Az embrionális őssejtek felhasználását övező etikai viták után elmaradt a várt áttörés. Ez kétségessé teszi a tudományterületbe fektetett források megtérülését. A Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése azonban új lendületet adhat a vizsgálatoknak. A legváratlanabb helyen, a fogbélben találtak ugyanis olyan őssejteket, amelyek idővel akár gerincsérült embereket gyógyíthatnak.

Gyakran irreális területre tévednek az emberek elvárásai az új tudományos, technológiai felfedezések láttán. Néhány évvel ezelőtt általános csodavárás övezte az őssejteket, amelyek osztódóképesek, és sokféle, sőt bizonyos esetekben bármilyen utódsejtté fejlődhetnek. Az új penicillin, a tényleges panácea – efféle szalagcímeket lehetett olvasni mindenhol. Mindenki az emberi embriókból nyerhető őssejtek körüli etikai, morális dilemmákkal volt elfoglalva, és a tényleges kísérletes és klinikai eredményekkel kevesen törődtek. A csaló Huang Vuszuk őssejtkutató Dél-Koreában nemzeti tragédiával felérő lebukása aztán kezdte kijózanítani az embereket. A Nobel-díjas Elizabeth Blackburn lapunknak adott tavalyi interjújában (Vége főcím, 2011. október 29.) elismerte, hogy a tudományos eredmények alulmúlták várakozásait, és az őssejtekkel sokkal több a probléma, mint azt korábban feltételezték. Egyik ilyen gond, hogy ezek a sejtek, éppen osztódóképességük okán, sokszor hajlamosak tumorsejtekké alakulni. Mindezek ellenére jelenleg a kevésbé fejlett orvosetikai gyakorlatot folytató országokban jó pénzért szinte mindenféle betegség ellen kaphat az ember őssejtkezelést.
Eközben az őssejtek általánosan elfogadottan és klinikailag is igazoltan rutinszerűen csak a csontvelő-átültetéseknél használatosak. Ilyenkor vérképző őssejteket adnak azoknak a betegeknek, akiknek általában leukémia vagy más vérképző szervi rák miatt elpusztult a csontvelőjük. Fontos tudni, hogy ilyen célra nemcsak a saját őssejtek megfelelők, hanem a mástól származók is. Ezért gyermekünk születésekor érdemes meggondolni, hogy a profitorientált fagyasztócégek százezrekbe kerülő szolgáltatása helyett inkább a nonprofit sejtbankoknak adományozzuk gyermekünk köldökzsinórvérét. Így sokkal nagyobb valószínűséggel hasznosulnak a benne lévő őssejtek. Annál is inkább, mert mindeddig az újszülöttől levett őssejtek saját célra történő felhasználása ritka, mint a fehér holló. Arra pedig még kevesebb a bizonyíték, hogy e beavatkozások eredményei igazolták volna a reklámokban hallható ígéreteket.
Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy az őssejtekről bebizonyosodott, haszontalanok egyéb betegségek gyógyítására. Továbbra is megvan bennük az a lehetőség, hogy szinte bármilyen szövetet pótolhassunk velük. Ahogy Blackburn is hangsúlyozta, éppen a megválaszolatlan kérdések tisztázása érdekében kell őket kutatni. A kutatáshoz pedig őssejtek szükségesek. Az emberi embriókban található őssejtek felhasználását morális vagy praktikus okból egyre szélesebb körben utasítják el, alternatív forrásokra van tehát szükség. Az egyik lehetőség: már speciális irányba indult sejteket molekuláris biológiai módszerekkel rábírnak arra, hogy őssejtekké fejlődjenek vissza. De olyan szervekben is kereshetünk őssejteket, amelyekre nem is gondolnánk. Az korábban is tudott volt, hogy a fogbélben vannak őssejtek, de magyar kutatók nem régi felfedezése előtt kevesen gondolták, hogy ezek más célokra is jók lehetnek az elvesztett fogak újranövesztésén túl.
