Hawking kisugárzása

Futótűzként söpört végig az interneten alig néhány órával a történtek után, hogy Stephen Hawking, a világ leghíresebb tudósa 76 éves korában elhunyt. Sokan Einstein óta a legokosabb embernek tartották, mások kimondva-kimondatlanul testi betegségének tulajdonították hírnevét. A tudományba a Hawking-sugárzás felfedezésével írta be nevét, de hatása messze túlmutatott szűk szakterületén, a kozmológián. A nyolcvanas években milliók vették meg Az idő rövid történetét, majd – a rossz nyelvek szerint – tették fel a polcra olvasatlanul. “Hawking kisugárzása” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

Kékülő ravaszdik

6 fehér sarki róka vándorolt be úgy 8 évvel ezelőtt Dél-Svédország legmagasabb hegyére, a Helagsfjälletre. A sarki rókáknak két genetikailag meghatározott színváltozatuk van: a fehér (amely télen fehér, nyáron barna) és a „kék”, amely egész évben kékesszürke. E rókák a szűkülő élőhelyek, csökkenő táplálékforrások és a beltenyésztettség miatt egész Skandináviában veszélyeztetettek, írja a The New York Times. “Kékülő ravaszdik” A teljes bejegyzés megtekintése

Megoldódhat az eltűnt pilótanő rejtélye

Hiába haltak meg, tűntek el utána már több százan (ha nem ezren) megmagyarázhatatlan repülőgép-szerencsétlenségekben, Amelia Earhart története mindmáig, nyolcvanegy év múltával is izgalomban tartja a repülés történetéért és az összeesküvésekért rajongók közös halmazát. Most egy antropológus azt állítja, hogy (megint) megoldotta a rejtélyt, ami elmélete szerint már a baleset után három évvel is megszűnhetett volna rejtélynek lenni, ha az akkori halottkémek jól végzik a dolgukat. “Megoldódhat az eltűnt pilótanő rejtélye” A teljes bejegyzés megtekintése

A mélytengeri halak is esznek műanyagot

Harminc éven belül több műanyag lesz a világ óceánjaiban, mint hal – áll a Világgazdasági Fórum előrejelzésében. A tengerekbe jutó műanyag hulladék, amely olyan hatalmas kiterjedésű szigetekké állt össze szerte a földön, hogy az már a hajóközlekedést veszélyezteti, a bolygó egyik legfontosabb környezetvédelmi problémájává lépett elő. De itt többről van szó, mint a vizeket elcsúfító zacskók és PET-palackok tömegéről. Több tanulmány is kimutatta nemrégiben, hogy még a tengerek mélyén élő halak nagy többsége (73 százaléka) is rengeteg műanyag-mikroszemcsét nyel le, amely nemcsak őket ölheti meg, de a kifogott halakkal a mi tányérunkra is kerülhet.
“A mélytengeri halak is esznek műanyagot” A teljes bejegyzés megtekintése

Britannia nagy falat volt a rómaiaknak – és a tévéseknek is

A történelmi drámák sorának legújabb darabja az egyelőre kilencrészes Britannia című sorozat, amely az angol Sky televíziócsatorna és az Amazon Netflixhez hasonló streamingszolgáltatása koprodukciójában készült. Az epizódok a Brit-szigetek római inváziójának idején játszódnak, a főszereplők pedig az egymással legalább annyira ellenséges briton törzsek vezetői közül kerülnek ki. A sorozatban van potenciál, de a fogadtatása egyelőre legalábbis vegyesnek mondható. Nálunk az HBO vetíti. “Britannia nagy falat volt a rómaiaknak – és a tévéseknek is” A teljes bejegyzés megtekintése

A botcsinálta hajós és az óceán

Két filmet is bemutattak párhuzamosan a 49 évvel ezelőtt az Atlanti-óceánon eltűnt angol Donald Crowhurst vitorlázó utolsó megmérettetéséről. A kocahajós alkalmatlan hajóval, szaktudás nélkül indult világkerülésre szólóban. Bár jelentései arról árulkodtak, hogy vezet a versenyben, és hamarosan célba ér, gazdátlanul sodródó hajójában talált feljegyzései azt mutatták, hogy ennek a fele sem volt igaz. Sorsa máig ismeretlen, de Nagy-Britanniában azóta is legendák övezik kalandját: írtak már róla színművet, operát és regényt is. “A botcsinálta hajós és az óceán” A teljes bejegyzés megtekintése

Életre kelt!

Kétszáz éve jelent meg az irodalomtörténet talán legnagyobb hatású horrorregénye, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz (jelentőségével csak a Drakuláé említhető egy lapon). Noha a regény nemcsak a maga korában, hanem még ma is tudományos fantasztikumnak számít, a szerző, Mary Shelley sokat merített a XIX. század első évtizedeinek főként a hivatalos fősodortól távolabb zajló emberélettani kutatásaiból. Merthogy az ő korában valóban próbálkoztak a halottak újraélesztésével.

“Életre kelt!” A teljes bejegyzés megtekintése

Ahol a gyepteke örök

Kezdetüket vették a 21. nemzetközösségi játékok az ausztráliai Queenslandben lévő Gold Coast városában. A játékokat kezdetben afféle brit birodalmi olimpiának szánták, és kívülről még mindig annak tűnik. Ugyanakkor 82 éves története sokkal többet mond a brit birodalom felbomlásáról, mint a kolonialista eszme továbbéléséről.

“Ahol a gyepteke örök” A teljes bejegyzés megtekintése

Felnyitásra váró holdkőzetek

46 éve járt legutóbb ember a Holdon. Akkor, 1972 decemberében az Apollo-17 két űrhajósa, Eugene Cernan és Harrison Schmitt szállt le kísérőbolygónkra, és – elődeikhez hasonlóan – jócskán felpakoltak kőzetmintákkal. Az Apollo-17-é volt talán tudományos szempontból a legértékesebb holdra szállás, minthogy Schmitt a többi holdon járt 11 emberrel ellentétben nem katona volt, hanem geológus. “Felnyitásra váró holdkőzetek” A teljes bejegyzés megtekintése

Lepontozott állampolgárok

Kínában tökélyre fejlesztették a tömegek megfigyelésének technikáját. Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mesterséges intelligenciának, az arcfelismerésnek és a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik. Az állam hamarosan gyakorlatilag minden polgára hollétéről, viselkedéséről azonnali információval fog rendelkezni.

“Lepontozott állampolgárok” A teljes bejegyzés megtekintése