Magyar expedíció vizsgálta a klímaváltozást a világ legmagasabb vulkánján Magyar kutatócsoport expedíciót szervezett az Andokba, hogy a klímaváltozás hatásait vizsgálja ebben az extrém környezetben. Mérési eredményei az első innen származó adatok lesznek. A kutatási terep olyan elszigetelt, hogy egyes pontjai hegymászó felszerelés nélkül meg sem közelíthetők.

Az elmúlt évtizedben folyamatosan a magyar magashegységi expedíciókról szólnak a hírek (az utóbbi időben gyakran halálesetek és a résztvevők nézeteltérései kapcsán). Így könnyen hihetjük azt, hogy Magyarország a modern kori felfedezés vezető hatalma. Az expedíció kifejezés használata a főként a Himalájára összpontosító vállalkozások megnevezésére azonban félrevezető lehet. A XIX. századi felfedezők útjait idéző szó azt a képzetet kelti, mintha a hegymászók az emberiség számára ismeretlen tájakat, növényeket, állatokat fedeznének föl, és gyarapítanák a tudomány ismereteit. A valóságban azonban a meglátogatott helyeken nyüzsögnek az erre szakosodott vállalkozások által futószalagon szállított hegymászó turisták. Ezek a túrák becsülni való sportteljesítmények – de nem többek annál.
Eközben a világ távoli tájaira szervezett, valóban tudományos célú magyar kutatóexpedíciók szégyellnivalóan ritkák. Nem kis részben azért, mert a támogatások nagy részét a jóval erőteljesebb médiavisszhangot kiváltó előbbiek kapják. Vannak azonban kutatók, akik e körülmények között sem adják föl álmaikat: az ő erőfeszítéseiket fogja össze A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány. Legutolsó, idén január-februárban (az ottani nyáron) lezajlott expedíciójuk Mari László, Heiling Zsolt és Nagy Balázs részvételével az Andok hideg és száraz fennsíkjából, a Puna de Atacama területből kiemelkedő 6893 méter magas Ojos del Salado hegyre vezetett.
– A Puna de Atacama a föld legextrémebb, legszárazabb, egyben leghidegebb magashegységi területe. Minthogy azonban a legközelebb lévő lakott település kétszázötven kilométeres távolságban van innen (ivóvizet is onnan kell vinni), pontos adatokkal nem rendelkezünk a táj éghajlatáról. Éppen ezek megszerzése az expedícióink célja – mondja Nagy Balázs, az expedíció vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természetföldrajzi tanszékének adjunktusa és A Földgömb magazin főszerkesztője. – Az űrfelvételekből sejthető, hogy néhány tíz milliméter az évi csapadékmennyiség [összehasonlításul: hazánkban ez ötszáz–ezer milliméter], még nyáron napközben is mínusz húsz Celsius-fok uralkodik, így sziklasivatag vagy sziklás tundra alakult ki ott. Az ilyen extrém éghajlatú területek rendkívül érzékenyen reagálnak a külső körülmények megváltozására, például az éghajlatváltozásra.
A globális felmelegedés kifejezés félrevezető módon leegyszerűsíti az éghajlatváltozás folyamatait. A föld különböző tájain ugyanis gyökeresen eltérő folyamatok zajlanak jelenleg is. A szélsőséges éghajlatú területek felgyorsítva mutatják be azokat a változásokat, amelyek a mérsékeltebb klímájú tájakon csak egy-másfél évszázad alatt mennek majd végbe. Nagy Balázs és munkatársai korábbi expedíciósorozatukon az Antarktiszon nyolc év alatt jelentős változásokat tudtak már kimutatni. A jelenlegi kutatás célja tehát az Andokban is a klímaváltozás hatásának vizsgálata volt, így az a tény, hogy az Ojos del Salado történetesen a világ legmagasabb vulkánja, nem játszott szerepet a mérési hely kiválasztásában.
– Ez a magas hegy rendkívüli alkalmat adott a számunkra, hogy egymástól nagyon különböző magasságokban jégmentes területeken végezzünk méréssorozatot. Az állandó jég hiánya azonban csak a felszínre igaz, mert a felszín alatt a szibériai vagy kanadai tájakhoz hasonlóan a törmelék örökké fagyott – folytatja Nagy Balázs. – Ez az örök fagy szorul feltételezhetően egyre magasabbra a hegyen a tengerszinthez képest, illetve egyre mélyebbre a lábunk alatt a felszíni kőzetrétegekben a felmelegedés hatására. Hogy pontosan mekkora kiterjedésű az örök fagy, azt nem ismerjük, de a mérőműszerek, amelyeket kihelyeztünk, erre is választ fognak adni.
