A gyógynövényeknek igen ellentmondásos a megítélésük: sokan szinte vallásos buzgalommal hisznek bennük, akár a szintetikus gyógyszerek kárára is, mások viszont humbugnak tartják az összeset. A valóság valahol a kettő között van, de hogy pontosan hol, azt gyakran a legismertebb füveknél sem lehet biztonsággal kijelenteni. Pontosan szemlélteti e dilemmát a legújabb sztár, a homoktövis.

Bár húsz éve ad nekünk homoktövis-kapszulákat a háziorvosunk, amikor legyengül az immunrendszerünk, kezdetben még egyáltalán nem érdekelt a gyógynövénytermesztés. Aztán olvastam egy híres professzor cikkét a homoktövisről, és azt gondoltam, hogy ha mindannak, amit leírt, csak a fele igaz, akkor nekem kell ez a növény – kezdi történetét az eredetileg közgazdász Henczné Palotás Zsófia homoktövis-termesztő. – Először csak néhányat vettem, mert még azt sem tudtam róla, hogy kétlaki növény, tehát a hím- és a nőivarú virágok más-más egyedeken találhatók. Persze nem is termettek. Aztán egyre többet ültettünk, és miután a homoktövisből származó bevételem már meghaladta a korábbi munkahelyemen kapott alkalmazotti jövedelmem, főfoglalkozásként kezdtem homoktövist termeszteni.
Henczné szerint meg lehet élni ebből. Háromszáz jó magas fát nevel (bár létezik cserje nagyságú homoktövisfajta is), de „jelenleg még” nem alkalmaz gépeket a feldolgozáshoz, cége családi vállalkozásként működik. Folytonos kreativitást igényel ugyanakkor, hogy újabb és újabb terméktípusokat találjon ki. Lekvárt, szörpöt, tealevelet készít, tinktúrát, aszalványt, őrleményt gyárt a növényből. Egyre nagyobb ugyanis a kereslet a homoktövis iránt, mondhatni, az egyik legdivatosabb gyógynövény manapság. Az őstermelők állandó szereplői a kézművesfesztiváloknak, kirakodóvásároknak. A törzsvevők már célzottan keresik a homoktövis-tartalmú készítményeiket. Általánosan ismerősök elmondása, személyes tapasztalat alapján győződnek meg a hatásosságáról. Henczné például az asztmás-allergiás kisfián látta a hatást. Tudományos bizonyítékokról nem tud beszámolni.
Sokan termesztenek Palotás Zsófiához hasonlóan gyógynövényeket főállásban, ami jól jelzi a keresletet e készítmények iránt. Kétségtelen, hogy sok növény tartalmaz olyan másodlagos anyagcsereterméket, amely bizonyos egészségügyi hatással bír. Ugyanakkor számos, általánosan ismert és használt gyógynövény valós hatását (ha létezik egyáltalán) messze túlértékelik a fogyasztók. A konvencionális gyógyszerek körén kívül eső legtöbb alternatív vagy komplementer készítményhez hasonlóan sokszor a gyógynövények hasznosságának objektív értékelését is lehetetlenné teszi ugyanis a placebokontrollált vizsgálatok gyakori hiánya.
Hogy egy fajnak van-e olyan hatása, amely a tudományos szabályoknak megfelelően is bizonyítható, az Európai Unió gyógyszerügyi hivatalában működő, gyógynövényekkel foglalkozó bizottság honlapján tételesen ellenőrizhető (tinyurl.com/eu-gyogynoveny, angol nyelven). Az egyes nemzetségekről írott (monographnak nevezett) összefoglaló tanulmányokban a növények vélt vagy valós hatásai két oszlopban szerepelnek. Az első oszlopban sorolják a klinikai tesztekkel bizonyított hatást, a másodikban pedig a tradicionális (anekdotikus) felhasználás szerepel. Véletlenszerűen megnéztünk tíz különféle fajt, és míg a második oszlopban mindnél a legkülönfélébb betegségek szerepeltek, addig a tudományos bizonyítékok oszlopa mindnél teljesen üres volt. Sajnos a homoktövis (Hippophae rhamnoides) nem is szerepel az egyébként igen sok, egészségügyi szempontból figyelemre érdemes, a felállított szempontrendszer szerint értékelt növénynemzetség között. Ez legalábbis nem jó jel.
