A Forbes magazin kiadta éves dollármilliárdos-listáját, amelyet minden évben irigykedve-utálkozva-hitetlenkedve olvas mindenki. A csúcson szereplő emberek vagyona emberi ésszel felfoghatatlan, de a trend egyértelmű. Lassan csak az internetes, számítástechnikai iparból meggazdagodottaknak van esélyük a legeslegvagyonosabbak közé kerülni.

Listájának története során most először számlált össze a Forbes kétezernél is több dollármilliárdost a földön. Pontosan 2043 ember (feltárható) vagyona haladja meg az egymilliárd dollárt. Ez tizenhárom százalékkal magasabb a 2016-os számnál, így nem meglepő, hogy a világ milliárdosainak összvagyona is rekordnagyságúra, 7,67 billió dollárra emelkedett (ez forintban 2,2 billiárd forint, leírva még 14 nulla van a végén).

Amint az már szinte megszokott (hiszen az elmúlt 23 évből 18 alkalommal ez volt a helyzet), a világ leggazdagabb embere a Microsoft-alapító Bill Gates, akinek 86 milliárd dolláros vagyona egy év alatt nőtt 11 milliárd dollárral. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nap 30 millió dollárral lett gazdagabb. A második helyezett (ugyancsak megszokott módon) a Gateshez hasonló intenzitással jótékonykodó Warren Buffett befektető (75,6 milliárd), a harmadik pedig a tavalyi év legnagyobb nyertese, Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház tulajdonosa. Ő egyetlen év alatt 27,6 milliárd dollárral keresett többet, mint amennyit költött, így 72,8 milliárdja van, és hamarosan könnyen ő lehet a világ leggazdagabb embere.

Ha megvizsgáljuk, hogy a szereplők miből is szerezték (főként) vagyonukat, azt látjuk, hogy az élcsoportban legtöbben a telekommunikációs, illetve az információtechnológiai (IT) szektorból érkeztek. És akkor még nem is vettük figyelembe a pénzügyi befektetőket, akik vagyongyarapodásának hátterében vélhetően jórészt ugyancsak az IT-invesztíciók állnak. Ebbe a körbe tartozik természetesen a Microsoft. (Ennek farvizén jutott az 1030. helyre kétmilliárddal Charles Simonyi.)

De itt van az Apple, az Amazon, a Facebook (Mark Zuckerberg az ötödik), a mexikói telekomcézár, Carlos Slim, Larry Elison, az Oracle tulajdonosa, persze a Google alapítói, Larry Page és Sergey Brin, vagy Jack Ma, az Amazon talán legnagyobb konkurense, az Alibaba internetes kereskedőház tulajdonosa.

Sokan azon a véleményen vannak, hogy szemünk előtt hízik előbb-utóbb menthetetlenné az új dotcomlufi. Emlékezetes, hogy 1999-ben már egyszer összeomlott az akkor – legalábbis a mából visszatekintve – gyermekcipőben járó internetes gazdaság. A buborék kipukkanása előtt elegendő volt, ha egy szilícium-völgyi cég alapításakor a neve után írták, hogy „.com”, és a befektetők máris számolatlanul öntötték a pénzt a cég (és az alapítók) bankszámláira, függetlenül attól, hogy az adott üzleti modell életképes volt-e vagy sem.

Az akkori összeomlás túlélői és a krízis után (látszólag) megreformált iparág új szereplői foglalják el ma a Forbes-lista felső tartományát. Az utóbbi években azonban megint csak olyan jelenségeket lehet tapasztalni, amelyet egyes elemzők megszaladásként (tehát a piac irracionális túlértékeléseként) értelmeznek. A Facebook 19 milliárd dollárt fizetett ki a WhatsApp üzenetküldőért, az Uber magántaxi-közvetítőt pedig (még a jelenlegi botrányok előtt) volt, amikor 51 milliárd dollárra értékelték. Ilyen számok mellett nem meglepő, hogy a cégekben jelentős részvényhányaddal rendelkező alapítók magánvagyona is sokat ér – ebben a pillanatban. Csakhogy kérdés, hogy e hatalmas számok vajon nem virtuálisak-e? Mégpedig nemcsak abban az értelemben, hogy a számítástechnika a forrásuk, hanem hogy nem válnak-e holnap semmivé, amikor a piac lemond a mögöttük rejlő, és kézzelfogható profitot nem termelő cégről.

Persze arra kicsi az esély, hogy olyan nagyságrendű kataklizma következne, mint 18 éve, hiszen a befektetők sokkal jobban megnézik, hogy az adott start-up cég üzleti modellje képes-e legalább hosszú távon profitábilissá válni.

Emellett az IT-milliárdosok megszerzett vagyonukat a legkülönfélébb területeken fektetik be. Így Mark Zuckerberg vagyonának jelentős része nem a Facebookban, hanem már ingatlanfejlesztésekben vagy orvosi célú fejlesztésekben is van. Bill Gates pedig – a Cascade Investments befektetőcégen keresztül – a Four Seasons szállodalánc 45 százalékos tulajdonosa, de vannak tulajdoni hányadai a kanadai vasutakban és a Coca-Colában is. Emellett 38 milliárd dollárt saját, feleségéről és önmagáról elnevezett jótékonysági alapítványába helyezett át.

2017. március 23.

Advertisements