Jobban száll a smirglizett krikettlabda

Áll a bál a krikettvilágban. Noha a világ Brit Nemzetközösségen kívül eső részén keveseket érdekel a krikett, sok volt gyarmatokon ez a legnépszerűbb sport, a krikettjátékosok szupersztárok. A játékot mindenki a sportszerűséggel, a úriemberi ideállal azonosítja, ezért érte egész Ausztráliát sokként, amikor kiderült, hogy válogatottjuk arcátlan (és meglehetősen átlátszó módon próbált csalni). Pedig a krikett a múltban sem nélkülözte a botrányokat, amelyek akár gyilkosságba is torkollhattak. “Jobban száll a smirglizett krikettlabda” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

A szumó sötét oldala

Hiába azonosítja a külvilág Japánt a szumóval, a kétezer éves múltra visszatekintő birkózás mély válságát (és talán végóráit) éli. A fiatal japánok egyszerűen nem érdeklődnek iránta, inkább focit és legfőképpen baseballt néznek, és szinte egy fiú sem akar szumóbirkózó lenni. De ha ez nem lenne elég, ott vannak a sorozatos botrányok. Ezek ismeretében mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szumó közel sem a sintóista erkölcs diadaljátéka, hiába próbálja ezt az illúziót fenntartani a tradicionális Japán. “A szumó sötét oldala” A teljes bejegyzés megtekintése

A mozinyitogató

Szaúd-Arábiában hamarosan újra vetíthetnek filmeket nyilvánosan. Mintha felülről vezényelt forradalom zajlana az országban. Mohamed bin Szalmán, a király fia, koronaherceg (és de facto uralkodó) egymás után dönti le a tabukat, legyenek azok a nők emberi jogai vagy az Izraelhez fűződő viszony. Nyugaton sokakat elvarázsol a 32 éves Szalmán, mások szerint épp puccsot hajt végre, hogy minden családbeli riválisát félreállítva egyeduralomra törjön. “A mozinyitogató” A teljes bejegyzés megtekintése

A szúnyogok buknak a maláriaparfümre

A malária még napjainkban is az egyik vezető halálok a világ trópusi területein, a föld népességének fele veszélyeztetett. Évente több mint 200 millióan fertőződnek meg, és 400 ezren bele is halnak a betegségbe. A fertőzés gyors terjedése (amelyet a maláriaszúnyog által terjesztett Plasmodium egysejtű okoz) a hatalmas közegészségügyi veszély miatt évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A londoni közegészségügyi és trópusi betegségekkel foglalkozó egyetem (LSHTM) kutatói most rájöttek arra, hogy miért vonzzák a fertőzött emberek még jobban a szúnyogokat. “A szúnyogok buknak a maláriaparfümre” A teljes bejegyzés megtekintése

Az armageddon még várat magára

Április 15-én vasárnap magyar idő szerint reggel 8 óra 41 perckor egy nagyjából futballpályányi kisbolygó húzott el viszonylag közel bolygónk mellett (legközelebbi pontja éppen az átlagos Föld-Hold-távolság felére, nagyjából 193 ezer kilométerre volt tőlünk). A közvéleményt nem is a közelsége aggaszthatja, hanem az, hogy mindössze 21 órával áthúzása előtt fedeztük föl. Minthogy a 2018 GE3 néven „törzskönyvezett” objektum mérete megegyezik a 110 évvel ezelőtti szibériai tunguszkai katasztrófát előidéző aszteroidával, jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy képesek lennénk-e elhárítani a fenyegetést, ha történetesen ütközőpályán közelítene a következő? “Az armageddon még várat magára” A teljes bejegyzés megtekintése

A peptidek szerkezetének nyomában

Az élő szervezetekben a több ezernyi aminosavból felépülő fehérjék számtalan feladatot láthatnak el a szövetek felépítésétől a folyamatokat katalizáló enzimekig. A rövidebb aminosavláncok, a peptidek első látásra kevésbé tűnnek érdekesnek, holott valójában ezek is esszenciálisan szükségesek a sejtek megfelelő működéséhez. Beke-Somfai Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Anyag- és Környezetkémiai Intézetében működő Biomolekuláris Önrendeződés Kutatócsoport vezetője főként e molekulákkal foglalkozik. Kutatásai hozzájárulhatnak megannyi betegség jobb megértéséhez, illetve új típusú antibiotikumok kifejlesztéséhez is. “A peptidek szerkezetének nyomában” A teljes bejegyzés megtekintése

Hawking kisugárzása

Futótűzként söpört végig az interneten alig néhány órával a történtek után, hogy Stephen Hawking, a világ leghíresebb tudósa 76 éves korában elhunyt. Sokan Einstein óta a legokosabb embernek tartották, mások kimondva-kimondatlanul testi betegségének tulajdonították hírnevét. A tudományba a Hawking-sugárzás felfedezésével írta be nevét, de hatása messze túlmutatott szűk szakterületén, a kozmológián. A nyolcvanas években milliók vették meg Az idő rövid történetét, majd – a rossz nyelvek szerint – tették fel a polcra olvasatlanul. “Hawking kisugárzása” A teljes bejegyzés megtekintése

Kékülő ravaszdik

6 fehér sarki róka vándorolt be úgy 8 évvel ezelőtt Dél-Svédország legmagasabb hegyére, a Helagsfjälletre. A sarki rókáknak két genetikailag meghatározott színváltozatuk van: a fehér (amely télen fehér, nyáron barna) és a „kék”, amely egész évben kékesszürke. E rókák a szűkülő élőhelyek, csökkenő táplálékforrások és a beltenyésztettség miatt egész Skandináviában veszélyeztetettek, írja a The New York Times. “Kékülő ravaszdik” A teljes bejegyzés megtekintése

Megoldódhat az eltűnt pilótanő rejtélye

Hiába haltak meg, tűntek el utána már több százan (ha nem ezren) megmagyarázhatatlan repülőgép-szerencsétlenségekben, Amelia Earhart története mindmáig, nyolcvanegy év múltával is izgalomban tartja a repülés történetéért és az összeesküvésekért rajongók közös halmazát. Most egy antropológus azt állítja, hogy (megint) megoldotta a rejtélyt, ami elmélete szerint már a baleset után három évvel is megszűnhetett volna rejtélynek lenni, ha az akkori halottkémek jól végzik a dolgukat. “Megoldódhat az eltűnt pilótanő rejtélye” A teljes bejegyzés megtekintése

A mélytengeri halak is esznek műanyagot

Harminc éven belül több műanyag lesz a világ óceánjaiban, mint hal – áll a Világgazdasági Fórum előrejelzésében. A tengerekbe jutó műanyag hulladék, amely olyan hatalmas kiterjedésű szigetekké állt össze szerte a földön, hogy az már a hajóközlekedést veszélyezteti, a bolygó egyik legfontosabb környezetvédelmi problémájává lépett elő. De itt többről van szó, mint a vizeket elcsúfító zacskók és PET-palackok tömegéről. Több tanulmány is kimutatta nemrégiben, hogy még a tengerek mélyén élő halak nagy többsége (73 százaléka) is rengeteg műanyag-mikroszemcsét nyel le, amely nemcsak őket ölheti meg, de a kifogott halakkal a mi tányérunkra is kerülhet.
“A mélytengeri halak is esznek műanyagot” A teljes bejegyzés megtekintése