– A homoktövis C-vitamin- és antioxidáns-tartalma igen magas, ezért válhatott az utóbbi években divatossá. Emiatt, míg korábban csak gyümölcsként fogyasztották, újabban étrend-kiegészítőként is megjelent – mondja Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai (gyógynövénytudományi) Intézetének adjunktusa, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyógynövényszakosztályának elnöke. – Leginkább az allergiás tünetek enyhítésére használatos, a megfigyelések szerint a szezonális légúti allergiák kezelésében hatásos. Ennek lehet alapja is, ugyanis a mi intézetünk részvételével folytatott állatkísérletek eredményei is arra utalnak, hogy bizonyos típusú allergiák esetében van hatása, sőt munkatársaink a hatásért felelős vegyületet is megtalálták benne. Ugyanakkor humánvizsgálatokról nem tudok, így nem tisztázott rengeteg olyan kérdés, amely egy gyógyszernél megkerülhetetlen. Ismeretlen, hogy embernek milyen dózisban, mennyi ideig, milyen formában kell adni. Viszont legalább vélhetően biztonságos, hiszen már régóta nagy mennyiségben fogyasztják, és eddig nem merült föl egészségügyi ártalom gyanúja.
Vannak azonban olyan gyógynövények, amelyek már sikeresen vették a klinikai tesztek próbáját. Ezek egy részét kivonat formájában alkalmazzák, mások vegyületeit pedig már a szintetikusgyógyszer-ipar hasznosítja, átalakítja. Utóbbiak (amelyekkel bővebben most nem foglalkozunk) klasszikus példája az aszpirin, amelyet a Bayer gyógyszergyár a fűzfa kivonatából izolált szalicilsav átalakításával fejlesztett ki.
Kivonatként az egyik legelismertebb gyógynövény az orbáncfű.
– A közönséges orbáncfű depresszióellenes hatása egyértelműen igazolt. A sok antidepresszáns gyógyszer között azért lehet helye, mert miközben az enyhe-közepes depressziós tünetek ellen hatékony, a mellékhatásprofilja jobb a szintetikus gyógyszerekénél – érvel Csupor Dezső, aki Ködpiszkáló (kodpiszkalo.blog.hu) című blogján gyakran foglalkozik gyógynövényekkel, étrend-kiegészítőkkel. – Sok olyan gyógynövény van, amelynek hatása nem éri el a szintetikus gyógyszerekét, ezért a legtöbb orvos nem is számol velük a terápiában. Ugyanakkor előfordul, hogy más szempontból előnyösebbek, mint a konvencionális orvosságok. Például, miként az orbáncfű esetében, kevesebb mellékhatásuk van.
A gyógyszerész azonban egy olyan buktatót is említ, amelyet a gyógynövények kevéssé kritikus hívei gyakran figyelmen kívül hagynak. Nem lehet ugyanis minden olyan terméket antidepresszáns hatásúnak mondani, amely orbáncfüvet tartalmaz. A hatás ugyanis csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a szer a növény azon részét tartalmazza – ugyanolyan dózisban, ugyanúgy preparálva –, amelyet a klinikai kísérletben vizsgáltak. A gyógynövények egyes részei – a virága, a szára, a levele – eltérő vegyületeket eltérő mennyiségben tartalmazhatnak, amelyek így adott esetben akár merőben más élettani hatással bírhatnak.
Ez a veszély a gyógyszerként engedélyeztetett klasszikus orvosságoknál nem merül föl. Minden ilyen készítmény tartalmazza azt a dózisú hatóanyagot, amely az igazolt hatás kiváltásához szükséges. Az orbáncfűnél különösen élesen jelentkezik ez a probléma. Hiszen létezik orbáncfű-hatóanyagot tartalmazó gyógyszer, amelyben biztosan benne van a kívánt koncentrációjú vegyület, és vannak a laikus számára megtévesztésig hasonló dobozban árult, orbáncfűtartalmú étrend-kiegészítők is, amelyekben vagy van elég, vagy nincs. Ez utóbbiak gyakran hatástalanok, és ezek rontják a növény általános megítélését.
Olyan indikációk (tünetcsoportok) is vannak, amelyek esetében azért indokolt a gyógynövények használata, mert egyszerűen nincs megfelelő hatású szintetikus gyógyszer. Ilyen az úgynevezett premenstruációs szindróma, amely a menstruáció előtt néhány nappal jelentkezhet a nőknél, a tünetei igen sokfélék a kiütéstől, fáradékonyságtól a mellfájdalmon át a depresszióig, hangulatingadozásig. A kezelés általában a tünetek enyhítésére szorítkozik, antidepresszánst, esetenként fogamzásgátlót adnak a betegnek. „Ágyúval lőnek tehát verébre” – tartja Csupor Dezső. Viszont a barátcserje nevű növény klinikailag igazolt módon hatásos a premenstruációs szindróma – különösképpen a mellfeszülés – kezelésére, ilyenformán piaci rést tölt be.
