Vészesen felgyorsult az Antarktisz hatalmas jégtáblájának leválása a kontinenst borító összefüggő jégpáncélról. A Déli-sarkot átszelő, kanyonná mélyült repedés napról napra nő, félő, hogy hamarosan végérvényesen megszakad a kapcsolat a hatalmas jégtáblával. Ezután valószínűleg úszó szigetként kezd majd sodródni a melegebb vizek felé, és lassan elolvad. E jégpáncél leválása csak egyike az Antarktisz eddig ismert arcát megállíthatatlanul átalakító, globális felmelegedéshez köthető folyamatoknak. A Déli-sark sokkal gyorsabban melegszik, mint a bolygó más tájai. A jégpáncél olvad és feldarabolódik (ez pedig tovább gyorsítja az olvadást). Jelenleg nem rendelkezünk olyan technológiával, amellyel megakadályozhatnánk országrésznyi jégmezők szétesését, sodródását. Nem tehetünk mást, mint hogy figyelemmel kísérjük a folyamatokat, és megpróbálunk rájönni, hogy mi áll hátterükben. Sok esetben kiderül ugyanis, hogy nem az az ok, amelyre először gondolnánk.

50 ezer
négyzetkilométer az antarktiszi Larsen-jégmező C jelű részének területe, ezzel a negyedik legnagyobb különálló jégmező a világon. Hosszú évek óta megfigyelés alatt áll, mert félő, hogy az éghajlatváltozás és az olvadás miatt feldarabolódik.

50
évvel ezelőtt apró repedés keletkezett rajta. A sarkkutatók sokáig nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, de a repedés csak nőttön-nőtt az évtizedek során.

144
kilométer hosszú ma a repedés, és szó szerint óráról órára hosszabbodik, és szélessége, valamint mélysége is növekszik. A C jégmező hatalmas darabja néhány héten belül önállósítja magát. „Meg lennék lepve, ha ez nem történne meg a közeljövőben” – nyilatkozta az egyik sarkkutató az amerikai közszolgálati National Public Radiónak.

18
kilométerrel hosszabbodott a repedés az elmúlt hónapban. Ez drasztikus gyorsulás, hiszen 2014 előtt alig egy-két kilométerrel évente.

91
méter a repedés szélessége. Ha repülővel szállunk fölé, a kanyonná szélesedett rés kísértetiesen hasonlít a Szent András-törésvonalra.

500
méter a jégkanyon mélysége. Mivel a C jégmező tenger fölé nyúló részének vastagsága néhol nem haladja meg a 350 métert, belátható, hogy a jég gyakorlatilag teljes vastagságában szétrepedt.

5000
négyzetkilométernyi darab fog leválni a jégmezőből néhány héten belül, hangzott el az előállt helyzetről sebtében összehívott, néhány nappal ezelőtti angliai konferencián. A leváló darab területe nagyjából akkora, mint egy átlagos magyar megyéé.

19
kilométernyi összefüggő jég köti már csak a leválni készülő részt a C jégmező egyéb részéhez.

10
centiméterrel emelkedne a világtengerek szintje, ha a teljes C jégmezőt alkotó tömeg elolvadna. Bár az éghajlatváltozásról naponta érkező aggasztó hírek közepette a legtöbb ember egyből arra gondol, hogy a repedést és a megyényi jégtábla várható leválását is a globális felmelegedés okozza, valószínűleg most nem erről van szó. Sokkal valószínűbb, hogy a jégtábla (klímaváltozástól független) természetes folyamatok miatt fog leválni. Az antarktiszi jég töredezik és újraépül, mióta világ a világ. Viszont a leválás után feltáruló jégtömeg a korábban megszokottnál gyorsabban fog olvadni.

12
ezer éve nem volt arra példa, hogy az Antarktiszról ilyen nagy jégtáblák töredezzenek le. A Larsen-jégmező lassan apró darabjaira hullik. Az A jelű része 1995-ben omlott össze, míg a B 15 évvel ezelőtt darabolódott fel.

2017. január 28.

Reklámok