A klímaváltozás káros következményei közül eddig egyvalamitől nem kellett félni: hogy a szibériai, alaszkai és kanadai állandóan fagyos talajban (a permafrosztban) évezredek óta raktározott higany, amely nem mellesleg nagyobb tömegű, mint a föld összes egyéb higanykészlete, egyszer csak a felszínre kerül. De most már ettől is félni kell. Az amerikai geológiai kutatóközpont (US Geological Survey – UGS) szakemberei szerint irdatlan mennyiségű higany várakozik a fagyott talajban a legutóbbi jégkorszak óta, hogy felmelegedjen a világ, és újra a felszínre kerülhessen, írja a Science Alert. Mondani sem kell, hogy ez mekkora katasztrófát okozhatna. A higany az egyik legmérgezőbb nehézfém: folyékony állapotban bőrön át vagy a gőzét belélegezve azonnal súlyos mérgezést okozhat. Ha felolvad a talaj, a higany pedig bekerül a talajvízbe, egész életközösségeket ölhet meg.

793 ezer tonna higany lehet az északi félteke állandóan fagyott talajába zárva az utolsó jégkorszak óta, állítja a Paul Schuster vezette UGS-kutatócsoport a Geophysical Research Letters szakfolyóiratban publikált tanulmányban.

9 éven át kutatták az alaszkai talaj higanytartalmát. Annak érdekben, hogy minél átfogóbb képet kaphassanak az északi sarkkörhöz közeli területek veszélyeztetettségéről, számos különféle talajtípust szondáztak.

13 helyszínen végeztek mélyfúrásokat, hogy a talajmintából megállapítsák a higany koncentrációját. A higany természetes módon körforgást végez a természetben. A kőzetekből elpárolgó higany bekerül a légkörbe, majd az esők által visszajut a felszíni vizekbe és a talajba. Itt a baktériumok a szervetlen higanyvegyületeket szervessé alakítják. E vegyületek egy része leülepszik, és hosszú időre a talaj, illetve a tavak, tengerek medrének mélyebb rétegeiben raktározódik, más részük viszont bekerül a vízi táplálkozási hálózatba, és akár a kifogott halak közvetítésével megehetjük mi is. Az elraktározott higany aztán egyszer csak újra kipárolog a talajból, és a ciklus újrakezdődik.

4926 egyéb helyszínen mérték már meg korábban más geológusok az északi tájak talajának higanytartalmát, az eredmények pedig egybevágnak a mostani alaszkai mérésekkel. Ez pedig nem jó, mert arról árulkodik, hogy globális problémával nézünk szembe.

58 millió liter (58 ezer köbméter) a becslések szerint az északi permafrosztba fagyott higany térfogata.

–38,83 Celsius-fok a higany olvadáspontja, így a fém még a permafroszt belsejében is folyékony maradhat, hiszen a talaj hőmérséklete ritkán éri el a –10 Celsius-fokot.

10-szer több ez a 793 ezer tonna higany annál, mint amit az emberiség az elmúlt 30 évben kibocsátott ipari tevékenysége következtében. Tehát hatalmas mennyiségről van szó.

1,66 millió tonna higany lehet az északi tájak talajában, ha a permafroszthoz hozzávesszük a nem állandóan fagyos talajokat is a tundrán és a tajgán. Több mint

2-szer annyi, mint amennyi a feltételezések szerint a föld egyéb térségeiben, a talajban, a levegőben és a vizekben található összesen.

24 százaléka az északi félteke talajának permafrosztnak minősül, tehát állandóan fagyott állapotban van, nyilatkozta a kutatást vezető Paul Schuster. Ameddig ezek fagyottak maradnak, a bennük csapdába ejtett higany nem okozhat ökológia problémát. Csakhogy a globális felmelegedés következtében gőzerővel folyik a permafroszt felengedése, már eddig is számos veszélyt, például rég elfeledett, de fertőzőképes kórokozókat hozva a felszínre.

2018. február 17.

Reklámok