A vitaminokról nem lehet eleget beszélni. Nem azért, mert ezek testesítik meg a modern kor minden betegséget gyógyító csodaszerét, a panáceát. Hanem éppen azért, mert – fontosságuk ide vagy oda – átgondolatlan alkalmazásuk ugyanolyan veszélyes lehet, illetve ugyanolyan hatástalan maradhat, mint bármely más vegyületé. A vitaminok nimbuszát az utóbbi időben meglehetősen kétes, feltételezhetően profitszerzési motivációjú piaci szereplők rombolták. Kihasználják, hogy az emberek többsége – nem kis részben a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert munkássága kapcsán – pozitívan viszonyul a vitaminokhoz. Bennük nem a mellékhatásokkal terhelt gyógyszereket, hanem a természetes, ebből adódóan biztonságos „életmód-kiegészítőket” látják. Így aki csak nem szégyelli, mindenféle tudományos bizonyíték nélkül állítja, hogy az általa árult vitaminok mindent gyógyítanak, de legfőképpen a rákot. Mindez nem jelenti azt, hogy a vitaminok haszontalanok, ám nagy a szükség a megalapozott, objektív információkra velük kapcsolatban.

Ezen igénynek eleget tesz Michael Holick, a világ egyik legelismertebb D-vitamin-kutatójának kötete, A nélkülözhetetlen D-vitamin. Holick elismertsége a bizonyítékokon alapuló orvostudomány köreire és nem az ezoterikus gyógynövényboltok törzsvásárlóira értendő. Ezt sajnos e témában külön hangsúlyozni kell. Mindez nem jelenti azt, hogy Holick megkérdőjelezhetetlen igazságokat tár az olvasók elé szakterületéről (és láthatóan szenvedélyéről), a D-vitaminról. Mindössze az ő és a bőrgyógyászok között fönnálló vitában a tudományos diskurzusban elfogadott eszközökkel és értelmezhető érvekkel vesz részt.
Hogy jönnek ide a bőrgyógyászok? A D-vitaminról sokan tudják, hogy termelése, koncentrációja összefügg a napfénnyel. Az étkezéssel bevitt D-vitaminon túl ugyanis bőrünk maga is képes D-vitamint szintetizálni, ehhez pedig a napfény energiájára van szüksége. Magyarul napoznunk kell hozzá. A rég elfeledett, de manapság újból feljövőben lévő betegség, az angolkór éppen a napfény hiánya miatt kialakuló D-vitamin-hiány következménye. A napozás kapcsán azonban manapság nem ez a gond a leggyakrabban emlegetett egészségügyi következmény, hanem a bőrrák. A bőrgyógyászok jelentős része a minimális, fényvédő szer nélküli napozástól is óvná az embereket.
A D-vitamin irányába talán némileg elfogult Holick azonban állítja: a mérsékelt, a józan észnek nem ellentmondó mértékű napozásra igenis szükségünk van. Hogy igaza van-e egyáltalán, és ha igen, hol van a józan ész által diktált határ, kérdéses. Olvasóként nehéz igazságot tenni, mindenesetre fontos, hogy ezt a véleményt is megismerjük, hogy tájékozottabban tudjunk döntést hozni. E vita azonban nem érinti a D-vitamin élettani szerepét, mindössze megszerzése egyik módjának kockázataira (sőt veszélyeire) irányítja a figyelmet. Bárhogy is, a D-vitamin rendkívül fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében, a fejlődő csontozatú gyermekek egészséges növekedéséhez pedig alapvető. Nélküle ugyanis nem képes a szilárdító kalcium beépülni a csontokba. D-vitaminhoz nemcsak napozással, de helyes táplálkozással is hozzájuthatunk.
A szolárium pedig legyen az utolsó utáni opció!
(Michael F. Holick: A nélkülözhetetlen D-vitamin. Park Könyvkiadó, Budapest, 2012. Ára: 3500 forint)

2012. szeptember 8.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s