Ugyancsak nőgyógyászati problémákra, konkrétan a klimax tüneteinek kezelésére használatos a poloskavész. A klimaxos panaszokra a hormontartalmú gyógyszerek jutnak először az ember eszébe, de ezektől sokan tartanak. Noha a hormonpótlás veszélyességéről szóló közhiedelmek jórészt régi készítményekkel kapcsolatos rossz tapasztalatokon és egyszerű tévedéseken alapszanak, a hormon sokak számára ma is szitokszónak számít, így jelentős terük van a klimaxos tüneteket enyhítő, gyógynövényalapú alternatív készítményeknek. A poloskavész is tudományosan igazolt módon hat, bár a neve nem túl szerencsés marketingszempontból (a rovarok nem szeretik a szagát, ezért egykoron poloskaűzőként is alkalmazták). Ezért helyenként ugyanezt a tudományos nevén Cimicifugának hívott növényt indiánasszony-gyökérnek is nevezik, ez egy fokkal jobban hangzik.
A gyógynövények alkalmazásának ezenkívül az olyan tünetegyütteseknél lehet létjogosultsága, amelyek hátterében egyrészt számos különféle ok állhat, másrészt inkább kellemetlenek, mint veszélyesek (és így nem okoz különösebb gondot, ha esetleg hatástalan szerekkel próbálkozunk). Tipikusan ilyenek az emésztési panaszok, a puffadás, a gyomorgörcs, az étvágytalanság. Sokaknál egyszerre több emésztési tünet egyszerre jelentkezik, így ha ezeket konvencionális gyógyszerekkel akarjuk kezelni, akkor egy marék tablettát kellene beszednünk. A gyógynövények (így az emésztésre ható gyógynövények) között viszont vannak olyanok, amelyek a növényben lévő számos különféle hatóanyag folytán egyszerre klinikailag is igazolható módon több „támadásponton” hatnak, magyarul egyidejűleg kezelik az emésztési zavar több összetevőjét is.
Ez a jellegzetesség sokszor inkább hátrány, mint előny, ugyanis a számos különféle hatóanyag és hatás megnehezíti a szer standardizálását (tehát annak elérését, hogy a készítmény minden adagja azonos hatású legyen), illetve bizonyos esetekben káros mellékhatásokkal is fenyeget. Az emésztési panaszok kezelésekor azonban éppen ezen összetett hatás jelenti a gyógynövénykezelés vonzerejét. Bár azt gondolnánk, hogy ilyen hatásuk biztos a legfelkapottabb trópusi fajoknak van, ez koránt sincs így. Helyettük a köményt, az articsókát vagy az ánizst alkalmazhatjuk sikeresen. A legtöbb emésztési zavar esetén általában elegendő, ha a beteg úgy érzi, hogy jobban van, enyhülnek a kellemetlen tünetei. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy egyes gyomor-bél rendszeri bajok mögött komoly betegségek is állhatnak, amelyek ellen már nem elegendő a gyógynövénykúra.
Legtöbbünk a megfázással, náthával, influenzával és társaikkal találkozik leggyakrabban betegként, így természetes módon ezekkel szemben próbálunk legtöbbször alternatív terápiákat, például gyógynövényeket alkalmazni. Vannak, akik a fekete retekre csepegtetett mézre, mások a kamillás inhalálásra esküsznek. Van ezeknek bármi értelmük?
– Minthogy a megfázás néven emlegetett tünetegyüttest ezernyi különféle vírus fertőzése okozhatja, így valójában semmi esélyünk arra, hogy „helyesen célozzunk”, és pont az adott kórokozó ellen hatásos szert, növényt vessük be. Olyan gyógynövény pedig, amely általánosságban gyógyítja a megfázást, nincs – lomboz le Csupor Dezső. – Viszont a betegség tüneteit enyhíthetjük, illetve tehetünk a komplikációk veszélyének csökkentéséért. A kasvirágfélék (Echinacea) pedig időben elkezdve bizonyítottan gyorsítják a betegség lefolyását (tehát egy hét helyett öt nap alatt lesz túl rajta a beteg). Az Echinacea ugyancsak csökkenti a bakteriális felülfertőződés kockázatát, így segítségével csökkenteni lehet az antibiotikumok alkalmazásának gyakoriságát. A köhögés csillapítására a dél-afrikai muskátli gyökere lehet hatásos. A növényt már száz éve próbálták bevetni a tbc ellen, sikertelenül, de a felső légúti fertőzések tüneteinek szubjektív kellemetlenségét hatásosan csökkenti.

2015. november 21.

Reklámok

Poloskavész” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s