A hágai Nemzetközi Bíróság kimondta minapi ítéletében, ami eddig is nyilvánvaló volt mindenki számára: a japán bálnavadászatnak nincs semmilyen tudományos értéke, az évente megölt rengeteg tengeri emlős csak a bálnavadászok profitját gyarapítja. Bár az Antarktisz környéki vizeken most betiltották a vadászatot, a japán kormány máris a döntés kijátszásán dolgozik.

Három évvel ezelőtt Japánt hatalmas földrengés rázta meg, majd a kormány segélyalapot hozott létre az ennek hatására kialakult szökőár okozta károk ellensúlyozására. Az alapból azokat a kisembereket támogatták, akik egész életük munkáját elveszítették a cunami következtében. Legalábbis így kommunikálták a sajtóban az intézkedéseket. Aztán kiderült, hogy az alapból nem a katasztrófa áldozatai kaptak 2,3 milliárd jent (ötmilliárd forintot), hanem ebből pótolták ki az egyre nehezebb helyzetben lévő bálnavadászcégek veszteségeit. Óriási volt a felháborodás, amely a japán társadalom bálnavadászattal szembeni attitűdjének gyökeres átalakulását jelzi.
Az iparág az 1960-as években élte virágkorát, amikor több mint tízezer embernek adott munkát. Dőzsöltek a bálnahússal kereskedő vállalatok, vezetőik és az alkalmazottak érdekeit védő szervezetek remek kapcsolatokat építettek ki a japán politika legmagasabb köreivel. Mára igencsak megváltozott a társadalmi és a gazdasági környezet, így alig kétszáz ember lehet a szigetországban, aki bálnavadászatból él. Ez azonban semmit sem változtatott azon, hogy a kormány továbbra is a nemzeti hagyományok fontos részének tekinti a tevékenységet, és pénzt nem kímélve, a nemzetközi szégyen dacára is védi érdekeiket.
Japán elfogadta az 1986-os bálnavadászati egyezményt, így elvileg tilos lenne pusztítania a tengeri emlősöket kereskedelmi céllal az Antarktisz környéki vizekben (ott a leggyakoribbak ugyanis). Ennek ellenére úgynevezett tudományos megfontolásból máig vadásznak arrafelé e hatalmas állatokra, és évente mintegy ezerháromszáz példányt ölnek meg belőlük. A vizsgálatok végeztével a megmaradt hús kereskedelmi forgalomba kerül. Hogy milyen tudományos eredmények születtek az utóbbi harminc évben, az kérdéses, de most úgy tűnik, e gyakorlatnak egyelőre vége.
Ausztrália keresetet nyújtott be tavaly Japán ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon azzal vádolva az országot, hogy a tudományos célok hangoztatása nem több porhintésnél, és csak a tiltott kereskedelmi vadászat leplezését szolgálja. A bíróság igazat adott az érvelésnek, s ezzel gyakorlatilag megtiltotta a japán bálnavadászflotta működését az antarktiszi vizeken. A japán illetékesek tudomásul vették az ítéletet, de nem mondtak le az állatok vadászatáról. Az Atlanti-óceán északabbra fekvő nemzetközi területein, illetve a Japánhoz közeli vizeken továbbra is ejtenek el ceteket (ez nem tilos), és a bálnavadászok arra számítanak, ügyvédeik most is éjt nappallá téve keresik a kiskapukat, hogy visszatérhessenek a legzsírosabb fogással kecsegtető Antarktiszhoz is. Japánon kívül több jelentős halászati hagyománnyal rendelkező ország, például Norvégia, Izland, a Feröer szigetek, az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea is vadászik a tengeri óriásokra.
A múlt század második felében annyira megfogyatkoztak a bálnák, hogy a környezetvédelmi kampányok zászlóshajói lettek. A zöldek olyan ismert állatokat szemeltek ki céljaikra (az óriáspandát, a szibériai tigrist, a fehérfejű rétisast), amelyek látványosak, népszerűek, és általuk bonyolult ökológiai üzenetekkel is el lehet érni az emberek ingerküszöbét. A bálnák ma is a legkedveltebb állatok közé tartoznak, az értük küzdő szervezetek médiasztárokká váltak. Leghíresebbjükről, a Sea Shepherd (Tengeri Pásztor) szervezetről akciófilmet meghazudtoló sorozatot forgatott a Discovery Channel Bálnák háborúja címmel. Sokan az említett szervezetet „okolják” a japán bálnavadászipar vergődéséért az utóbbi időszakban. A szervezet magyar tagját kérdeztük eredményeikről.
– A Sea Shepherd déli óceánra táplálkozni érkező bálnák védelmében folytatott háborúja csődbe juttatta a japán bálnavadászflottát, amely már csak a japán kormány masszív anyagi támogatásával képes évről évre visszatérni az Antarktisz térségébe. A szervezet beavatkozásai miatt a bálnavadászok az 1035 elejteni tervezett példánynak csak mintegy ötödét tudták megölni az utóbbi négy szezonban – mondja Kristóf Veronika, aki hét alkalommal volt önkéntes a Sea Shepherd antarktiszi küldetésein. – Az 1977-ben történt alapítás óta számos bálnavadászhajót sikerült elsüllyesztenünk úgy, hogy még soha nem sérült meg, nem halt meg senki az ellenség hajóin sem. Kampányainkkal arra kényszerítjük a bálnavadászokat, hogy a bálnák helyett minket támadjanak, vagy követésünkkel legyenek elfoglalva. A japán bálnavadászflotta három szigonyágyús hajójából kettő évek óta rendszeresen a Sea Shepherd hajóinak követését kapja feladatul, így hosszú hetekre kiesik a „munkából”.
Bár az állatvédő szervezetek valóban sokat tettek a bálnavadászatot elítélő közhangulat kialakításáért, sokak szerint egyszerű gazdasági okok a felelősek a tevékenység haldoklásáért. A bálnahús ma már korántsem olyan népszerű, mint korábban. Ötven évvel ezelőtt a marhahús olcsó pótlékának számított, és fedezte az emberek fehérjeszükségletének felét. Ma azonban nagyjából megegyezik az ára a sokkal népszerűbb marháéval (nagyjából hatezer forint kilogrammonként). A bálnavadászipar életben tartására költött állami támogatások a 2007-es 900 millió jenről (1,8 milliárd forint) ötmilliárd jenre emelkedtek.
Míg 2002-ben 2500 tonna bálnahús állt eladatlanul a japán hűtőházakban, ez a mennyiség 2012-re majdnem a duplájára emelkedett. Ahogy közeledik a hús szavatosságának lejárta, nagy részét „jótékony célra” ajánlják fel a bálnavadászcégek. Így fordulhat elő az az abszurd helyzet, hogy a világon a legtöbb bálnahúst a japán kórházakban ápolt betegek és az iskolai menzán étkező gyermekek eszik.

2014. május 3.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s