Donald Trump amerikai elnök igen energikusan látott munkához, és Obama emblematikus vívmányainak eltörlése mellett mintha az éghajlatváltozás lenne leginkább a bögyében. Beosztottjai már korábban is listázni próbálták a kormányzati klímakutatókat, most pedig arra utasították a környezetvédelmi hivatal munkatársait, hogy minden klímaváltozással foglalkozó mondatot tüntessenek el a hivatal honlapjáról. A szakemberek azonban, előre látva a veszélyt, megelőzték őt, és filmvászonra illő módon menekítették tovább az adataikat Európába.

Kedden a Trump-adminisztráció illetékesei arra utasították a környezetvédelmi hivatal (EPA) munkatársait, hogy töröljenek honlapjukról minden olyan oldalt, amely a globális felmelegedéssel kapcsolatos, írja az Independent. Ez érinti a közvélemény tájékoztatására íródott szövegeket és a szakembereknek szóló adatokat is, például a széndioxid-kibocsátásról. „Ha lekapcsolják az oldalt, azzal évek klímakutatásának adatai fognak semmivé foszlani”, nyilatkozta az egyik munkatárs a Reutersnek. A forrás arra számít, hogy Trump kommunikációs csapata még szerdán töröl mindent a honlapról. Cikkünk írásakor, szerda délután az oldal még elérhető volt, de az időeltolódás miatt az amerikai munkaidő csak ekkortájt kezdődött.

Korántsem ez az első támadás az új elnök részéről. Az EPA és a mezőgazdasági minisztérium minden egyes munkatársa megkapott egy kör e-mailt a napokban. Ebben megtiltották nekik, hogy a munkatársaikon kívül bárkivel is megosszanak bármit, ami kapcsolatban lehet a hivatali munkájukkal. Ebbe mindenféle kommunikáció beletartozik. Befagyasztották a sajtóközlemények, tudományos közlemények kibocsátását, az alkalmazottak nem posztolhatnak semmit munkájukról a közösségi médiában, és azt is megtiltották nekik, hogy szóba álljanak a sajtóval – írja a Scientific American. Magyarul a közvélemény nem tudhat meg semmit (pontosabban csak azt, amit a Trump-adminisztráció által kinevezett sajtósok engedélyeznek) arról, hogy milyen eredményeket hoztak a költségvetési forrásokból finanszírozott kutatások. Sőt, határozatlan ideig felfüggesztették az EPA támogatásainak kifizetését is, ezáltal pedig más kutatóintézetek klímakutatásait is blokkolni tudják.

A tudósítások megjegyzik, hogy ez a titkolózás korántsem példa nélküli. Bár Obama annak idején azt ígérte, hogy kormányzása „példátlanul átlátható” lesz, ez csak részben valósult meg. Noha a szövetségi hivatalok alkalmazottai viszonylag készségesen válaszoltak a sajtómegkeresésekre, csak névtelen forrásként lehetett őket idézni, így az elmondottakat legfeljebb háttérinformációként használhatták az újságírók. Efféle szigorú szabályok egyébként nem csak az Egyesült Államokban voltak érvényben, hat évvel ezelőtt a kanadai kormányzati klímakutatókra is hasonló kommunikációs irányelveket erőltettek.

Ez a helyzet mintha ismerős lenne valahonnan, de ez egy másik történet. Most inkább koncentráljunk arra, hogy Trump lépései milyen hatással lesznek a globális felmelegedés elleni küzdelemre és az eddig szerzett adatok hasznosíthatóságára. Még be sem iktatták az elnököt, amikor a hatalomátadást bonyolító beosztottjai megkeresték az energiaügyi minisztériumot, és egy listát kértek azon klímakutató munkatársakról, akik tevékenyen közreműködtek a nagy nehezen tető alá hozott nemzetközi klímaegyezményt megelőző (és végrehajtását egyeztető) tárgyalásokon. A minisztérium vezetősége akkor visszautasította (akkor még visszautasíthatta) a megkeresést, mivel annak célja nyilvánvalóan az volt, hogy a klímaváltozást valamiféle kínai összeesküvésként ábrázoló új kormányzat összegyűjtse az ellenségként kezelendő szakemberek neveit. Ehhez képest az már szinte említésre sem méltó, hogy amint Trump csapata rátehette a kezét a hivatalos elnöki honlapra (Whitehouse.gov), azonnal eltűnt a klímaváltozás a sürgető problémák listájáról.

Persze csak a legnaivabbakat lepte meg, hogy Trump (és úgy általában bármely republikánus) azonnal megpróbálja ellehetetleníteni a klímakutatást. Hiszen – nem kis részben olaj- és autóipari támogatóik lobbizásának eredményeképp – mindig is azt hangoztatták, hogy az egészet csak azért találták ki Amerika ellenségei, hogy az értelmetlen önkorlátozások által versenyképtelenné tegyék az amerikai ipart. Így a klímakutatók jó előre tartottak az elnökválasztás következményeitől, ezért létrehozták a dél-kaliforniai éghajlatiadat-mentő projektet.