Az adatgyűjtő műszereket, amelyek a felszín alatti törmelék hőmérsékletét és nedvességtartalmát mérik, olyan jellemzőnek ítélt helyeken fúrták a kőzettörmelékbe (talajról itt növényzet híján bajosan beszélhetünk), amelyek jól reprezentálják a teljes terület környezeti, domborzati jellemzőit és így éghajlati viselkedését. A mérőket a kőzet fagyott rétegének felső határa fölé helyezték. Minthogy az ottani nyár legmelegebb napjaiban dolgoztak, feltételezhető, hogy az ősz beköszöntével a fagyott réteg közelít a felszín felé, így a műszer a ciklikusan felengedő-újrafagyó rétegben foglal helyet. A mérési helyszínek hatalmas magasságbeli távolságot ölelnek föl, hiszen helyeztek el mérőt a tengerszinttől mért 4200, de majdnem hétezer méteres magasságban is, a hegy csúcsára. Ilyen magasságban jelenleg nem zajlik az éghajlat monitoringvizsgálata sehol a világon.
Az idei expedíció fő célja a legjobb mérési helyszínek megtalálása volt. Minthogy e szenzorok remélhetően évekig működnek majd, fontos szempont volt a háborgatástól való megóvás is. Olyan helyeket kerestek a kutatók, ahol az odajutással nem megy el minden idejük és erejük. Az Ojos del Salado ebből a szempontból is ideális, hiszen egészen magasra, 5300 méterig fel lehet jutni terepjáróval. A szárazföldi járművel történő utazás magasságrekordját is itt állították föl: speciális terepjáróval egészen 6600 méterig fölmentek. A magyar expedíció tagjai 5300 méteren állították föl a kutatás alaptáborát. Onnan magashegységi túrázótechnikával, illetve a hegycsúcson létesítendő mérési pont eléréséhez harminc méter magas sziklafal megmászásával jutottak a kijelölt adatfelvételi helyszínekre. Nagy Balázs tapasztalatai szerint az akklimatizációs szabályok pontos betartásával 6500 méteres magasságig hatékonyan lehet dolgozni, de afölött az ember már szinte csak az életben maradásra képes koncentrálni.
Bár technikailag megoldható lett volna, hogy a mért adatokat távérzékeléssel (műholdon keresztül, hiszen ott nincs mobiltelefon-térerő) olvassák le, de a használt műszerek erre nem képesek. Így a félóránként rögzített értékekhez a 2014-re tervezett következő expedíciójukon jutnak majd hozzá, amikor megkeresik, kiemelik és megtisztítják őket. Az adatok letöltése után visszateszik eredeti helyükre a szenzorokat, hiszen azok továbbra is működőképesek lesznek a hat évig kitartó akkumulátoraik segítségével. Az elhelyezett nedvesség- és hőmérők ára nagyságrendileg megegyezik az expedíció összes más költségével, amely személyenként mintegy hétszázezer forintot emésztett föl, és teljes egészében kereskedelmi szponzorok támogatásából fedezték.
A terület szélsőséges klímája az éghajlatváltozástól függetlenül is számos olyan természeti képződményt hozott létre, amely szinte egyedülálló a világon. Itt találhatók a világ legnagyobb homokfodrai. Ezek hasonlóan jönnek létre, mint a tengerpartokon megszokott, szél alkotta névrokonaik, csak nem homokból vannak, és nem centiméteres nagyságrendű kiemelkedésként jelennek meg. Ehelyett szikladarabok állnak össze olyan hullámhegyekké, amelyek a terepjárónak is megterhelő feladatot okozhatnak. Talán még csodálatosabbak a több méter magas jégtűk, amelyek erdő módjára sorakoznak a tájon. Csúcsuk a hóréteg eredeti felszínével van egy szintben. Úgy jönnek létre, hogy a havon szétszóródott sziklák, minthogy sötétek, jobban felmelegednek a napsugárzás hatására, és elolvasztják maguk alatt a havat. Így fokozatosan süllyednek a kőzetfelszínig, közöttük pedig ott maradnak a hóoszlopok.
De pontosan milyen ismereteket szerezhetünk majd az adatok elemzésével?
– Kérdés, hogy honnan származik a területen jelen lévő csekély nedvesség. Eső ugyanis gyakorlatilag sohasem esik, a csapadék kizárólagos formája a hó. Ez a felszínen azonban alig tud folyékony vízzé olvadni, mert az erős szél hatására rögtön elpárolog, mondhatni szublimál – magyarázza Nagy Balázs. – Nincsenek alapadataink, a mostani vizsgálattal mérjük föl a terület jelenlegi állapotát, és ehhez tudunk majd később viszonyítani. Furcsa, de a Puna de Atacamáról csak a földtörténeti múlt folyamatait feltáró vizsgálatok eredményei jelentek meg a szakirodalomban. A jelenlegi folyamatait még a helyi chilei egyetem munkatársai sem vizsgálták.

2012. június 2.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s