Először a 444.hu fejlesztői szúrták ki, hogy a Nemzeti Konzultáció internetes felületének forráskódjában üzemel egy szokatlan elem is. Az teljesen megszokott, hogy egy weblap fejlesztői olyan miniszoftvereket építenek a honlap programsoraiba, amely rögzíti a látogatók viselkedését (melyik oldalon léptek be a site-ra, milyen sok ideig tartózkodnak ott, mely linkekre kattintanak, hol tartózkodnak a világban és így tovább). Erre azért van szükség, hogy az üzemeltető pontosabb képet alkothasson arról, hogy kik látogatják az oldalát, és ezáltal az ő számukra minőségibb szolgáltatást tudjon nyújtani.

A legtöbb fejlesztő ilyen célra a Google Analytics nevű programcsomagját használja. Furcsa módon azonban a Nemzeti Konzultáció honlapjának programozói – vagy inkább megbízóik – a mindenki által ismert amerikai cég helyett orosz megfelelőjének, a Yandexnek (hagyományos magyar átírásban Jandeksz) – látszólag – hasonló szolgáltatását részesítették előnyben. A kódban azonban – kissé szokatlan, de annál aggasztóbb módon – az egyszerű kattintások adatainál jóval több információt továbbít oroszországi szerverekre. Konkrétan szinte mindent, amit a honlapon működő kérdőívbe írunk (nevünket, email-címünket, életkorunkat, akár lakcímünket, és a kérdésekre adott válaszainkat).

A kormány – miközben azt hangoztatta, hogy mindezzel nincs semmiféle probléma – végül azzal távolíttatta el a kódot a rendszerből: „Tekintettel arra, hogy az egyik ilyen elemző eszköz rosszindulatú félremagyarázásokra adhat lehetőséget, a kormány arra kérte a fejlesztőket, hogy ezt a technikai funkciót kapcsolják ki” – írták közleményükben.

Tény tehát, hogy a honlap üzemeltetői becsapták a felhasználókat, amikor az adatvédelmi nyilatkozatban azt állították, hogy a megadott információkat semmilyen harmadik félnek (pláne külföldinek) nem adják ki. Kérdés marad ugyanakkor, hogy ezzel milyen mértékű veszélybe sodorták a látogatókat, mi fog történni az ő adataikkal, ki és hol tárolja őket, és kik használhatják fel őket. Természetesen további kérdés marad, hogy mindez az eljárás csak vétkes gondatlanság vagy tudatos adatszivárogtatás volt-e a Nemzeti Konzultáció szervezői részéről, de erre jelen tudásunk birtokában még annyira sem tudunk válaszolni.

Amit a Yandex tud, azt Putyin is tudja…

A Yandex a vezető orosz internetes cég, otthon (illetve egyes szovjet utódállamokban) ugyanolyan dominanciával rendelkezik, mint a Google a világ jelentős részén. Internetes keresője az orosz piac 65 százalékát adja (több mint 150 millió kereséssel és ötvenmillió látogatóval naponta). Emellett – ahogy az ma már szinte elvárás egy magára valamit is adó IT-cégtől – rendelkeznek email, felhőalapú tárhely és webmesteri szolgáltatásokkal, saját böngészővel, zeneáruházzal, videómegosztó, online fizetési funkcióval. A története a Szovjetunió végóráira nyúlik vissza, amikor Arkagyij Volozs és Arkagyij Borkovszkij megalapították az Arkadia nevű, MS-DOS programokat író céget. 1993-ban, a nyilvános hozzáférésű internet gyermekkorában elhatározták, hogy keresőszoftvert fejlesztenek, ezt nevezték el Yandexnek.

A Yandex a 2000-es évek óta töretlenül fejlődik. E sikerességet egyes elemzők a program orosz körülményekhez való mesteri igazításával és az alapítók zsenialitásával magyarázzák. Mások viszont azon a véleményen vannak, a Yandex vezetői mindig ügyesen helyezkedtek a szinte átláthatatlanul szövevényes orosz hatalmi struktúrában. Miközben a világ felé függetlenségüket és átláthatóságukat hangsúlyozzák, eszük ágában sincs (a megengedettnél jobban) ujjat húzni a hatalommal. Bár a Yandex folyamatosan igyekszik nyugaton is elfogadott és megbecsült internetes céggé válni (már egész korán irodát nyitottak a világ IT-központjában, a San Francisó-i-öböl mellett), valójában Oroszországon, Ukrajnán, Kazahsztánon, Belaruszon és némileg Törökországon kívül nem sok babér termett nekik sehol. Ennek oka pedig egyértelműen az, hogy mindenki (úgy tűnik, a magyar kormányt kivéve) ferde szemmel tekint a vállalatra, és kimondva-kimondatlanul úgy gondolja, hogy amit a Yandex tud, azt Putyin is tudja.

Veszélybe sodorták a felhasználókat

E gyanúsítások számára maga a cég is szolgáltatott alapot, miközben arra is volt példa, hogy konfliktusba került az orosz hatalommal. Az eddigi legnagyobb nyugati felháborodást az váltotta ki – számolt be akkor a BBC –, hogy

hat évvel ezelőtt átadta azon felhasználók névsorát a KGB utódszervezetének, az FSZB-nek, akik egy független, korrupcióellenes orosz honlapot támogattak a Yandex pénzküldő rendszerén keresztül továbbított adományaikkal.
Ezzel egyértelműen veszélybe sodorta azokat a felhasználókat, akik a cégre bízták pénzüket és személyes adataikat.

