Az amerikai orvosi kutatásokat finanszírozó kormányzati hivatal, az NIH bejelentette, hogy nem támogatja tovább a csimpánzokon folyó állatkísérleteket, és a tulajdonában lévő 390 állatot menhelyen helyezi el. Első hallásra örömteli hír ez, hiszen kétségtelen, hogy a kísérletek egy része szenvedést okoz az állatoknak. Ugyanakkor kérdéses, hogy az emberiség nem látja-e kárát az egyre inkább ellehetetlenülő állatkísérleteknek.

Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Hivatal, az NIH elnöke bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállítják a csimpánzokon végzett állatkísérletek támogatását. Az NIH ilyen célokra jelenleg is több száz csimpánzt tart. Két évvel ezelőtt már jelentősen szűkítették a rajtuk végezhető kísérletek lehetőségeit, akkor ötven csimpánzban maximálták az egy évben kísérletekben felhasználható állatok számát. Mivel az elnök bejelentése szerint az elmúlt időszakban senki sem nyújtott be hozzájuk pályázatot, amelyben a csimpánzok felhasználását kérvényezte volna, elérkezettnek látták az időt, hogy teljesen véget vessenek e gyakorlatnak.
Az NIH majdnem négyszáz csimpánzt gondoz, amelyek most egy louisianai csimpánzmenhelyre kerülnek, ahol hatalmas terület áll majd rendelkezésükre, hogy az életük fennmaradó részét az eddiginél jóval szabadabb körülmények között éljék le – írja a Popular Science magazin. Hosszú idő telhet el azonban, míg az öszszes állat eljut végleges otthonába, hiszen ennyi csimpánz átszállítása nem kis logisztikai tervezést igényel, különben előfordulhat, hogy a majmoknak káruk származik a „szabadulásból”.
Ugyanakkor az NIH-elnök sietett hangsúlyozni, hogy e lépés csak a csimpánzokra vonatkozik. Tehát a más fajokon (közöttük más majmokon) végzett kísérleteket „továbbra is fontosnak tartja, lebonyolítja és támogatja az NIH”. A csimpánzok eddig is szinte elhanyagolható csoportját alkották az Egyesült Államokban évente felhasznált 25 millió kísérleti állatnak (többségük egér és patkány).
– Az NIH csimpánzokra vonatkozó döntése inkább gazdasági okokra vezethető vissza. Hiszen már senki nem akart a csimpánzokon kísérletezni, tehát értelmetlenné vált a tartásuk. Az Egyesült Államok egyébként az utolsó országok egyike, ahol az emberszabású majmokon folytatott kísérletek még legálisak – nyilatkozta lapunknak Gyertyán István, az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács elnöke. – A más majmokon végzett kísérletek azonban továbbra is fontosak, és más módszerekkel nem kiválthatók. Használják őket több vírus, például a HIV elleni kutatásokban. A legutóbbi sikertörténet pedig a Parkinson-kórhoz kapcsolódik. A mély agyi stimulációt, amely hatásosan kezeli a betegséget, ugyancsak majmokon fejlesztették ki. Francis Collins bejelentése egyetlen nappal az után vált nyilvánossá, hogy a Science magazinban riport jelent meg arról, hogy a militáns állatvédők az elmúlt hetekben fenyegetően, a magánélete legbelsőbb szféráiba hatolva léptek föl vele szemben az NIH szerintük állatkínzó gyakorlata miatt. Így elég nehezen lehet a két eseményt függetlenül kezelni egymástól, a döntés kritikusai szerint Collins a fenyegetések hatására megadta magát a fanatikusoknak.
Történt, hogy a világ egyik leghíresebb állatvédő szervezete, a PETA (Emberek az etikus állattartásért) több száz levelet küldött ki két washingtoni városnegyedben lakó embereknek, ebben arról tájékoztatták őket, hogy szomszédaik, az NIH-elnök Collins, és a hivatal egyik kutatója, Stephen Suomi milyen rossz emberek. „Azért írok önöknek, hogy aggasztó híreket osszak meg önökkel az egyik szomszédjukról – kezdődött a levél, majd Suomi majomkísérleteit borzalmasnak festették le, amelyet az emberkínzáshoz és gyermekek megrontásához hasonlítottak.