– A felfedezés az őssejtekkel történő fogpótlást célzó kutatásaink oldalágának tekinthető. Miközben a fogbélből elkülönített sejtek segítségével új fogszövetet igyekeztünk növeszteni, azt vettük észre, hogy a sejtek bizonyos tenyésztési körülmények között idegsejtekre kezdtek hasonlítani – mondja Varga Gábor egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem orálbiológiai tanszékének vezetője. – Ez nem is olyan meglepő, hiszen a fogbél sejtjei eredetileg idegsejtképző őssejtek átalakulásával jönnek létre. Ezek után már szándékosan próbáltuk e fogi eredetű őssejteket arra ösztökélni, hogy idegsejtekké fejlődjenek, idegen szóval: differenciálódjanak.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az emberi fogbélből elkülönített sejtek tíz nap leforgása alatt két vagy több nyúlvánnyal rendelkező, idegsejtszerű struktúrákká fejlődnek. A sejtek alakja azonban csak egy dolog, működniük is kell. Szerencsére ez is bebizonyosodott a későbbi kísérletek eredményeképpen. Varga Gábor és munkatársai ezt először Petri-csészében ápolt sejttenyészeten mutatták ki. Az igazi tudományos szenzációt azonban az hozta, amikor kísérleti patkányokba juttatták az ily módon létrehozott sejteket. A későbbi azonosíthatóság érdekében e sejteket olyan festékkel jelölték meg, amelyek miatt a beültetett sejtek ultraibolya fény alatt fluoreszkálnak. Az agysérülés hatására a beültetett sejtek – normálisan működő idegi őssejtek módjára – a sértett területre vándoroltak, és ami még meggyőzőbb: a sejtkultúrában kimutatottakhoz hasonló volt működésük is. Annyi biztos jelenleg, hogy négy hétig túlélnek és az idegi őssejtekre jellemzően viselkednek a beültetett sejtek, de elképzelhető, hogy tovább is működőképesek maradnak.
Ezeket az eredményeket a kutatók már közölték tudományos szakcikkekben, de a vizsgálatsorozatnak koránt sincs vége, sőt az igazán izgalmas kérdések megválaszolása csak ezután következhet. Varga Gábor beszélgetésünk során többször hangsúlyozta, hogy az ő munkájuk alapkutatás jellegű, tehát nem közvetlen céljuk a klinikai gyakorlatban is hasznosítható „terméket” létrehozni. Ha pedig mégis beigazolódnak a reményeik, a terápiás alkalmazás akkor is évtizedekre lehet. Ennek ellenére óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés: ezek a sejtek egyszer majd alkalmasak lesznek rá, hogy segítségükkel visszanövesszük a sérült, elhalt, eltávolított idegszövetet? Ennek kiderítése lesz a kísérletsorozat következő lépcsőfokának célja.
– Jelenleg az előzetesen roncsolt gerincvelőben lévő idegszövetbe ültetjük a fogbélből izolált őssejteket. A gerincvelőt azért előnyösebb tanulmányozni az agykéregnél, mert itt egyértelműen látható a sérülés kiterjedése, a kezelt állatokon pedig mozgásteszteket tudunk végezni. Ha a gerincvelőjük regenerálódni kezd a műtét után, az nyomon követhető a mozgásukon – magyarázza Varga Gábor. – Emellett molekuláris biológiai módszerekkel is vizsgáljuk az idegsejtek szaporodását, a sérülés gyógyulását. A fogi eredetű őssejtek haszna az idegsérülések gyógyításában nem pusztán abban keresendő, hogy idegsejtekké tudnak alakulni, így pótolják az elhalt neuronokat. Gátolni képesek ugyanis az immunrendszer működését, így csökkenthetik a sérülés helyén fellépő gyulladást, amely gyakran meggátolja a sikeres regenerációt. Ezek ma még csak hipotézisek. A módszertant tehát kidolgoztuk, és folynak a kísérletek.

2012. szeptember 15.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s