Az incidenst maga a cég ismerte el, mielőtt a New York-i technológiai tőzsdére (Nasdaq) vitte volna részvényeit. Az akkor megjelentetett írásban más „érdekességek” is voltak az Oroszországban üzemelő cégeket sújtó helyi jogi környezet működéséről. A cég szabályosan figyelmeztette leendő befektetőit azokra a kockázatokra, amelyek egy orosz cégbe invesztálókra leselkednek. Az orosz jogrendszerről azt írták, hogy abban „ellentmondások vannak a törvények között”, továbbá előfordul „a törvények szelektív alkalmazása, időnként oly módon, hogy azt politikai vagy pénzügyi motiváltságúnak lehet érzékelni”, és „az igazságszolgáltatás érzékelhetően nem független a politikai, társadalmi és pénzügyi erőktől”. Noha azt gondolhatnánk, hogy e jó tanácsok minden épeszű embert elriasztanak a cégbe való invesztálástól, nem ez történt, a Yandexnek 2015-ben már 60 milliárd rubel (310 milliárd forint) volt a forgalma. A BBC-nek nyilatkozó egyik elemző azt mondta, hogy e figyelmeztetések senkit nem leptek meg, aki Oroszországgal kezd üzletelni, e dolgokat már természetesnek veszi.

Hűségnyilatkozat

Három évvel ezelőtt Putyin elnök kissé megharagudott a Yandexre, és azt mondta egy beszédében, hogy az internet a CIA találmánya, a Yandexben pedig túl sok a külföldi befolyás. Mint elmondta, írja a New Yorker, nem volt kedvére való, hogy a céget Hollandiában jegyezték be „adózási és egyéb okokból”. Azt is hozzátette, hogy a Yandexet a nyugati tőzsdei bevetés előtt „arra kényszerítették” rejtélyes idegen erők, hogy meghatározott mennyiségű amerikait és európait ültessen az igazgatótanácsába. A cég részvényei azonnal öt százalékot estek a Nasdaq-on, és ők megértették az üzenetet. Röviddel utána bevezették a részvényeiket a moszkvai tőzsdére is – tudósított a Reuters, mint Arkagyij Volozs vezérigazgató akkor elmondta: „Itt [Oroszországban] van a szervereink többsége, itt fizetünk adót, és most már itt is kereskedünk a részvényeinkkel.” Ez akár egy hűségnyilatkozatként is felfogható a cégtől, amelynek a Nasdaq-on keresztül jelentős része van nyugati tulajdonban. A cég, írja a Bloomberg, az elnöki vádak súlyosságához képest igen óvatos és békés hangnemben cáfolta azt, hogy bárki is kényszerítette volna őket arra, hogy kiket ültessenek az igazgatótanácsba, vagy hogy Hollandiában regisztráltassák magukat (amely szerintük teljesen természetes gyakorlat egy IT startup cégnél).

A Putyintól érkezett feddés után nem egészen két héttel új igazgatósági tag kinevezését érezte szükségesnek a Yandex, és választásuk az állami Szberbank vezérigazgatójára esett. A döntést azzal indokolták, hogy az internetes cégek egyre szigorúbb orosz szabályozása miatt szükség volt valakire, aki hatékonyabban képes lobbizni a Yandex érdekében. A moszkvai tőzsdére való bevezetés gyakorlati szempontból is hasznos lehetett a Yandexnek. A Krím annektálása miatt akkoriban az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat vezetett be egyes orosz vállalatokkal szemben, és nem lehetett tudni, hogy a jövőben milyen egyéb korlátozásokat léptetnek még életbe. A Yandex a moszkvai részvénykereskedelem beindításával diverzifikálni tudta papírjainak forgását a globális részvénypiacon, amely növelhette a cég stabilitását.

Volt néhány kisebb konfliktusuk is a hatalommal – vagy legalábbis a Putyin köréhez tartozó egyénekkel. Tavaly Jevgenyij Prigozsin milliárdos vállalkozó, aki számos éttermet üzemeltet Moszkvában és Szentpétervárott (és Putyin „személyes séfjeként” tartják számon, aki rendszeresen szolgál fel ételeket az elnöknek a Kremlben) beperelte a Yandexet, mert az nem volt hajlandó eltávolítani a keresője találatai közül néhány, Prigozsint kellemetlenül érintő oldalt, számol be a Moscow Times. Ha beírta valaki a Yandex keresőjébe Prigozsin nevét, jellemzően a Forbes és a Novaja Gazetta lapok által üzleti érdekeltségeiről írt oknyomozó riportokkal találhatta magát szemközt, illetve olyan blogokkal, amelyek nyíltan volt elítéltnek nevezik őt. Úgy tűnik, ebben az esetben a Yandex nem hajolt meg egy egyértelműen Kreml-közelinek tekinthető üzletember akarata előtt.

A Yandexet nem először érik kritikák amiatt, hogy a kelleténél kíváncsibb a személyes adatokra. Saját böngészőjének alfa változata (amely az első kiadott próbaverzió szokott lenni) alapbeállításként elküldte a cégnek a felhasználók által felkeresett oldalak listáját olvasható a PCWorld-ön. Ezt a nyugati negatív visszajelzések hatására a következő verzióból kivették, de sokan továbbra is óvakodnak a böngésző használatától.

2017. április 11.

Reklámok