Gyakran nem lehet ésszerű okot találni arra, hogy egy tárgy miért válik méregdrágává, miközben a hozzá vegyileg nagyon hasonló – és alkalmanként gyakorlati szempontból még hasznosabb – társai pedig hozzá képest semmit sem érnek. Talán a legbeszédesebb példa erre a gyémánt. Bár a modern ipar számos területen alkalmazza kémiai szerkezetéből fakadó rendkívüli tulajdonágai (legfőképpen elképesztő keménysége) miatt, ez nem indokolhatja, hogy miért ölték egymást az emberek érte már évszázadokkal ezelőtt. A gyémánt drágasága csupán ritkaságának és – tökéletes csiszolása esetén – lélegzetelállító csillogásának tulajdonítható. Néhány napja új rekordot állítottak föl, a világ egyik leghíresebb gyémántja ugyanis soha nem látott áron kelt el egy Hong Kong-i árverésen. A vevő ennyi pénzért méltán remélheti, hogy gyémántot vett az örökkévalóságnak.

71,2 millió dollárért (2 milliárd forintért) árverezték el a Pink Star [Rózsaszín Csillag] nevű gyémántot a Sotheby`s aukciósház Hong Kong-i árverésén. Ezzel ez az árverésen valaha értékesített legdrágább gyémánt (egyben a legdrágább drágakő).

59,6 karátos a Rózsaszín Csillag. Fontos tudni, hogy a karát teljesen mást jelent a drágaköveknél és az aranynál. Utóbbinál a fém összetételére utal: azt fejezi ki, hogy egy 24 fokú skálán hány rész aranyat tartalmaz az ötvözet. A drágaköveknél ezzel ellentétben tömegmértékegység. Egy karát 0,2 grammal egyenlő, tehát az 59,6 karátos Rózsaszín Csillag tömege

11,92 gramm (valójában egyáltalán nem olyan nagy, mint amire a kétmilliárd forintos ár alapján esetleg gondolnánk). A színe hivatalosan fancy vivid pink (nagyjából díszes élénk rózsaszín). A fancy jelző a csiszolására utal: nem a klasszikus brilliánsforma, inkább tojásdad. A tökéletes gyémánt teljesen színtelen, de alig létezik tökéletes természetes gyémánt. A színt a kémiai szennyezések vagy a kristályszerkezet tökéletlensége okozza.

26,93 x 20,64 x 13,68 milliméter a gyémánt három kiterjedése, tehát alig nagyobb, mint egy pénzérme.

8 éve találták a de Beers vállalat dél-afrikai gyémántbányájában.

132,5 karát volt a nyers tömege, tehát a csiszolás során tömegének felét elveszítette. Ez teljesen általános. Még a számítógéppel tervezett, a lehető legkevesebb anyagveszteséget eredményező csiszolási módok is eltüntetik a nyers gyémánt tömegének legalább felét.

20 hónapig tartott a csiszolása a genfi Steinmetz gyémántcsiszoló cégnél, és 2003-ban állították ki először a kész drágakövet, olvasható a Washington Postban. A csiszoló miatt először Steinmetz Pink volt a neve.

83 millió dollárért is elkelt már egyszer a Sotheby`s 2013-as genfi árverésén. Csakhogy az akkori vevő nem fizette ki végül a vételárat, így az aukciós cégnek kellett megvennie az eladótól 60 millió dollárért, mert ekkora minimum eladási árat garantáltak előzőleg. Most a Hong Kong-i Chow Tai Fook gyámántipari konglomerátum vette meg, amelynek energetikai érdekeltségei is vannak.

3106,75 karát (621,35 gramm) volt a tömege a világ valaha talált nyers gyémántjának. A tökéletesen színtelen Cullinan gyémántot 1905-ben találták Cullinanben, a mai Dél-Afrika területén.

9 nagy drágakövet és 96 kisebb követ csiszoltak belőle. Többségük az angol királynő tulajdonát képezi.

530,2 karát (106,04 gramm) a súlya a legnagyobb darabnak (a Cullinan I-nek). Ezzel ez az

5,9 centiméter hosszú drágakő a világ legnagyobb, tökéletes (színtelen) csiszolt gyémántja.

15,37 karáttal nagyobb csak nála a világ ténylegesen legnagyobb csiszolt gyémántja, a barna (nem tökéletes) Arany Jubileum-gyémánt, amelyet 1985-ben találtak ugyanabban a dél-afrikai bányában, ahol a Cullinant. Dacára hatalmas méretének, kevésbé ritka színe és tökéletlenségei miatt értékét csupán a szinte elhanyagolható 4-12 millió dollárra teszik.

2017. április 15.

Reklámok