Lényegesen több császárpingvin él az Antarktiszon, mint ahogy korábban hitték. A világ legmagasabb és legsúlyosabb pingvinjeit az űrből, egy műhold rendkívül nagy felbontású asztrofotói alapján számolták össze. Minthogy a császárpingvinek csak a Déli-sarkon élnek, a kutatóknak a világon először lehetőségük nyílt egy faj teljes populációját számba venniük az összlétszám meghatározásakor. A Minnesotai Egyetem Sarki Térinformatikai Központja és a Brit Antarktiszkutató Intézet munkatársai először összevetették a műholdfelvételeket a terepi számlálás, illetve a hagyományos légi fotók adataival, így kalibrálták a módszert. A kutatást vezető Peter Fretwell szerint ez a módszer főként azoknál a fajoknál lesz hasznos a jövőben, amelyek nehezen megközelíthető, de föntről jól átlátható élőhelyen élnek. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy ilyen sok császárpingvint találtunk. Ez az első, a teljesség igényével készült felmérés, amelyben egy faj egyedszámát határozták meg az űrből” – idézte a kutatót az Astrobio.net internetes portál.

270 000–350 000
egyedre becsülték a császárpingvinek létszámát korábban. E szám a hagyományosnak számító populációméret-becslő módszerekkel született. Az egyre jobb minőségű fotókat készítő műholdak képei azonban már arra is alkalmassá váltak, hogy fajokat különböztessenek meg rajtuk. Így

595 000
madarat találtak Fretwell és munkatársai a műholdképek elemzésével. Sikerült elkülöníteniük a pingvinek árnyékát és más tereptárgyakat, legfőképpen a felhalmozódott pingvinguanót.

46
pingvinkolóniát találtak a szatellitfotókon, közöttük hét olyat, amelyről eddig nem tudtak, három korábban feltételezett kolónia létezését pedig megerősítették. Ezek az Antarktisz partvonala mentén helyezkednek el, minthogy a pingvinek a tengerből szerzik táplálékukat.

238 000
költő pár él a majd 600 ezer császárpingvin között. A nőstény pingvinek egyetlen tojást raknak, amely 470 grammot nyom, és 12 centiméter hosszú. A tojást általában a hímek költik ki, miközben 64 napon keresztül a lábfejükön egyensúlyozzák.

120
kilométert is gyalogolhatnak a csikorgó antarktiszi fagyban a császárpingvinek, hogy költőterületükre érjenek. Ezt az utat örökíti meg a 2005-ben bemutatott nagy sikerű francia természetfilm, A pingvinek vándorlása.

122
centiméter magasra is megnőhetnek a császárpingvinek, testsúlyuk általában 22 és 45 kilogramm között van. Ha ezt összevetjük 470 grammos, a madarak között nagynak számító tojásaikkal, kiderül, hogy az anya testsúlyához képest a császárpingvin tojása a legkisebb a madarak között, annak átlagosan 2,3 százaléka.

40
centiméter magas és egy kilogrammot nyom mindössze az Ausztráliában és Új-Zélandon honos kék pingvin, ez a legkisebb pingvin a világon. Minél hidegebb területen élnek a pingvinek, annál nagyobbak, mert így testtömegre vonatkoztatott testfelületük – és hőleadásuk – csökken.

–50
Celsius-fok sem ritka a Déli-sark császárpingvinek lakta tájain. Főként az időjárás akadályozza a kutatókat abban, hogy a pingvinpopulációkat személyesen is felkeressék. A műholdas megfigyelést azonban nem zavarja a hideg.

2012. július 7.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s