Több mint fél évszázad után újabb barlangot tártak fel Izraelben, amelyben – a feltételezések szerint – a holt-tengeri tekercsek ma még ismeretlen példányait őrizhették. Noha a barlangot sajnos évtizedekkel korábban feldúlták a fosztogatók, így írásos tekercsekre a régészek nem bukkantak, a laikus kincsvadászoknak érdektelen, így otthagyott leletek így is hatalmas jelentőségűek a tudomány számára.

Rengeteg tekercstartásra használt edényt, azok fedeleit, a tekercsek összekötözésére használt bőrszíjakat, a tekercsek csomagolására való textíliákat és egy üres tekercs darabkáit is megtalálták a Holt-tenger partján fekvő Kumráni-hegység egyik most felfedezett barlangjában a Jeruzsálemi Héber Egyetem archeológusai – jelentette a Live Science. Sajnos azonban a számos, kétezer évesre becsült lelet között volt két modern kori csákány is, és írásos tekercsek nem kerültek elő. Mindez arra utal, hogy ebben a barlangban is – az eddig ismert tizenegy üreghez hasonlóan – a holt-tengeri tekercsek néven ismertté vált írásos dokumentumok további példányait rejtették el. Azokat azonban a múlt század közepe táján vélhetően beduin fosztogatók elrabolták, csak az összetört edényeket és az értéktelennek gondolt egyéb tárgyakat hagyták a lelőhelyen.

A holt-tengeri tekercsek modern kori története pontosan hetven évvel ezelőtt, 1947 elején (más források szerint 1946 végén) kezdődött. Bár a történetnek vannak legendagyanús elemei, a legtöbben úgy tartják, hogy az első tekercsekre Mohamed ed-Dib, egy fiatal beduin juhász talált rá, miközben a Kumráni-hegység sziklái között elcsatangolt bárányait kereste. Ed-Dib két unokatestvérével együtt merészkedett be az első megtalált barlangba (saját elmondása szerint beleesett), ahol hét tekercset találtak. Ezeket először hazavitték a táborukba, és azon tanakodtak, hogy mit kezdjenek velük. Időnként megmutatták olyanoknak, akikről feltételezték, hogy érdekelheti őket, de csak meglepően nehezen tudtak túladni néhányon, a valós értékükhöz képest ingyen, hét angol fontért (ez mai áron nagyjából 12 ezer forintot ér).

Az eredetileg előkerült tekercsek többször gazdát cseréltek, és történetük e kevéssé dokumentált időszaka rengeteg feltételezéshez, összeesküvés-elmélethez biztosított táptalajt. Vannak, akik szerint egyes tekercsek elvesztek (eladták őket a feketepiacon, és azóta sem kerültek elő), mások szerint viszont már akkor elkezdték hamisítani őket. A korszak arab–izraeli háborúi mindenesetre évekkel hátráltatták a terület átfogó régészeti feltárását, így csak két évvel később, 1949-ben találtak rá a hivatalos régészek arra a barlangra, amelybe korábban a beduin pásztor véletlenül beleesett.

Eddig 972 különféle szöveget találtak meg a kumráni barlangokban, amelyek egy része viszonylag jó állapotban fennmaradt tekercsek formájában vészelte át az elmúlt több mint két évezredet, más részüket viszont apró darabokra szaggatták. A négyes barlangban például körülbelül ötszáz írás 15 ezer töredékét találták meg. Ezek összeillesztése nem fejeződött be mind a mai napig. Noha a holt-tengeri tekercseket tartják sokan a XX. század egyik legkiemelkedőbb régészeti felfedezéseinek (hiszen ezek őrzik a Biblia egyes részeinek legrégebbi ismert változatát), legalább annyi bizonytalanság lengi körül őket, mint amennyit tudunk róluk. Nincs közmegegyezés a tudományos közösségben például arról, hogy kik írták a tekercseket. Sokan úgy tartják, hogy a szövegek az esszénus zsidó szektához köthetők, amely a Kumráni-hegységet afféle monostorként használta.

Az ötvenes évek elején tehát sorra jöttek egymás után a szenzációs felfedezések. Összesen tizenegy barlangot tártak föl, amelyekben újabb és újabb tekercstöredékeket találtak. A régészeti sikereknek azonban 1956-ban végük szakadt. Ezután találtak néhány újabb írástöredéket a sivatag más pontjain, de újabb barlangra egészen mostanáig nem leltek. Az ásatások azonban folyamatosan zajlottak az elmúlt évtizedekben is: a fosztogatók és a hivatalos régészek versenyt futottak a lelőhelyek feltárásáért – és nem mindig az utóbbiak nyertek.

Emiatt manapság gyakran találnak újabb tekercstöredékeket a műkincs-feketepiacon, mint a sivatagban (bár a tizenkettedik barlang felfedezésével egy időben az a hír is napvilágot látott, hogy egy másik lelőhelyen, az úgynevezett Koponya-barlangban találtak újabb írásfoszlányokat, de erről még alig lehet tudni valamit). Tavaly két könyvben fotókat közöltek 25, eddig ismeretlen írástöredékről. Bár ezek egy részéről azt gondolják a szakértők, hogy hamisítványok (a holt-tengeri tekercsek vallásos és történelmi jelentőségük miatt az amatőr műgyűjtők és a csöppet sem amatőr műtárgyhamisítók kedvenc célpontjai között vannak), de a többi foszlány eredetinek tűnik, és beleillik a már ismert, kumráni barlangokból előkerült leletek közé.

Egy ritka kéziratokra szakosodott műkincskereskedő cég, a francia Les Enluminures nemrégiben tizenöt, a holt-tengeri tekercsek közül valónak mondott írástöredéket adott el egy meg nem nevezett amerikai intézménynek. A cég igazgatója természetesen nem árulta el, hogy pontosan ki volt a vevő, de annyit elmondott, hogy a tekercsdarabokat az 1960-as években a beduinok adták el műkincskereskedőknek, és most a tizenöt darabért együttesen egymillió dollárt kértek.

2017. február 13.

Reklámok