a jövőben melegebb vagy hidegebb az éghajlat. Szerintem sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátáson kívül az emberiség milyen egyéb módokon alakíthatja át a környezetét úgy, hogy annak klímaváltozás-vonzata lehet. Sajnos mostanában ezzel nem nagyon törődnek, mert nincs benne üzlet.
– Miért nem helyezkedett el egy másik kutatóintézetben a NASA-tól való kilépése után?
– Jelentkeztem sok helyre, de sehova sem vettek föl. Nem is akarnak hallani rólam, több pályázatomra még csak nem is válaszoltak. Ez olyan, mint amikor elolvasás nélkül elutasítanak egy cikket. Egy ideig próbálkozik az ember, aztán elunja. Hála istennek a feleségem tanárnő, dolgozik, és a NASA-nál elég jól fizettek, adósságom nincs, a házam megvan, a gyermekeim pedig kirepültek már. Így ez számomra nem egzisztenciális kérdés, inkább etikai, erkölcsi probléma. Nem is lepődtem meg azon, hogy a múltammal nem alkalmaztak sehol. Az éghajlatváltozás hatalmas üzlet. Aki pedig ezt el akarja rontani, az rossz ember. Velem nem szabad szóba állni, de persze többen vannak olyanok, akik őszintén elmondják, amit gondolnak, és aktívan részt vállalnak kutatásaimban. A többség azonban e virágzó szén-dioxid-üzlet érdekeit tartja szem előtt. E kereskedelemnek akkor sem lenne semmi értelme, ha ez a gáz történetesen valóban szerepet játszana a Föld melegedésében. Lépten-nyomon olvasható, a kvótakereskedelem is csak arra jó, hogy valaki jól járjon anyagilag. Hangsúlyozom, hogy messzemenőkig környezetvédőnek tartom magamat, hiszen magam is elképzelhetőnek tartom, hogy a Föld melegedése az emberi tevékenység következménye. De nem lehet sokáig a „szén-dioxid okozta üvegházhatás” címén hazudni az embereknek.

Miskolczi Ferenc fizikus 1947-ben született Budapesten. A Jedlik Ányos Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után 1971-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében helyezkedett el. Szakterülete az infravörös tartományba eső elektromágneses sugárzások légkörre gyakorolt hatása. Pályája során dolgozott a Bolognai és a Marylandi Egyetemen, a modenai Európai Elméleti Fizikai Kutatóközpontban, majd 2001 és 2006 között a NASA Langley Kutatóközpontjában.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s