A kellem, az elegancia és a műveltség akkor mutatkozik meg igazán, ha íróként profán témához nyúlunk, de meg tudjuk gátolni, hogy könyvünk cselekménye vulgáris irányba sodródjon. Különösen igaz ez a XVII–XVIII. századi kasztrált férfi operaénekes-sztárok történetére. Az író is a közönség érdeklődéséből él, így sok szerző nem tud (vagy nem is akar) tartózkodni attól, hogy regénye leginkább a kasztráltak altestének, hormonrendszerének funkcionalitásáról szóljon. Pedig ez a XXI. századi szemmel barbár gyakorlat – kisfiúk kiherélése gyermekkori hangszínük megőrzéséért – az erekció képességénél vagy annak hiányánál sokkal mélyebb, megrendítőbb és felemelőbb sorsmesék alapjául szolgálhat.

A Svájcban élő amerikai író, Richard Harvell első regényében, A kasztráltban mindenképpen törekszik arra, hogy felülemelkedjen a műtét közvetlen következményein. Erre utal eredeti címe is (A harangok), amelyet a magyar kiadásban – vélhetően a fent részletezett, a bevételre pozitív hatást gyakorló kíváncsiság kihasználásáért – sajnos megváltoztattak. A harangok cím a főszereplő születése előtti inspirációira utal. Süket anyja hasában, aki harangozó volt egy svájci hegyi faluban, naphosszat hallhatta „a világ legszebb harangjainak” fülsiketítő zúgását.

Születése után a falu népe kiközösíti, apja pedig a patakba vetve szabadul meg tőle. Két szerzetes menti meg a biztos halálból, elviszik a kolostorba, ahol felcseperedve felszínre törnek kivételes zenei képességei. Ezek megőrzéséért titokban kasztrálják, amely Svájcban már történetünk idején (a XVIII. században) is tiltott volt. Noha gyermeket nemzeni nem képes, mégis szerelmes lesz egy lányba, akit családja Bécsbe kényszerít, ahol hozzá kell mennie egy másik férfihoz. Főhősünk, elveszítve minden reményét a normális életre, a zenébe temeti bánatát, és az operaszínpadokon elérhető sikert hajszolva próbál bebocsátást nyerni a „normális” emberek világába.

Amint látható, minden adott egy vérbeli romantikus történelmi tragédiához: szerelem, kitaszítottság, reménytelenség, csalódás. Harvell mindezt elegánsan fűzi fel Christoph Gluck Orpheusz és Eurüdiké című operájának történetére. A regény opera az operában: csúcspontja az Orpheusz és Eurüdiké 1762-es bemutatója, de a főhős, Moses egész sorsa is Orpheusz történetének allegóriájaként jelenik meg.

A kasztrált nem jelentős regény, viszont szórakoztató, és a legmeszszebb áll tőle az alantasság. Az operarajongók ugyanúgy élvezettel olvashatják, mint azok, akik inkább a csonkítás lélekváltoztató hatására kíváncsiak.

(Richard Harvell: A kasztrált. Ford.: Gáti István. Typotex Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 3900 forint.)

2016. május 7.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s