Szinte nem telik el hét anélkül, hogy a Tesla és a Space X alapítója, Elon Musk ne tenne valamilyen sci-fibe illő bejelentést. Most például egy olyan cég alapítását tette nyilvánossá, amelynek célja, hogy az agyunkba ültetett implantátumok segítségével közvetítse gondolatainkat egymás és a számítógépek felé.

Már márciusban érkeztek hírek Elon Musk egy rejtélyes Neuralink nevű cégéről, amelynek nevét egyértelműen az ideg és a kapcsolat szavak angol megfelelőiből alkották meg. Akkor a milliárdos technológiai vállalkozó semmit nem árult el az új vállalkozásról, de most egy dubaji előadásában hajlandó volt többet mondani a cégről. Ezek szerint pedig a cég pontosan azt tűzte ki célul, mint azt sejteni lehetett: az agyunk és a számítógép összekapcsolását.

Elon Musk Space X nevű űrhajózási cége a minap használt sikeresen újra egy korábban már fellőtt, majd a Föld felszínére irányítottan visszatért rakétát, először az űrhajózás történetében. Javában tervezik a Mars-utazást, eközben a Tesla lassan valóban megfizethető, elfogadható hatótávolságú elektromos autókat dob piacra. Egy másik cége le akarja törni a napelempanelek borsos árát, és a maiaknál sokkal hatékonyabb, falra szerelhető akkumulátorokat árul, amelyekben tárolni lehet a nappal megtermelt elektromos energiát.

Musk, miközben gyakran hasonlítják a Vasember című képregény milliárdos főszereplőjéhez, Tony Starkhoz, nyilatkozataiban meglepően kritikus az egyre fejlettebbé váló mesterséges intelligenciával szemben. Már többször kifejtette, hogy ha nem fejlesztjük ki idejekorán az egyre okosabbá váló gépek elleni védelmet, akkor annak apokalipszis lehet a vége. Úgy tűnik, hogy Musk a mesterséges intelligencia elleni védekezés leghatékonyabb módját abban látja, ha az emberi elme szervesen kapcsolódik a komputerhez. A saját szavaival: „egy nagy sávszélességű agyi interfész segíthet elérni az emberi és a mesterséges intelligencia szimbiózisát”.

Mondanunk sem kell, hogy efféle technológia – noha a tudományos-fantasztikus filmek állandó kelléke – nem létezik a valóságban. A kísérleti fázisban lévő agy-számítógép interfészek legfeljebb néhány egyszerű utasítás kiadására alkalmasak, és azt is csak hosszas gyakorlás és kalibrálás után. A Neuralink – amelynek vezérigazgatójává Musk önmagát nevezte ki – feladata éppen e technológia kifejlesztése lenne. Első lépésként a tulajdonos elmondása szerint sérült embereknek fejlesztenének a számítógép-használatot könnyebbé tévő eszközöket, a „kényelmi célú”, egészségeseknek szánt készülékek csak ezután következnének, persze a hatósági engedélyezés függvényében.

Utóbbi lehet a projekt Achilles-ína, ugyanis mindez apró elektródák agyba ültetését feltételezi, amely hatalmas kockázattal jár. Jelenleg e veszélyek messze meghaladják a várható előnyöket. De Musk víziója olyan „nagy felbontású” idegi leképezést feltételez, amely elképzelhetetlen az agy belsejébe ültetendő érzékelők nélkül. A mai agyhullámszenzorok hatékonysága éppen azért kicsi, mert csak a fej külső felületéig eljutó elektromágneses hullámokkal tudnak dolgozni, ezek pedig igen sok zajjal terheltek.

Musk érvelése szerint az emberi gondolatok sokkal összetettebbek annál, mint amit írásban vagy szóban át tudunk adni egymásnak, írja a Hive. Tehát ahhoz, hogy gondolatainkat kommunikáljuk, szükségszerűen „le kell butítanunk” őket. De ha képesek lennénk arra, hogy a gondolatunkról pillanatfelvételt készítve azt egy az egyben átadjuk másoknak – vagy akár a számítógépnek –, azzal olyan képességre tennénk szert, amely összevethető lenne azzal, mint amikor elődeink beszélni kezdtek. Mindennek elérését nyolc-tíz évre teszi a tulajdonos.

Szép tervek, de – a Space X rakétájához hasonlóan – érdemes egy pillanatra visszatérni a földre. Jelenleg ugyanis szinte fogalmunk sincs arról, hogy az emberi agy pontosan hogyan tárolja az emlékeket és pontosan hogyan jönnek létre a gondolatok. Hiába rendelkezünk olyan agyi képalkotó eljárásokkal (különösképpen a funkcionális MRI-vel), amelyekkel a korábbiaknál sokkal többet megtudhatunk agyunk működéséről, az így szerzett adatokból egyelőre nem tudjuk kiolvasni, hogy éppen mire gondolunk.

Persze az is igaz, hogy Musk korábbi bejelentéseiről is azt gondolták sokan, hogy azok csak reklámfogások, és a Tesla és más „földhözragadt” vállalkozásainak szerez velük publicitást, aztán mégiscsak halad számos projektje. De nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a vállalkozó előbb fog nyaralni a Marson, mint hogy gondolatait továbbítsa wifin keresztül hallgatóságának.

2017. április 26.

Reklámok