Parker Napszondára nevezte át az amerikai űrügynökség, a NASA az eredetileg Napszonda Plusznak hívott, jövőre útnak indítandó űreszközt – jelentette a Guardian. A gyors napszél létét már 1958-ban előre látó amerikai asztrofizikus, Eugene Parker néhány nap múlva lesz kilencvenéves, ezt az évfordulót akarta az ügynökség ily módon megünnepelni. A Parker-szonda minden eddiginél jobban meg fogja közelíteni naprendszerünk központi csillagát, hogy az ottani perzselő forróság közepette gyűjtsön eddig hozzáférhetetlen adatokat a Napról. Miközben űrtávcsöveinkkel már több ezer fényévre lévő űrbéli objektumokat is meg tudunk figyelni, nem szabad elfelejtenünk, hogy még saját csillagunk is rengeteg felfedeznivalót tartogat számunkra.

724 ezer kilométer/órás sebességre fog felgyorsulni a Parker-szonda, ehhez hétszer közelíti majd meg a Vénuszt, hogy lendületet vegyen a bolygó gravitációs mezejében.

7 évig utazik majd a szonda az űrben, miután a tervek szerint 2018. július 31-én fellövik a Földről.

2300 kilométer/órás sebességgel száguld a Parker által kimutatott gyors napszél, amelynek vizsgálata a szonda egyik legfontosabb feladata lesz.

24-szer kerüli meg az űreszköz élettartama során a Napot. A keringések során egyre közelebb kerül a csillaghoz, a legközelebbi (és egyben utolsó) elhaladásra 2034. december 19-én kerül sor.

5,9 millió kilométerre közelíti meg a Parker-szonda a Napot. Ez talán nem tűnik túl közelinek, de fontos tudni, hogy a

41 éve útjára indított Helios 2-szonda, amely a Naphoz mindeddig a legnagyobb közelségbe jutó, ember alkotta eszköz, ennél sokkal nagyobb távolságból, 43 millió kilométerről tudta megfigyelni a csillagot.

1370 Celsius-fokos forróság uralkodik abban a távolságban, ahová a Parker-szonda igyekszik, írja a The Washington Post. Nem csoda, hogy az űreszköz építésénél a legnagyobb kihívást a hővédő pajzsok ellenállóvá tétele jelentette. Ugyanakkor ez az 1370 Celsius-fokos hőmérséklet szinte említésre sem méltó a Nap középpontjában uralkodó

15 millió fokhoz képest. A legnagyobb rejtély a Nappal kapcsolatban az, hogyan tud relatíve „hideg” maradni a felszíne. Ott alig 6000 fokban hűsölhetnénk, miközben a napkorona belsejében (amely a Nap atmoszférájának felel meg) már újra 1–5 millió Celsius-fok tombol. Éppen a korona elképesztő forrósága gyorsítja fel a napszelet alkotó töltött részecskéket olyan szélvész gyorsaságúra, amit Eugene Parker elméleti számítások alapján még a tényleges mérések előtt megjövendölt.

3 méter magas az űrszonda. A sok mérőműszer, kommunikációs eszköz és a hővédelmet biztosító alkatrész között elfér majd a fedélzeten egy chip, rajta a névadó asztrofizikus fényképével és tudományos tanulmányainak digitalizált másolataival. Ezenkívül utazik még egy plakett is, amelynek szövegét Parker határozza meg.

1,5 milliárd dollár (410 milliárd forint) a küldetés költségvetése. Az űrkutatók azt várják tőle, hogy radikálisan megváltoztatja a Napról alkotott tudásunkat. Különösen a napszél természete fontos számunkra, hiszen e részecskék nemcsak a műholdakat és az űrben dolgozó űrhajósokat veszélyeztetik, hanem akár egész elektromos hálózatokat is kiüthetnek itt a Földön is.

250 naprádiusznyi távolságra kering átlagosan a Föld a Naptól. A Parker-szonda 5,9 millió kilométeres távolsága nagyjából 10 naprádiusznak felel meg, így sokkal közelebb kerül a csillaghoz, mint arról a csillagászok eddig akár csak álmodhattak is.

2017. június 10.

Reklámok