A PETA szerint az embereknek ugyanúgy joguk van tudni, ha állatokon kísérletező tudós él a környezetükben, mintha pedofil lenne a szomszédjuk. A levél legfenyegetőbb része azonban nem is ez volt, hanem az, hogy megadták a két célszemély pontos címét és otthoni telefonszámát, és arra biztatták az embereket, hívják fel és látogassák meg őket. Az állatkísérleteket támogató szervezetek szerint ezzel a PETA átlépett egy határt, és már nyíltan a kutatók elleni támadásokra bujtogatja az embereket.
A PETA a többi hasonló állatvédő szervezethez hasonlóan profi módon használja a médiát, dollármilliókba kerülő kampányaik segítségével sikerült sokakban kifejezetten pozitív képet kialakítaniuk magukról. A legismertebb hollywoodi sztárok pózolnak plakátjaikon, amelyek közül azok a legsikeresebbek, amelyeken híres meztelen nők láthatók, akik a bundák, az intenzív állattartás, a húsfogyasztás és hasonlók elleni fellépésként dobták le ruháikat. De a legfenyegetőbb betegségek gyógymódját kutató, állatokon kísérletező tudósok rutinszerű zaklatása legalább ilyen fontos része a stratégiájuknak.
Egyszerűen hamis az az állítás, miszerint az állatkísérletek szükségtelenek, és belőlük semmilyen következtetést nem lehet levonni az emberi szervezet működésére, a betegségek fiziológiájára vonatkozóan. Az ember is az állatvilág része, alapvető életműködéseink homológ megfelelőit sok fajban megtalálhatjuk. Természetesen szem előtt kell tartani az állatok jólétét a kísérletek tervezésekor, és ezt a kutatók a laikusoknál sokkal tudatosabban meg is teszik. A szükséges minimumra kell csökkenteni a feláldozott állatok számát, ahol lehet, alternatív módszereket kell alkalmazni, és csökkenteni kell az állatok szenvedését. De teljesen nem lehet kiváltani az állatkísérleteket. Az emberiség érdekeit nem írhatják felül az állatoknak tulajdonított jogok. Az állatkísérletek ellenzői gyakran ugyanazok, akik az oltásokat, új gyógyszereket is ellenzik azt hangoztatva, hogy azokat még sehol sem próbálták ki. Vajon állatkísérletek nélkül jobban bíznának ezekben a hatóanyagokban?
A hazánkban működő állatkísérlet-ellenes csoportok általában az internetes bejegyzések terjesztésére szorítkoznak. Ugyanakkor az Európai Unió polgárainak 86 százaléka ellenzi az állatkísérleteket, függetlenül azok céljaitól, eredményeitől, így a területen dolgozó magyar kutatók is gyakran kényszerülnek magyarázkodni. Az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács korábbi tájékoztatása szerint Magyarországon mintegy negyedmillió állatot használnak kísérletekhez évente, de számuk folyamatosan csökken. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a gerincesek nyolcvan százaléka rágcsáló (főként e célra tenyésztett egér és patkány), de vannak kutyák, macskák, madarak, haszonállatok is.
A számok megfelelő értelmezéséhez jó tudni, hogy hazánkban évente 180 millió állatot fogyasztunk el. Míg például négy-hatszáz kutyán végeznek fájdalommal járó kísérleteket, addig harminc-negyvenezer kóbor állat pusztul el, senki által nem csillapított szenvedések után.
– Magyarország szerencsére mentes a radikális állatvédők kutatókat fenyegető, az illegalitás határán táncoló akcióitól – mondja Gyertyán István. – Ez részben azért van, mert kisebb az ország, szűkebb a tudományos közösség, így könnyebb beszélgetést kezdeményezni az állatvédők és a kutatók között. Az állatvédelem ügye a törvényi szabályozás központi eleme, és az erről szóló diskurzus mindig is nyílt volt.

2015. november 26.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s