Az orosz haditengerészet vízre bocsátotta minden eddiginél ütőképesebb(nek mondott) támadó atom-tengeralattjáróját, a Kazanyt (amelyet az Oroszországhoz tartozó Tatárföld fővárosáról neveztek el). Avatásakor a szokásoknak megfelelően pezsgősüvegeket csapdostak az oldalához. A haditengerészet parancsnokai azonban – jegyzi meg a Newsweek – nem csak az új tengeralattjáró szolgálatba állítása miatt bonthattak pezsgőt. A hajdanvolt aranykor újbóli beköszöntét is ünnepelhetik, hiszen az orosz tengeralattjárók és hadihajók a szovjet idők csúcséveit idéző tömegben járják a világtengereket, hogy… Nos, Oroszország valódi céljait valójában senki sem ismeri. Mindenesetre a következő években elkészülő hadihajókkal vissza akarják szerezni azt a tengerészeti tekintélyt, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt az atomtöltetekkel megpakolt szovjet tengeralattjárók vívtak ki.

650 milliárd dollárt tervez összesen költeni Oroszország haditengerészeti eszközeinek modernizációjára 2010-es bejelentés szerint. Arról nem érkeztek megbízható hírek, hogy a Kazanyra ebből mennyit költöttek.

8 évig épült a Fehér-tenger (a Jeges-tenger beltengere) partján lévő Szeverodvinszk hajógyárában. A Kazany mindössze a második Jaszeny osztályú tengeralattjáró. Az első vízre bocsátására az építés kezdetétől 17 évet kellett várni.

139 méter hosszú a Kazany, amelynek hivatalos kódneve 885-ös projekt. Szélessége 13, magassága tíz méter.

13 800 tonna a vízkiszorítása alámerült állapotban, és 8600 tonna, ha a víz felszínén úszik.

600 méter a maximális merülése. A felszínen úszva 16 csomós, a tenger alatt 31 csomós végsebességre képes. Egy csomó egy tengeri mérfölddel (1,8 km) egyenlő óránként, így a víz alatti végsebessége 56 kilométer/órának felel meg.

100 napig is képes folyamatosan víz alatt maradni, fedélzetén 85-90 fős legénységgel.

8 Kalibr rakétát hordozni képes silókkal szerelték föl. Ezek a rakéták 2400 kilométer távolságból is telibe tudnak találni egy szárazföldi célpontot (és 660 kilométerről egy vízi célpontot), „hasznos” teherként pedig 450 kilogrammos nukleáris robbanófejet is szállíthatnak.

10 torpedóvető csővel rendelkezik a tengeralattjáró, ezekbe egyenként 30 darab 533 milliméteres átmérőjű torpedót is betölthetnek.

190 megawatt a tengeralattjáró erőforrásaként üzemelő atomreaktor teljesítménye.

6 Jeszeny osztályú tengeralattjárót terveznek szolgálatba állítani 2022-ig. A Kazany tehát a második, amelyet mostani vízre bocsátása után minőség-ellenőrzésnek vetnek alá, és várhatóan jövőre lép tényleges szolgálatba.

3000 napot töltöttek összesen a tenger alatt tavaly az orosz tengeralattjáró-flotta tagjai. Vlagyimir Koroljev admirális, az orosz haditengerészet parancsnoka nemhiába büszkélkedett a Kazany átadásának alkalmából: „Tavaly olyan szintet ért el a haditengerészet a felszín alatt töltött napok tekintetében, amire még nem volt példa a posztszovjet időkben.”

27 atom-tengeralattjárót üzemeltet jelenleg Oroszország, amely szám a Jeszeny osztályúakkal 2022-re 32-re nőhet. Eközben az Egyesült Államoknak 60 ilyen eszköze van, és jelenleg több is épül náluk. Tehát dacára az orosz főtisztek optimizmusának, az amerikaiak ezentúl is kettős erőfölényben lesznek legfőbb ellenfelükkel szemben.

2017. április 22.

Advertisements