Pontosan Donald Trump beiktatásának napján (tehát órákkal azelőtt, hogy teljes hatalmú elnök vált volna belőle) hatvan programozó és kutató gyűlt össze a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem információtudományi tanszékén, tudósít a Quartz. Céljuk az volt, hogy az összes elérhető, kormányzati adatbázisokban található, klímaváltozásról szóló tudományos adatot összegyűjtsék. A szoros határidő miatt nagyon pontosan kijelölték célpontjaikat. Ezek között olyanok szerepeltek, mint az energiaügyi minisztérium napenergia programjának szerverein elérhető adatok, az energiainformációs hivatal kutatási adatai a megújuló és a fosszilis energiahordozók összehasonlításáról vagy az Országos Megújulóenergia-kutató Intézet üzemanyagcella-kutatásainak eredményei. De az informatikusok több száz egyéb forrásból származó adathalmazt is lementettek.

A hatvan résztvevő között többségben voltak a programozók: startup cégek informatikusai és programozóhallgatók az egyetemről, akiket hekkereknek is nevezhetnénk, ha nem olyan forrásokból hívtak volna le töméntelen mennyiségű adatot, amelyek akkor még bárki számára hozzáférhetők voltak. Nem ők voltak az egyetlenek, egy országosan szerveződő hálózat részeseiként szerte az Egyesült Államokban hasonló különítmények között mentettek le több százezer oldalnyi adatot a legfontosabb kormányzati tudományos szerverekről. Mindez teljesen legális volt, nem számított adatlopásnak, hiszen még nem lépett érvénybe Trump teljes hírzárlatot elrendelő utasítása.

Laurie Allen, a Pennsylvaniai Egyetem könyvtárának vezetője, az ottani letöltési mozgalom szervezője a Wirednek arról beszélt, hogy az informatikusok napi 22 órát dolgoztak az adatok mentésén, miután megtudták, hogy milyen intézkedések következnek. Bár a sajtó a Whitehouse.gov-on végrehajtott azonnali változtatást kapta föl, a szakemberek szerint sokkal károsabb lesz az, ha törlik vagy elérhetetlenné teszik a közvélemény számára kevésbé ismert, viszont jóval alapvetőbb adatokat tartalmazó tudományos adatbázisokat. Szerintük veszélyben van az EPA légszennyezettségi nyilvántartása is, minthogy az EPA élére Trump által kinevezett Scott Pruitt korábban többször beperelte a hivatalt, hogy azt a légszennyezettségi szabályozás lazítására kötelezze.

A lementett adatokat egyébként a Datarefuge.org weboldalra töltötték fel az informatikusok, ahol reményeik szerint elérhetők maradnak, míg nem változnak az idők. Egy kanadai adatarchiváló cég, a Page Freezer tulajdonosa ingyenesen biztosít tárhelyet az adatoknak a cég európai szerverein. Mostantól kezdve hetente szkennelik a kormányzati adatbázisokat, és összehasonlítják őket a lementett állapottal. Ha bármi jelét látják annak, hogy a kormányzat belepiszkál az adatokba, azt nyilvánosságra fogják hozni. Arra már több jogi precedens is van, hogy az európai számítógépeken tárolt adatokhoz praktikusan nem tud az amerikai kormány hozzáférni. Tavaly a fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy a Microsoft az igazságügyi minisztérium követelésének ellenére sem köteles kiadni olyan e-maileket, amelyeket fizikailag nem az Egyesült Államok területén, hanem Dublinban tároltak. Eközben már be is jelentkeztek az efféle internetes forradalomra mindig vevő online aktivisták csoportjai, hogy megkezdik a kimentett adatok tükrözését (magyarul lemásolását és sokszorosítását), és szétszórják azokat a föld számos pontján lévő szervereken.

Mindez arra utal, hogy a Trump-adminisztráció ki akarja törölni a köztudatból az éghajlatváltozás fogalmát is. Félő, hogy hamarosan minden felmelegedéssel, környezetvédelemmel kapcsolatos (például a Trump holdudvarába tartozó mágnások cégei által elkövetett környezetvédelmi károkról szóló) hivatalos adatbázis eltűnik az internetről. De ha az adatmentési erőfeszítések az elkövetkező napokban sikerrel zárulnak, akkor már nem is lesz különösebb gyakorlati jelentősége annak, hogy eltüntetnek-e bármit is. Úgyis megmarad több helyen is a világban.

2017. január 25.

Advertisements