A felrobbant atomerőmű környezetéből 1986-ban, harminc évvel ezelőtt, százhúszezer embert telepítettek ki. Hatalmas terület maradt ember nélkül. Bár az első hetekben a növények és az állatok is megsínylették a katasztrófát, néhány éven belül helyreállt az élővilág, azóta pedig soha nem látott virágzásnak indult. Ilyen lenne a világ, ha nem léteznénk?

Három évtizeddel ezelőtt két okból is Európa legfontosabb ökológiai kutatási területévé vált a csernobili atomerőmű környezete. A tudósok nemcsak a radioaktív szennyezés környezetre gyakorolt hosszú távú hatásait vizsgálhatják itt, de az ember hiánya okozta változásokat is. Bár az utóbbi években egyre több korábbi lakos költözött vissza a „zónába” – félig-meddig illegálisan –, számuk és a természeti befolyásuk meg sem közelíti a korábbi állapotokat.

A rendszerváltásig a terület csak néhány kiválasztott szovjet tudós számára volt megközelíthető – és érthető okokból ők is főleg azt vizsgálták, hogy a sugárzás hogyan hat az emberi egészségre. Azonban már a kezdeti helikopteres vadszámlálások alapján is igen drasztikus változásokra derült fény.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

E változások látszólag pont ellentétesek voltak azzal, amit legtöbbünk gondolna egy radioaktív fűtőanyaggal súlyosan fertőzött területről. Bár a kezdeti időkben növények és állatok milliószám hullottak el – a haldokló fenyőerdők pirossá lett tűlevelei miatt a likvidátorok vörös erdőnek nevezték el a terület jelentős részét borító fenyvest –, alig néhány évnek kellett csak eltelnie ahhoz, hogy a helyi fauna összeszedje magát.

Ma vaddisznók, farkasok, jávorszarvasok, hiúzok és barna medvék járják a harminc éve lezárt 4700 négyzetkilométeres zónát. Különlegesnek számítanak a rendkívül veszélyeztetett európai bölények és a Przsevalszkij-lovak. A katasztrófa élővilágra gyakorolt hatása tehát összességében pozitív volt. „Bár a sugárzás megnövekedett lehetséges kockázatot jelent, ha az emberek is jelen vannak, az állatokat egyszerűen lelövik, vagy elveszik tőlük élőhelyüket” – nyilatkozta a The Independentnek Nick Beresford, a lancasteri Ökológiai és Hidrológiai Központ munkatársa. Arról azonban nincsenek átfogó kutatások, hogy a sugárzás mit tett az állatok egészségével, gyakoribbá váltak-e a daganatok és a születési rendellenességek a körükben.

Szerhij Gascsak ukrán biológus – angol kollégáival együttműködve – több éve helyez ki kameracsapdákat a lezárt területen. A fára erősített automata fényképezőgépek maguktól exponálnak, valahányszor egy állat elhalad előttük.

A képek a teljes emberiség pusztulása utáni posztapokaliptikus scifik toposzait idézik. Kertekben, parkokban legelésző szarvasok, farkasfalka által körülvett rettegő prédaállat, a hóban békésen baktató hiúz – amelyet korábban kihaltnak hittek a környéken.

Szisztematikusan végigfényképezik a kameracsapdákkal a súlyosan, a közepesen és az enyhén fertőzött területeket is. Eközben egyéb mintákat – például ürüléket, szőrt, talajmintát – is gyűjtenek. Az adatokból arra keresik a választ, hogy a jelenlegi csernobili ökoszisztéma különbözik-e bármiben is az 1986 előttitől.

A BBC ukrán adásának nyilatkozó Gascsak – mintha csak Magyarországon dolgozna – az alulfinanszírozottságra panaszkodott. Mint elmondta, a kutatási támogatás arra sem elég, hogy az áramot kifizesse az irodában. Az automata fényképezőgépeket is maga vásárolta, illetve a külföldi partnerei biztosították. A zóna jövőjével kapcsolatban azon a véleményen van, hogy a területet bioszféra-rezervátummá kellene nyilvánítani, így biztosítva az eddig visszatért állatok túlélését.

Mert amint csökken Csernobil védőernyőjének erőssége felettük, sorsuk megint az enyészet lesz.

MNO, 2016. április 25.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s