Célegyenesbe érkezett a Google által kiírt Hold X díj elnevezésű pályázat. Az internetes világcég sok millió dollárt ígért annak az egyetemi, kutatóintézeti csapatnak vagy cégnek, amelyik először juttat űrszondát a Holdra, az eszközzel sikeresen leszáll kísérő égitestünkön, és ott a kompból kigördülő mozgó robot meghatározott távolságot tesz meg. Bár a kitűzött cél teljesítése jóval több időt vett igénybe, mint előzetesen várták a kiírók (és még jelenleg sem ért célba senki), így többször is ki kellett tolni a határidőt, most úgy tűnik, hogy az év végéig tényleg megérkezik az első magánűrszonda a Holdra. Mindez azt jelzi, hogy az űrkutatás lassan kilép a gyermekcipőből, és a pénzt a megtérüléssel mit sem törődve öntő államok mellett a civil szféra is kiveheti belőle a részét.

5 jelentkező maradt versenyben a Holdig tartó küzdelemben, jelentette be a Google által alapított X Díj Alapítvány. A díjat annak idején azért hozták létre, hogy ezzel is serkentsék a független mérnököknek és vállalkozóknak az űr polgári felfedezésére irányuló erőfeszítéseit.

20 millió dollár a díja annak a csapatnak, amelyik elsőként juttat működőképes mozgó robotot (angol kifejezéssel: rovert) a Holdra. Ez eddig magáncégnek sosem sikerült, mindössze az amerikai, orosz és kínai űrkutatási hivatalok vitték véghez.

10 éve írták ki először a pályázatot. Kissé túlzott optimizmussal akkor úgy számoltak, hogy 2012-re meg is valósulhat az első civil holdutazás. Amikor újra és újra kiderült, hogy a jelentkezők nem állnak készen, háromszor tolták ki a határidőt, jelenleg ez idén december 31-én jár le.

33 csapat indult neki a versenynek 2007-ben, maradt öt: egy amerikai, japán, izraeli, indiai, illetve egy nemzetközi konzorcium. A döntőbe kerüléshez az kellett, hogy a csapatok – elszántságukat bizonyítandó – tavaly év végéig szerződést kössenek egy-egy űrhajózási céggel a szonda szállítására.

500 métert kell a szabályok szerint a földet (illetve holdat) ért űrhajóból kiguruló rovernek megtennie a Hold felszínén ahhoz, hogy a zsűri sikeresnek tekintse a kísérletet. Ezt bizonyítandó a szondának nagy felbontású videót kell továbbítania az általa látottakról a Földre, írja a Christian Science Monitor.

5 millió dollár üti a markát a második helyezettnek. A két fődíj mellett különdíjakat is adnak. Egymilliót osztanak szét azok között, akik „puhán”, magyarul biztonságosan képesek landoltatni a Holdon. További százezreket kaphatnak azok, akiknek a roverje túléli a pokoli holdi éjszakát, akiknek a robotja képes képeket továbbítani a földre, illetve akiknek elindul a holdjárójuk.

1 millió dollár lenne annak a csapatnak a jutalma, amelyiknek a szondája fényképeket tud készíteni az Apollo-program Holdon hagyott relikviáiról. Ezt sok történész és régész veszélyesnek tartja, mert a holdra szállások helyszínei az emberiség fontos tudományos emlékhelyei. Egy esetleges baleset ezekben tehet kárt.

16 sikeres puha leszállást hajtott végre eddig az emberiség a Holdon. Hat Apollo-küldetés volt, valamint tíz automata szonda is sikerrel landolt, és működőképes maradt. Emellett volt még hat tervezett becsapódással végződött utazás is. Legutóbb a kínai űrügynökség Jáde Nyúl nevű roverje közlekedett a Hold felszínén.

2017. február 4.

Advertisements