Ha azt gondolnánk, hogy az ókori mediterráneum birodalmainak (például Róma, Görögország) területén már minden nagyvárost felfedeztek a régészek, akkor nagyot tévedünk. Persze a legtöbb lelet már korábban ismert lelőhelyről kerül elő (esetleg egy mélyebben fekvő rétegből), időnként azonban azelőtt teljesen ismeretlen metropoliszokra is bukkannak. Görögország középső részén nemrégiben (ókori mércével) hatalmas város romjait fedezték föl. Bár a helyszín (az ókori Vlokhósz város maradványai) korábban is ismert volt, az archeológusok egészen mostanáig álmodni sem mertek arról, hogy ilyen nagy településre bukkanhatnak a környéken.

350 kilométerre északra fekszenek Athéntől Vlokhósz romjai, Thesszália nyugati részén.

215 méterre emelkedik a Thesszáliai-síkság fölé a Sztrongilovuni-domb. Ezen, illetve közvetlenül a lábánál helyezkedett el Vlokhósz, írják a Göteborgi Egyetem által vezetett ásatássorozat blogján (vlap.se/blog). A magányos, több száz méterrel a környék fölé emelkedő domb jól védhetővé tette a várost.

200 éve ismert ugyan, hogy a helyszínen valamiféle régészeti leletek találhatók, a teljes területet sosem kutatták szisztematikusan. Ennek oka, hogy korábban csak a romok egy kis részlete volt ismert; azt gondolták, hogy régészeti szempontból érdektelen kis falu maradványai. Pedig

2,5 méter magasak néhol a városfal kiváló állapotban megőrződött, a felszín fölé magasodó darabjai. A domb lábánál lévő lakóépületeket azonban már betemette a közeli Enipeasz folyóból származó üledék.

2500 évesre becsülik a várost. Az ásatást vezető Robin Rönnlund, a Göteborgi Egyetem régészdoktorandusza elmondta, hogy tavaly járt először a helyszínen egy másik ásatás miatt, és egyből világossá vált számára, hogy fontos leletek rejtőzhetnek a föld alatt.

40 hektár a Vlokhósz városfalai által közrezárt terület. Bár még csak egy ásatási szezonon vannak túl, máris számos lakóépületet, a városkaput, tornyokat tártak föl.

15 hektárt foglaltak el a városfalon belüli lakónegyedek. Eddig még nem végeztek semmilyen kísérleti beavatkozást a területen, nem történt klasszikus értelemben vett ásatás.

500 évvel időszámításunk előtt készülhettek az eddigi tájékozódó jellegű vizsgálatok közben a helyszínen talált cserépdarabok és pénzérmék. A régészek azt gyanítják, hogy a város az időszámítás előtti IV–III. században élhette virágkorát. Ezután, vélhetően Görögország római meghódításával összefüggően, az i. sz. II. században elnéptelenedett.

1500 fényképet készített egy 20-30 méter magasan repülő drón a dombon keresztülvivő útról (amelyről azt feltételezik, hogy alatta az ókori út is követte vonalvezetését). Ezekből olyan háromdimenziós képeket állítanak össze, amelyek igen nagy felbontásban ábrázolják a lelőhely szinte minden szikláját. Az ásatás első évében különös figyelmet szenteltek a kutatók annak, hogy semmilyen módon ne bolygassák meg a helyszínt, ezért a drónos légi fényképezés mellett a talajon áthatoló radart és geofizikai mérőműszereket használtak.

2017. január 7.

Advertisements