Olkiluoto, a Botteni-öbölben lévő szigetecske ad otthont Finnország két atomerőműve egyikének. De az igazán különleges létesítmény mélyen a föld alatt épül. Amikor – talán a következő évtizedben – elkészül, Olkiluoto mélyén fog megnyílni a világ első, valóban véglegesnek szánt geológiai nukleárishulladék-tárolója. A projektet évtizedek óta tervezik, és mindeddig viszonylag simán haladnak vele. Éppen ez a gördülékenység lep meg mindenkit az iparág szereplői közül. A finn tároló azért lehet a világ első ilyen telephelye, mert a más országokba tervezett hasonló lerakók építése általában már a tervezési szakaszban elbukik a helyiek tiltakozása nyomán. A finnek azonban tanultak mások hibáiból, és a legelső pillanattól kezdve az összes érintett közösséget bevonták a tervezésbe, és vétójogot adtak nekik a döntésekben. Sikerült megértetniük mindenkivel, hogy aki atomenergiát akar használni, annak az idők végezetéig gondoskodnia kell az elhasznált, de még vészesen sugárzó, halálos veszedelmet jelentő fűtőelemek további sorsáról is.

4,9 kilométeren keresztül kanyarog a olkiluotói atomhulladék-lerakó mélyére vezető szerpentinszerű alagút. A szigetet betonbiztosnak tűnő, tömör gránittalapzata miatt választották e célra.

426 méter mélyen építik az atomhulladéknak helyet adó alagutakat a sziklába. A létesítmény neve Onkalo, amely finnül kis barlangot jelent. A hely kiválasztása igen hosszadalmas volt: 1983-ban kezdték átvizsgálni Finnországot, a legmegfelelőbb helyszínt keresve.

1,9 kilométer széles lesz a föld alatti alagútrendszer, írja a The New York Times. A helyszínkeresés végén négy lehetséges területet jelöltek ki, közülük kettő esetében egyeztek bele a helyiek, hogy a közelükben legyen az atomtemető.

32 kilométer lesz a nukleáris hulladékot rejtő alagutak teljes hossza, amikor 2023-ra elkészül az egész létesítmény. A lerakót az a Posiva nevű cég fogja üzemeltetni, amely a két működő finnországi atomerőmű tulajdonosainak közös vállalata.

3,5 milliárd euró (1 billió forint) a projekt teljes költségvetése. E költségek a következő évszázadban fognak jelentkezni, hiszen nagyjából

100 év alatt fog teljesen megtelni a lerakó kiégett fűtőelemekkel. Ezek plutóniumot és az atommaghasadás egyéb melléktermékeit tartalmazzák, és még több tízezer évig erősen radioaktívak maradnak. Ez szinte elképzelhetetlenül hosszú idő, hiszen ha visszatekintünk a történelemben, ekkora időtáv az utolsó jégkorszak idejére nyúlik vissza.

3000 darab réztartályban fogják elraktározni a nukleáris hulladékot. Egy-egy rézkapszula 12 fűtőanyag-kazettát fog rejteni, amelyeket bóracélból készült tok véd.

5,2 méter hosszú egy-egy tartály, amelyet az atomiparban KBS–3-nak neveznek. Bár a Posiva azt állítja, hogy a réz százezer évig ellenáll a korróziónak, svéd és finn független kutatócsoportok kimutatták, hogy valójában csak ezer évig. A svéd királyi műszaki egyetemen dolgozó Szakálos Péter és munkatársai bizonyították, hogy a korrózió a rézben egy mikrométert halad évente.

5 centiméter vastag tömör rézből készül a tartályok fala. A fizikusok és mérnökök szerint a vastag réz, a megtelt alagutak agyaggal való feltöltése és persze a több száz méternyi tömör gránitszikla minden emberi számítás szerint az idők végezetéig megvéd minket, illetve leszármazottainkat a radioaktív hulladék újbóli felszínre kerülésétől.

2017. június 17.

Reklámok