Az Európai Unió és a partoktól távoli tengeri halászatban leginkább érdekelt országok megállapodtak abban, hogy a hatalmas területeken tiltják be a kereskedelmi célú halászatot a Jeges-tenger egy részén. Erre azért volt szükség, mert a klímaváltozás következtében elolvadó jég helyén egyre inkább hozzáférhetők a korábban egész évben elzárt területek. A halászhajók így olyan területen is kivethetnék hálóikat, ahol korábban nem. Ezáltal könnyen összeomlásszerű változást okozhatnak az ott élő halpopulációk – részleteiben ma még nem is ismert – életében. Bár több északi ország is magáénak követeli a lassan teljesen kiolvadó Északi-sark térségének kisebb-nagyobb darabját (az ott rejlő ásványkincsek bányászati jogát szem előtt tartva), de annak legnagyobb része egyelőre nemzetközi víznek számít – az északi-sarki jég alatt ugyanis nincs szárazföld. Emiatt eddig – nemzetközi egyezmény híján – az ottani halászat nemcsak, hogy nem volt illegális, de még teljesen szabályozatlan is volt. A jeges-tengeri halállományon ideiglenesen segíthet tehát a most bevezetett moratórium, de a világ egyéb tengereinek halpopulációi így is a túlélésért küzdenek a fenntarthatatlan mértékű halászat miatt.

10 tárgyalófél írta alá a megállapodást Washingtonban: Az Európai Unió, Oroszország, Norvégia, Kína, Izland, Kanada, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán, és Grönland illetve a Feröer-szigetek képviseletében Dánia. Ezek többsége a Jeges-tenger partján fekszik, de vannak közöttük olyan halászati nagyhatalmak is, amelyek hajói gyakorlatilag bárhol a világon képesek halászni.

16 évre tiltották be a kereskedelmi célú halászatot a Jeges-tenger középső (Északi-sark fölötti) területén, hogy „időt adjanak a tudósoknak, hogy megértsék a térség tengeri ökológiáját” – idézi az egyezmény indoklását a Science folyóirat. A környezetvédők azzal üdvözölték az egyezményt, hogy ez az első alkalom, amikor egy újonnan hozzáférhetővé váló tengeri terület kiaknázása előtt a tudománynak adnak elsőbbséget.

2,8 millió négyzetkilométernyi tengeren tiltották be a halászatot. Ezzel az olyan krízishelyzeteket próbálják megelőzni, mint ami például az Oroszország és Alaszka között elterülő Bering-tengeren történt a nyolcvanas évek végén. Ott főként japán és kínai halászhajók szabályosan lerabolták a helyi tőkehalállományt, több millió tonnát kifogva. A populáció összeomlott, és mindmáig nem tért magához.

2 éven keresztül tárgyaltak, és összesen 6 alkalommal találkoztak a delegációk, mire megállapodásra jutottak.

5 évre automatikusan megújul majd az első körben 16 évig tartó tilalom, hacsak egy aláíró ország nem gondolja meg magát, vagy nem határoznak meg a tudományos kutatásokon alapuló, a halpopulációk fennmaradását biztosító halászati kvótákat.

40 százaléka a középső Jeges-tengernek az utóbbi években nyaranta kiolvadt, főként Alaszkától északra, ezzel lehetővé téve a nem jégtörő hajók feljutását olyannyira északra, amelyre a hajózás történetében még sohasem volt példa.

35 százalékkal megnőtt tavalyra a Jeges-tengerrel határos vizekben, például a Barents-tengerben burjánzó növényi plankton biomasszája, a 2003-15-ös átlaghoz képest. Ez annak köszönhető, hogy az elolvadó jégtáblák helyén több napfény jut a vízbe, amely lehetővé teszi az erőteljesebb fotoszintézist. A több növényi táplálék, fölfelé haladva a táplálékláncon – elméletileg és időlegesen – az állatfajok népességnövekedését eredményezheti. Ezért is érdeklődnek annyira a halászati cégek a Jeges-tenger iránt.

2000 tudós írt petíciót öt évvel ezelőtt, a jeges-tengeri halászat betiltását követelve. Az ő kezdeményezésükből alakult ki a mostani egyezmény szövegtervezete. De globálisan ettől még hatalmas bajban vannak a tengerek halpopulációi.

2/3-át a világ halállományainak túlhalásszák, tehát többet fognak ki belőle, mint amit a szaporodás folytán kompenzálni tudna, az ENSZ élelmezésügyi szervezete szerint.

20-30 százaléka a világ halfogásainak illegális vagy teljesen szabályozatlan, és ezáltal nem is nyomon követhető.

10 százalékát a kifogott halaknak visszadobják, mert nem gazdaságos a feldolgozásuk. De ekkor ezek az állatok már elpusztultak.

0,97-2,7 billió halat fognak ki évente világszerte.

2017. december 16.

Reklámok