A csupasz földikutyák (vagy kinézetüket jobban leíró másik nevükön: vakondpatkányok) talán a legkülönlegesebb emlősök. A méhekhez és a hangyákhoz hasonló közösségben élnek, királynővel és dolgozókkal, most pedig kiderült róluk, hogy sokkal tovább bírják oxigén nélkül, mint bármely más emlősfaj.

A csupasz földikutyák rendkívül kiterjedt föld alatti alagútrendszerben élnek. A több száz rokon egyedből álló közösségeket királynők uralják. A közösségeken belül a termeszekhez és a méhekhez hasonlóan vannak szaporodó és nem szaporodó kasztok. Minthogy mind közeli rokonai egymásnak, a dolgozóknak jobban megéri unokahúgaikat vagy -öccseiket gondozni, mint saját utódokat nemzeni. De ez csak egyike a csupasz földikutyák más emlősökre nem jellemző tulajdonságainak. Bőrükön például nem éreznek fájdalmat, légzésüket és metabolizmusukat pedig végletesen le tudják lassítani. Különös ellenálló képességgel rendelkeznek emellett a rákkal szemben. Sokáig azt gondolták róluk, hogy egyszerűen nem tudnak rákosak lenni, de újabban találtak daganatot két laboratóriumi egyedben.

Az Illinoisi Egyetem biológusai most azt fedezték fel, hogy az oxigénhiányt is remekül bírják, tudósít a New York Times. Thomas Park és munkatársai már majdnem húsz éve vizsgálják ezeket az állatokat. A Science folyóiratban közölt tanulmányuk megállapításai szerint legalább öt órán keresztül elviselik a természetesnél jóval ritkább, mindössze ötszázalékos oxigéntartalmú levegőt (az oxigén a levegő 21 százalékát adja normálisan). Azért nem tudják pontosan, hogy meddig bírják, mert nem hagyták megfulladni őket, hanem öt óra elteltével beszüntették a kísérletet. Összehasonlításképp érdemes tudni, hogy az egerek mindössze negyed órát viselnek el ötszázalékos oxigénben.

De a vakondpatkányok igazi szuperereje csak most következik: az sem öli meg őket azonnal, ha teljesen oxigénmentes közegbe helyezzük őket, tehát az oxigénkoncentrációt nullára csökkentjük. Így tizennyolc percig húzzák, miközben az egerek egy perc alatt elpusztulnak.

A titok nyitja anyagcseréjük kettősségében rejlik. Sejtjeik ugyanis nemcsak a szőlőcukor (glükóz) oxigénigényes elégetéséből képesek energiát nyerni, de a gyümölcscukor (fruktóz) oxidálásával is. Utóbbihoz pedig nem szükséges oxigén. Bár más emlősök is fel tudják korlátozott mértékben használni a fruktózt energiatermelésre, ezt nagyságrendekkel kisebb mennyiségben tudják hasznosítani, és igen rövid ideig képesek ezáltal életben maradni.

A csupasz földikutyák sem repesnek az örömtől, ha oxigén nélkül, fruktózon kell élniük: végletesen lelassul ilyenkor anyagcseréjük, de életben maradnak majdnem húsz percig. A kutatók úgy vélik, hogy a föld alatti alagútjaik alacsony oxigénszintjéhez alkalmazkodva fejlesztették ki e képességet. Általában sokan összebújva alszanak, az így létrejövő földikutya-kupac közepén lévő egyedeknek pedig már alig jut oxigén. A fruktózbontáshoz speciális enzimekkel rendelkeznek, amely az összes fontos szervükben megtalálható.

2017. április 26.

Reklámok