Lévén a legnagyobb testű szárazföldi állatok, az elefántok a világ talán legismertebb élőlényei közé tartoznak. Emiatt igencsak meglepő lehet, hogy viselkedésüknek és testfelépítésüknek még mindig vannak olyan részletei, amelyeket nem ismerünk. Köztudott, hogy az elefántok mély bőgéseket hallatnak, de azt csak néhány kutató ismeri, hogy hangrepertoárjuk nem merül ki ezekben az emberi fül számára is hallható trombitálásokban. Hatalmas állatok lévén képesek meghökkentően mély, úgynevezett infrahangokat is kiadni, amelyeket mi, emberek meg sem hallunk. Osztrák biológusok most felfedték az infrahangok keletkezésének mikéntjét is, olvasható a Time magazinban.

20–20 000
hertz között van általában az emberek által hallható hangok frekvenciája. Ez a korral jelentősen változik, főként a magas hangok hallása romlik időskorban. A hallható hangok tartományánál mélyebb hangokat infrahangoknak, a magasabbakat ultrahangoknak nevezzük.

1–20
hertz a frekvenciájuk azoknak a hangoknak, amelyeket az elefántok közismert bőgésük mellett kibocsátanak. Egy hertz azt jelenti, hogy hangszálaik másodpercenként csak egyet rezdülnek.

10
kilométeres távolságból is hallják ezeket az infrahangokat az elefántok, így a hosszú távú kapcsolattartásban játszanak fő szerepet, írja a Science magazin. A bécsi egyetem Christian Herbst biofizikus által vezetett kutatócsoportja arra kereste a választ, hogy e mély hangok keltéséhez elegendő-e, ha az elefántok a tüdejükből kipréselt levegőt átfújják hangszálaik között, vagy izommunkával rezegtetniük kell hangszálaikat.

25
éves volt az a 2500 kilogrammot nyomó nőstény afrikai elefánt, amelynek segítségével a kutatók el tudták dönteni a kérdést. Az állat két éve pusztult el a berlini állatkertben. Halála után azonnal felboncolták, és a gégéjét lefagyasztották.

10,4
centiméter hosszúak voltak az elefánt hangszálai. Bár ez első hallásra nem tűnik nagynak, érdemes összevetni az emberével. A felnőttek hangszálainak hoszszúsága általában 12,5 millimétertől 25 milliméterig terjedhet, az elefánté tehát ötször nagyobb, mint az emberé.

5
centiméter átmérőjű alumíniumcsőre húzták a gégét, és ragasztószalaggal rögzítették rajta. Ezután a csövön keresztül levegőt pumpáltak a hangszálakon keresztül, a tüdő működését modellezve. A hangszalagokra rögzített elektródákkal és másodpercenként 600 képkocka rögzítésére alkalmas kamerával figyelték a hangszálak rezgéseit, valamint az általuk keltett hangot is rögzítették.

474
darab, hét élő elefánttól rögzített hanggal vetették össze a kipreparált gégén végzett vizsgálatok eredményeit, amelyeket négy éven keresztül gyűjtöttek a bécsi állatkertben. Az eredmények szerint az önálló mozgásra képtelen, kipreparált hangszalagok is alkalmasak infrahangok keltésére, így valószínűleg az élő elefántok sem rezegtetik őket izmokkal. A hangszálak mozgásáról készített lassított felvételeket olvasóink megtekinthetik a tinyurl.com/elefanthangszal címen elérhető videón.

2012. szeptember 1.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s