Néha az az érzése az embernek, hogy szinte naponta valamilyen internethez kapcsolódó évforduló van. Hol az első ímél küldését ünnepeljük, máskor az első honlap születésnapja van, vagy maga a net létrejötte volt öttel vagy tízzel osztható évekkel ezelőtt. A héten ünnepelt születésnap azonban különleges, hiszen huszonöt évvel ezelőtt, 1991. augusztus 23-án nyílt meg mindenki számára az internet új, már nem csak a programozók által használható arca, a world wide web (WWW) – magyarul a világháló. Bár a legtöbb felhasználó számára a világháló egyet jelent az internettel, a valóságban ez közel sincs így, de jól jelzi azt, hogy a WWW nélkül az internetnek esélye sem lett volna arra, hogy mára központi helyet foglaljon el a kommunikációnkban.

25
évvel ezelőtt a svájci–francia határon lévő CERN-ben, az európai magfizikai kutatóközpontban, amely manapság leginkább a nagy hadronütköztető nevű részecskegyorsítóról híres, egy angol programozó, Tim Berners-Lee nyilvánossá tette találmányát, amelyet webnek, vagyis hálónak nevezett el.

20
éve működött akkor már az internet (vagy annak előzményei), amely távoli számítógépek között kapcsolatot teremtő hálózat volt. Az internetnek nem volt központja, az információ számos úton áramolhatott rajta keresztül. Ez azért volt fontos, mert kezdeti katonai fejlesztői arra törekedtek, hogy akkor is működőképes maradjon, ha egy atomháborúban az oroszok kiiktatják például Washingtont.

6500
dollár (3,5 millió forint) volt az ára 1989-ben annak a Next számítógépnek, amelyen Berners-Lee megírta a WWW kódját, és megalkotta az első webböngészőt is. Ugyanez a számítógép szolgált az első webszerverként. A world wide web lehetővé tette, hogy az interneten dokumentumokat és fájlokat helyezzünk el, azokat a böngészők weboldalként megjeleníthessék, és a rajtuk lévő kapcsolóelemek (linkek) segítségével egyik oldalról a másikra ugorhassunk. Mindezen, ma már természetesnek ható jellegzetességek nélkül a laikusok nem tudnának netezni.

38
százaléka használja a világ lakosságának napjainkban az internetet. Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a technológia ingyenesen, jogdíj fizetése nélkül hozzáférhetővé vált mindenki számára. 1993. április 30-án a CERN bejelentette, hogy lemond a world wide webhez fűződő jogairól, ezáltal az közkinccsé vált.

4
tagú volt a Les Horribles Cernettes (Szörnyű CERN-lányok) nevű énekegyüttes, amelyet 1990-ben alapítottak a CERN alkalmazottai. Nevük akkor vált világszerte ismertté, amikor Berners-Lee az ő szörnyen photoshoppolt fényképüket választotta a továbbfejlesztett weben publikált első képnek 1992-ben. A Les Horribles Cernettes slágerei között találjuk a Folyékony nitrogén, a Mr. Higgs, az Apuci laborja, az Ütköztető, a Mikrohullámú szerelem és a Nobel-díj a kedvesem című örökzöldeket.

1,07
milliárd honlap (weblap) érhető el jelenleg a world wide weben (bár számuk folyamatosan nő). Az első honlapot Berners-Lee tette közzé még csak a CERN belső hálózatán a világméretű háló születése előtt, és magáról a world wide webről szól. Ma is elérhető az info.cern.ch/hypertext/WWW/TheProject.html címen.

130
honlap volt elérhető a weben, amikor az első sikeres böngésző, a Mosaic kereskedelmi forgalomba került 1993-ban (igen, akkor még fizetni kellett a böngészőért). Három év alatt a weboldalak száma 230 ezerre nőtt.

2
hónapos sem volt a web, amikor 1991. október 7-én bejegyezték az első magyar domaint (.hu-s internetes címet). Ez a sztaki.hu volt, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének webhelye.

2016. augusztus 27.

Advertisements