Rengeteg apró földrengést mértek a kaliforniai Szent András-törésvonal térségében az utóbbi időben. Ez a szeizmológusok szerint jelentősen növeli az esélyét egy igazán nagy rengésnek, amely akár katasztrofális következményekkel is járhat. Ám az is lehet, hogy végül nem történik semmi. Az eset újra arra világít rá, hogy még mindig képtelenek vagyunk előre jelezni a földrengéseket. Ennek hallatán vélhetően tiltakoznának a szakemberek, hiszen a modellszámítások, statisztikák és geológiai megfigyelések segítségével meghatározható, hogy az adott helyen mekkora valószínűséggel történhet nagy földrengés az elkövetkező száz évben. Ez a laikusok számára azonban édeskevés, haragjuk pedig gyakran a tehetetlen tudósok felé irányul, ahogy történt az a l’aquilai katasztrófa után is.

143
kis földrengést érzékeltek a dél-kaliforniai Salton-tó alatt a napokban. A tó pontosan a Szent András-törésvonalon fekszik, így kiemelten fontos a szeizmológiai aktivitás mérése szempontjából.

4
földrengés ezek közül erősebb volt a Richter-skála szerinti 4-es értéknél, amely már egyértelműen érezhető, és kisebb károkat is okozó földmozgást jelent. Noha a helyiek megtanultak együtt élni a földrengések állandó veszélyével, és a Los Angeles ­Ti­mes szerint a legtöbben szándékosan nem törődnek a figyelmeztetésekkel, a mostani földrengéssorozat már az ő ingerküszöbüket is meghaladta.

1 a 100-hoz
volt annak az esélye, hogy a rengéssorozatot követő héten a Richter-skála szerinti 7-es vagy annál is nagyobb földrengés következzen be a környéken (a törésvonal déli végénél), jelentette be az Egyesült Államok földtani hivatala. Ez sokszorosa az átlagos, 1 a 6000-es veszélynek. Néhány nappal később, ahogy ritkultak a kis lökések, csökkentették a földrengésveszély szintjét.

1287
kilométer hosszú a Szent András-törésvonal, amely a csendes-óceáni és az észak-amerikai kőzetlemez találkozásánál alakult ki. Vonala mentén függőlegesen és oldalirányban is elmozdulnak a szomszédos lemezek.

33–37
millimétert mozog egymáshoz viszonyítva a csendes-óceáni és az észak-amerikai kőzetlemez minden évben.

56
kilométerre húzódik a törésvonal déli szakasza Los Angelestől. E szakasz közelében érzékelték nemrégiben a több mint száz kis földrengést, amelyek így érthető módon töltöttek el aggodalommal sokakat.

2
hasonló földrengéssorozatot érzékeltek eddig a törésvonal déli szakaszán, amióta 1932-ben kihelyezték a szeizmológiai mérőműszereket. Mindkettő ebben az évezredben, 2001-ben és 2009-ben volt. Sokakban ez az új jelenség tovább erősíti a ve­szély­ér­zetet.

150-200
évente következik be a törésvonal mentén igazán nagy, katasztrofális erejű földrengés. Ahogy telik az idő, statisztikai értelemben egyre nő a földrengésveszély.

326
éve volt legutóbb a Salton-tó térségében nagy földrengés, miközben a kőzetlemezek mozgása következtében a földben rejlő feszültség nőttön-nő, írja a livescience.com. Így nem lehet kizárni, hogy hamarosan bekövetkezik a katasztrófa. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy további évszázadokig fog nyugodni (pontosabban mérsékelten rengeni) a föld.

1
milliószor nagyobb energia szabadul föl a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés kipattanásakor, mint a 3-as erősségű földmozgásnál. Tehát a skála nem lineáris. Emiatt nem is lehet abban reménykedni, hogy akár több száz kis földrengés elvezeti a föld mélyén gyülemlő feszültség energiájának csupán töredékét is.

2016. október 15.

Reklámok