Manapság gyakorlatilag lehetetlenség helyesen írni franciául olyan klaviatúrán, amelyet Franciaországban árulnak. Ez azért is érthetetlen, mert vannak olyan európai országok, például Németország vagy Spanyolország, ahol jobban tisztelik a francia nyelvet, mint a nyelv hazájában, és a számítógépes billentyűzeteik lehetővé teszik, hogy helyesen gépeljünk rajtuk franciául – fakadt ki a BBC szerint a minap a francia kulturális minisztérium.

E meglepő kijelentéseket talán tett is követni fogja. A francia kormány ugyanis megbízott egy tanácsadó céget, hogy olyan billentyűzetkiosztást dolgozzon ki, amely alkalmasabb a francia nyelvben előforduló különleges ékezetes karakterek gépelésére, mint a jelenleg szabványos úgynevezett AZERTY. (Az író-, illetve számítógép-billentyűzet betűinek kiosztását a számok alatti első hat billentyűvel szokás jelölni, Magyarországon a QWERTZ a használatos).
Aki sokat gépel billentyűzeten, biztos elgondolkodott már azon, hogy miért olyan sorrendben helyezkednek el a betűk, ahogyan. Joggal gondolhatnánk, hogy a kiosztást az észszerűség alapján alakították így az első írógépek feltalálásakor annak érdekében, hogy minél gyorsabban lehessen rajtuk gépelni. Nos, a legkevésbé sem, ugyanis nemcsak a magyar nyelv igényeihez lehetne alkalmazkodóbb, kevesebb kézmozgást igénylő klaviatúrát kreálni, de az eredeti angolhoz is (ahol a Z és az Y fel van cserélve, így neve: QWERTY).
A billentyűkiosztás valódi oka éppen a gépelés lassítása volt. Amikor a XIX. század második felében az amerikai Christopher Sholes kitalálta a QWERTY elrendezést, a kor írógépeinek tökéletlen mechanikáját tartotta szem előtt. A papírra csapódó betűnyomó karok folyton összeakadtak, ha a gépírók túl gyorsan ütötték le a billentyűket. Ezért Sholes az angol szavakban gyakran egymás mellett szereplő betűket direkt távol helyezte el a billentyűzeten. Kezdetben nem volt mindenki által elfogadott szabvány, így számos konkurens kiosztás versengett egymással. A QWERTY akkor győzött, amikor a piacvezető Remington cég ezt kezdte használni gépein. A gépírók Remingtonon tanultak, így az iparág más szereplői kénytelenek voltak alkalmazkodni.
A XX. század elején a franciák a náluk gyakoribb A és Z betűt tették a Q és a W helyére, és megalkották a máig használatos helyi klaviatúrát. Ugyanilyen megfontolásból cserélték meg a németek (és őket követve mi is) az Y és a Z betűt. Nem is a minden latin betűs írású nyelvben közös „alap”-betűkkel van most gond, hanem a sok ékezetes, szinte kizárólag a franciára jellemző karakterrel. Ellentétben a magyar kiosztással, ahol minden ékezetes betűnek saját gombja van, a francia billentyűzeten sok speciális betűt csak bonyolult billentyűkombinációval lehet előcsalogatni.
Az é, az à, az è vagy az ù gépelése sem egyszerű, de ha nagybetűt szeretnénk leütni belőlük, ahhoz komoly szakértelem szükségeltetik. A nagy ç betű például csak úgy varázsolható a képernyőre, ha az Alt billentyű lenyomása mellett begépeljük a 0199 számsort az oldalsó numerikus billentyűkön. Az æ és œ ugyancsak hiányzik a klaviatúráról.
A legtöbben persze nem vesződnek ezzel, és egyszerűen elhagyják az ékezeteket (ahogy sokan magyarul sem használnak ékezetet SMS-ben). De ez a francia kormány szerint elfogadhatatlan. Amellett, érvelnek, hogy szegényíti a francia nyelvet, gyakorlati hátrányai is vannak. Jogi és szakszövegnél értelemzavaró lehet, egyes extrém esetben a törvény betűjét tehetik értelmezhetetlenné. Mint írják, nem bosszantani akarják az embereket, mindössze lehetővé kívánják tenni, hogy aki legalább igyekszik betartani a francia nyelvtani szabályokat, az megtehesse.
Kevesen hisznek benne, hogy sok minden változhatna, akár évtizedek alatt is. Bármenynyire is rossz a francia AZERTY vagy a magyar QWERTZ, az évszázados megszokás nagy úr. Kitörne a forradalom, ha holnaptól teljesen más billentyűzettel ellátott masinákat lehetne kapni. Az ékezetek viszont vesztésre állnak, a lustasággal képtelenek lesznek versengeni.

2016. február 6.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s