Fizikai világunk ugyanolyan elérhetetlen határpontja az abszolút nulla fok, akárcsak a fénysebesség. Nemrég ez utóbbi legyőzhetetlensége megdőlni látszott. Két, egymástól több száz kilométerre lévő kutatóközpont között továbbított neutrínórészecskék ugyanis a fénysebességnél gyorsabban értek célba. Aztán kiderült, hogy csak rosszul dugták össze a mérőműszerek vezetékeit.

Most az abszolút nulla fok is veszélyben forog, hiszen a müncheni Lajos Miksa Egyetem kutatói ennél jobban lehűtöttek néhány atomot. Az egészben pedig az az elképesztő, hogy ehhez előbb végletesen fel kellett melegíteni őket. Az előállított hőmérséklet olyan alacsony, hogy hőmérővel nem is tudták mérni, hiszen az eddig készített hőmérők csak a Kelvin-skála pozitív tartományában működőképesek. Közvetlen mérés helyett ezért más jellemzők mért adataiból következtettek a hőmérsékletre, olvasható a New Scientistben.

–273,15

Celsius-fok. Ez a Kelvin hőmérsékleti skála nullpontja. Lord Kelvin határozta meg 1848-ban, ezzel pontosítva az elérhető legalacsonyabb hőmérséklet korábban használatos –267 Celsius-fokos értékét. A felfedezés idején Kelvint még William Thomsonnak hívták, csak 1892-ben kapott nemesi rangot és nevet.

1230

métert tesznek meg másodpercenként a 25 Celsiusfokos héliumatomok. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál lassabban mozognak a részecskék. E csökkenés –273,15 Celsius-foknál éri el a nullát (tehát megállnak az atomok), ezért ez az abszolút nulla fok.

100 000

káliumatomot hűtöttek le Ulrich Schneider és munkatársai első lépésként az abszolút nulla fok közvetlen közelébe (de még a pozitív tartományban). Ezt vákuumkamrában tették, hogy a külső környezet ne tudja fölmelegíteni az atomokat.

0,000000001

kelvin egyenlő egy nanokelvinnel. Mindössze néhány nanokelvinnel lépték át az abszolút nulla fokot, miután kissé megváltoztatták az atomokat helyükön tartó mágneses teret és lézersugarakat. Tehát az előálló hőmérséklet mínusz néhány nanokelvin lett. A kutatásvezető elmondása szerint ehhez először az elérhető legmagasabb energiaszintre kellett emelni az atomokat (köznapi értelemben melegíteni kellett őket). Ezután azonban hirtelen a lehető legalacsonyabb energiájú állapotba zuhantak.

2,73

kelvin az univerzum átlagos hőmérséklete, amelyet a kozmikus mikrohullámú sugárzások vizsgálatával határoztak meg. Még ennél is hidegebbnek, egykelvines hőmérsékletnek bizonyult az a gáz, amelyet 1500 éve lökött ki magából óránként 500 ezer kilométeres sebességgel a Bumeráng űrköd. Ez a valaha mért legalacsonyabb természetes hőmérséklet.

32

Fahrenheit-fok a víz olvadáspontja, forráspontja pedig 212 fok. A Fahrenheit-skálát ma már szinte csak az Egyesült Államokban használják, máshol felváltotta a Celsius-skála. A Fahrenheit-skála támogatói azzal érvelnek, hogy alkalmasabb a köznapi életben előforduló hőmérsékletek jellemzésére. A 0 Fahrenheit (–17,8 Celsius-fok) megfelel a nagyon hideg télnek, az 50 Fahrenheit (10 Celsius-fok) a tavasznak, a 100 Fahrenheit (37,8 Celsius-fok) pedig a nyári forróságnak.

2013. január 26.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s