Még mielőtt bárki is közelgő katasztrófától kezdene tartani, a csúszást felfedező vulkanológusok is siettek megjegyezni, hogy a mozgás lassú (átlagosan 14 milliméter évente), így nagyon valószínűtlen, hogy a közeljövőben bármiféle gondot okozhatna. Ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a jelenséget, hiszen a hasonló mozgások gyakran okoznak idővel földcsuszamlásokat, kivételes erejű kitöréseket.

A brit Open University geológusai majdnem fél évszázada vizsgálják Európa legaktívabb vulkánját, az Etnát, számol be a BBC. John Murray és kollégái mára olyan precíziós GPS érzékelőket helyeztek ki a hegy számos pontján, amelyek még a tűzhányó milliméteres változásait is képesek érzékelni.

Ezek méréseiből immár 11 évet felölelő adatsor áll rendelkezésre, amelyből nyilvánvaló, hogy a hegy mozog, mégpedig kelet-délkeleti irányba, a 15 kilométernyire lévő kikötőváros, Giarre felé. No, arra azért még várni kell, míg oda is ér, hiszen, ha a mai sebesség állandósul, akkor egy évszázad alatt is alig másfél métert fog a hegy haladni.

A csúszás oka, hogy az Etna lankás, 1-3 fokos lejtésű kőzetalapzaton nyugszik, amely ráadásul puha, könnyen alakítható. A geológusok laboratóriumban is modellezték a jelenséget, és megbizonyosodtak valóságossága felől. Tudomásuk szerint ez az első alkalom, hogy egy tűzhányó oldalirányú mozgását közvetlenül sikerült megfigyelni.

A szakemberek mindenkit megnyugtatnak, hogy a mozgás egyelőre nem jelent veszélyt, nem kell semmilyen vészforgatókönyvben gondolkodni. Ugyanakkor idővel (amely lehet egy évszázad, de akár egy évezred is) a fellépő feszültségek miatt olyan nagy energiák halmozódhatnak fel a hegy gyomrában, amely – újra hangsúlyozzuk, jóval a mi életünk után – katasztrófát is okozhat. Természetesen, minthogy az Etna igen aktív jelenleg is, az egyéb tényezők vélhetően sokkal hamarabb fogják jelentős kitörésekre sarkallni.

2018. március 24.

Reklámok