Kim Kardashian és a hajápoló tabletta

A reklámokat szinte senki sem szereti, de mégis mindenkire hatnak. Éppen e hatás tudatosítása érdekében születtek meg a hirdetési tevékenységet szabályzó jogszabályok, amelyek azonban csak a hagyományos médiumokra vonatkoznak. De mit kezdjünk egy sztárral, aki az Instagramra feltöltött képén arról vall, hogy imád egy táplálékkiegészítőt vagy egy cipőmárkát? Erre a kérdésre nemigen van még válasz a jog asztalánál. “Kim Kardashian és a hajápoló tabletta” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

Sírrablás nyolcvan méter mélyen

Az Indonézia szigetei között elterülő Jáva-tenger a második világháború hatalmas emberveszteséggel járó tengeri csatáinak színhelye. Ma is százával hevernek a fenekén az elsüllyedt hadihajók, amelyek sok ezer hősi halott nyughelyei egyben. De már nem sokáig, mert illegális kincskeresők és roncsvadászok szisztematikusan kifosztják, sőt teljes egészében ellopják a szerencsétlenül járt hajókat. “Sírrablás nyolcvan méter mélyen” A teljes bejegyzés megtekintése

A kék vér átka

A tőrfarkú rákokról mintha megfeledkezett volna az evolúció, több százmillió éve szinte semmit sem változtak. Emiatt joggal gondolhatták azt, hogy már semmilyen meglepetés nem érheti őket. Arra azonban vélhetően legvadabb rémálmaikban sem gondoltak, hogy jön egy hozzájuk képest szinte most létrejött faj – az ember –, és milliószámra fogja ki őket a tengerből. Mégpedig azért, hogy vérüket élve kifolyassa belőlük, mert abban olyan vegyületek vannak, amelyeket mindmáig képtelenség szintetizálni. “A kék vér átka” A teljes bejegyzés megtekintése

Csador és sportmelltartó

Az ország, ahol néhány héttel ezelőttig a nőknek még csak autót sem volt szabad vezetniük, most olyan fejlesztési terveket jelentett be, amely a nők társadalmi helyzetének drasztikus emelését vizionálja, legalábbis egy a jövőben felépítendő futurisztikus megapoliszban. Kérdés azonban, hogy a szaúdi előkelőségek komolyan gondolják-e mindezt, és ha igen, a szélsőségesen patriarchális társadalom alsóbb szintjei együttműködők lesznek-e a megvalósításban. “Csador és sportmelltartó” A teljes bejegyzés megtekintése

Villamosdilemma

A kétnyelvű emberek gondolkozási folyamatainak vizsgálata gyakorta kutatott területe a pszichológiának. Mára kiderült, hogy ha valakinek nem az anyanyelvén kell gondolkoznia és kommunikálnia, az jelentős hatást gyakorol a gondolataira is. Ez nem meglepő – gondolhatnánk –, hiszen ha valakinek keresnie kell a szavakat, nem tud arra koncentrálni, hogy racionális döntéseket hozzon. Csakhogy nagyon nem ez a helyzet. “Villamosdilemma” A teljes bejegyzés megtekintése

Messziről jött ragály

Ha klímaváltozásra, elpusztított élőhelyekre vagy a veszélyben lévő biodiverzitásra gondolunk, mindenkinek fuldokló jegesmedvék, kiszáradt afrikai tavak és leölt elefántok jutnak eszébe. Pedig a következmények között számolnunk kell az AIDS, a zika, a madárinfluenza, a malária, az ebola vagy a Lyme-kór terjedésére is. Sok új (vagy újonnan feltűnő) fertőző betegség ugyanis a környezetrombolás miatt képes megsokszorozni hatókörét. A fertőző betegségek és az éghajlatváltozás kapcsolatáról Balatonfüreden tartottak konferenciát.

“Messziről jött ragály” A teljes bejegyzés megtekintése

Vége az agyonphotoshopolt képek uralmának?

Franciaországban ezentúl kötelező lesz feltüntetni a divatképeken, ha a rajtuk szereplő modell testét utólag (a legismertebb képmanipuláló számítógépes program nevéből képzett kifejezéssel) „photoshoppolták”, magyarul kijavították a közízléssel ellentétes „hibáit”, legfőképpen slankították. A törvény fő motívuma, hogy ezzel küzdjenek az országot különösen súlyosan érintő testképzavarok, például az anorexia ellen. De vajon mennyire bizonyított, hogy valaki azért kezd kényszeresen koplalni, mert a magazinokban természetellenesen sovány nőket lát?

“Vége az agyonphotoshopolt képek uralmának?” A teljes bejegyzés megtekintése

A megértés illúziója

Pár évvel ezelőtt még teljesen ismeretlenek voltak az – egyébként teljesen értelmetlen – „alternatív tény”, a „tények utáni” vagy az „igazság utáni” világ kifejezések. Mára azonban az Európai Bizottság tudományos háttérintézményeként működő Joint Research Center (JRC, Egyesített Kutatóközpont) kénytelen volt éves brüsszeli konferenciáját annak szentelni, hogy hogyan lehetne a politikusokkal és az emberekkel megértetni, hogy a tényeknek nincs alternatívájuk, és a tudomány nem az emberiség ellensége. A küzdelem nem feltétlenül reményteljes, mivel – derült ki több előadásból is – az emberek pszichológiai késztetései teszik a tévhiteket vonzóvá. “A megértés illúziója” A teljes bejegyzés megtekintése

Nagy nulla

Miután meghatározták a korát egy száz éve ismert ősi matematikai tankönyvnek, a figyelem egy csapásra a nyugati felfedezéseket évszázadokkal megelőző indiai matematikusokra irányult. Az 1600-1700 éves könyv ugyanis tele van nullákkal, márpedig a nyugati matematika csak fél évezreddel később jutott arra az absztrakt felismerésre, hogy a „semmit” is meg lehet számolni, és e mennyiség külön számot érdemelne. Ma sokan a nulla „felfedezését” tartják a matematika legnagyobb mérföldkövének. “Nagy nulla” A teljes bejegyzés megtekintése

Az utazó üzenete

Negyven évvel ezelőtt indultak útjukra a Voyager űrszondák, amelyek mára – első ember alkotta tárgyként – kijutottak a Naprendszerből. A szondák magukkal vittek egy-egy aranylemezt is, rajtuk üzenetekkel. E kapcsolatfelvételi próbálkozás azóta is meg-megragadja az emberiség fantáziáját, mint az a 2B Galéria Escape from Noise című kiállításán is nyilvánvalóvá válik. De mi értelme van űrszondával olyan üzenetet küldeni, amelyet valószínűleg soha senki sem tud majd elolvasni?
“Az utazó üzenete” A teljes bejegyzés megtekintése