A magaslégköri ballonok felbocsátásában semmi új nincs, hiszen szerte a világon rutinszerűen engednek fel efféle léggömböket a kutatók, meteorológusok, sőt a kémek. Ahogy az űrhajózás, úgy a sztratoszféráig jutó léggömbök felbocsátása is az állami űrügynökségek vagy meteorológiai szolgálatok privilégiuma volt a legutóbbi időkig. Az elmúlt évtizedekben azonban a rakétaindítás és a műholdak pályára állításának piacán megjelentek a magáncégek (például az Elon Musk alapította SpaceX, és az Amazon alapító Jeff Bezos tulajdonolta Blue Origin), amelyek általában a NASA által kért árnál jóval olcsóbban vállalják a szatellitek üzembe helyezését vagy ellátmánnyal telepakolt automata űrhajók eljuttatását a Nemzetközi Űrállomásra. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a magaslégköri ballonok piacán is terjeszkedésnek indultak a profitorientált vállalkozások. Egyikük, a World View Enterprises az első több napig tartó léggömbös küldetésére készül, jelentette a Science magazin. Ha sikerrel járnak, megnyílhat az út a jelenleginél sokkal olcsóbb magaslégköri tudományos kutatás, de akár a (majdnem) űrturizmus előtt is.

30 kilométernél is magasabbra tervezik felbocsátani a léggömböt, egyenesen a légkör sztratoszféra nevű rétegébe. Cikkünk írásakor még nem tűzték ki az indítás időpontját, amelyet korábban a rossz időjárás miatt kellett elhalasztani.

40 kilométerre délre az arizonai Tucson városától a sivatagban rendezkedett be a World View nevű cég, amely a kísérletre készül. Bár a vállalkozás természetesen az új generációs léggömbök tudományos jelentőségét hangsúlyozza, a mutatvány jelentős marketingerővel bír. Az egészet a Kentucky Fried Chicken (KFC) gyorsétteremlánc szponzorálja, a léggömb magával visz a magasba egyet a KFC Zinger nevű csirkés szendvicséből. Hogy miért? Csak úgy.

50 rövid tesztrepülésnél is többet hajtott már végre sikeresen a World View, de ezek rövid, mindössze néhány órás küldetések voltak. A valós kihívások tesztelésére a mostani repülés lesz először alkalmas.

4-7 napig fog a léggömb a tervek szerint a sztratoszférában lebegni, mielőtt – remélhetően kontrollált módon – visszaereszkedik a földre.

44000 szokványos lufihoz elég héliummal fogják feltölteni a polietilénből készült léggömböt. Bár több réteg műanyagfólia összeragasztásával hozták létre a ballon anyagát, ez még így sem lett vastagabb, mint a hétköznapi nejlonzacskók. Ez azért fontos, hogy a repülő eszköz kellően könnyű maradhasson.

99 százaléka a légkör tömegének a léggömb alatt lesz, ha minden jól meg, és eléri a sztratoszférát. Noha a légkör és a világűr hagyományos határa (az úgynevezett Kármán-vonal) 100 kilométer magasan van, ott fenn már nagyon ritka a levegő.

22 ezer köbméter a World View Stratollite névre keresztelt léggömbjének maximális térfogata. Itt a földfelszínen nem fújják ilyen nagyra a csepp alakú ballont, az csak a felső légkör alacsony légnyomású közegében tágul ekkorára.

50 kilogramm a Stratollite jelenlegi teherbírása. Most a World View saját meteorológiai mérőberendezéseit viszi magával (természetesen a KFC-szendvics mellett), de a jövőben a cégtől ki lehet majd bérelni független kutatócsoportok számára.

532 ezer köbméter a World View legnagyobb konkurense, a NASA legnagyobb, leghosszabb ideig lebegni képes magaslégköri ballonjának űrtartalma. Ez a hatalmas léggömb 115 méter széles és 70 méter magas, és 3600 kilogramm hasznos terhet bír el.

54 nap hosszú volt a NASA léggömbjének legtovább tartó küldetése. Az állami léggömb tehát minden tekintetben nagyobb, mint a World View tesztelésre szánt ballonja. De ennek ára is van.

2-3 millió dollár egy-egy felengedés költsége, amelyből évente tíz-tizenkettőt valósít meg az űrügynökség. A konkurens magáncég szerint azonban a legtöbb célra nincs szükség efféle grandiózus járműre. Az ő kisebb, rövidebb ideig repülni képes ballonjuk felbocsátásának költsége „néhány 100 ezer dollár” lesz a megrendelők számára.

2017. július 1.

Reklámok