A botcsinálta hajós és az óceán

Két filmet is bemutattak párhuzamosan a 49 évvel ezelőtt az Atlanti-óceánon eltűnt angol Donald Crowhurst vitorlázó utolsó megmérettetéséről. A kocahajós alkalmatlan hajóval, szaktudás nélkül indult világkerülésre szólóban. Bár jelentései arról árulkodtak, hogy vezet a versenyben, és hamarosan célba ér, gazdátlanul sodródó hajójában talált feljegyzései azt mutatták, hogy ennek a fele sem volt igaz. Sorsa máig ismeretlen, de Nagy-Britanniában azóta is legendák övezik kalandját: írtak már róla színművet, operát és regényt is. “A botcsinálta hajós és az óceán” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

Életre kelt!

Kétszáz éve jelent meg az irodalomtörténet talán legnagyobb hatású horrorregénye, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz (jelentőségével csak a Drakuláé említhető egy lapon). Noha a regény nemcsak a maga korában, hanem még ma is tudományos fantasztikumnak számít, a szerző, Mary Shelley sokat merített a XIX. század első évtizedeinek főként a hivatalos fősodortól távolabb zajló emberélettani kutatásaiból. Merthogy az ő korában valóban próbálkoztak a halottak újraélesztésével.

“Életre kelt!” A teljes bejegyzés megtekintése

Ahol a gyepteke örök

Kezdetüket vették a 21. nemzetközösségi játékok az ausztráliai Queenslandben lévő Gold Coast városában. A játékokat kezdetben afféle brit birodalmi olimpiának szánták, és kívülről még mindig annak tűnik. Ugyanakkor 82 éves története sokkal többet mond a brit birodalom felbomlásáról, mint a kolonialista eszme továbbéléséről.

“Ahol a gyepteke örök” A teljes bejegyzés megtekintése

Lepontozott állampolgárok

Kínában tökélyre fejlesztették a tömegek megfigyelésének technikáját. Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mesterséges intelligenciának, az arcfelismerésnek és a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik. Az állam hamarosan gyakorlatilag minden polgára hollétéről, viselkedéséről azonnali információval fog rendelkezni.

“Lepontozott állampolgárok” A teljes bejegyzés megtekintése

A rózsaszín elefánt, a rénszarvas és a nehézvíz

Hetvenöt évvel ezelőtt egy norvég ellenállókból álló kommandó sikeres szabotázst hajtott végre a németek által megszállt Norvégiában lévő Vemork nehézvíz-előállító üzemében. Ezzel gyakorlatilag megakadályozták, hogy a náciknak esélyük legyen atombombát építeni. A Gunnerside-hadművelet mint a II. világháború talán legfontosabb frontvonalak mögötti bevetése azóta a norvég nemzeti büszkeség fontos fogódzójává vált.

“A rózsaszín elefánt, a rénszarvas és a nehézvíz” A teljes bejegyzés megtekintése

Streisand kópiái

A háziállatok klónozása ma már nem számít különösebb truvájnak, csak elegendően sok pénz és megkérdőjelezhető realitásérzék szükséges hozzá. Barbra Streisand énekes- és színésznő már két kutyát is csináltatott magának, potom ötvenezer dollárért. Mindkettő (Miss Violet és Miss Scarlett, hogy pontosak legyünk) az elpusztult öleb, Samantha tökéletes genetikai másolatának tekinthető. De mi értelme ennek az egésznek? “Streisand kópiái” A teljes bejegyzés megtekintése

A polónium lassan, de biztosan öl – kis mérgezéstörténet

Szergej Szkripal, a korábbi orosz kettős ügynök, akit hazájában árulás (Nagy-Britanniának való kémkedés) miatt ítéltek el, majd fogolycsere keretében adták át a briteknek, kritikus állapotba került, miután ismeretlen anyaggal mérgezték meg. Noha egyelőre a tettes (illetve a megbízók) kiléte nem ismeretes, az oroszok előszeretettel alkalmaznak mérget a hatalom külföldre szökött kritikusainak kiiktatására.

“A polónium lassan, de biztosan öl – kis mérgezéstörténet” A teljes bejegyzés megtekintése

Miért szeretik a tudósok a kutyákat, és miért utálják a macskákat?

Sokan tudják, hogy a magyar etológusok talán a világ legsikeresebb kutyaviselkedés-kutatói. Ha viszont a leghíresebb macskaviselkedés- (vagy macskaélettan-, macskabiokémia-) kutatókat kéne megnevezni, talán még maguk a tudósok is gondban lennének. Macskás kutatásból olyan kevés van ugyanis (egyes tudományterületek nem is léteznek), hogy ha véletlenül valahol mégis vizsgálják őket, abból biztosan hír lesz. Pedig a macskák világszerte jönnek fel a házi kedvencek versenyében, miközben a kutyák visszaszorulóban vannak. Vajon a tudósok miért ignorálják őket ennyire? “Miért szeretik a tudósok a kutyákat, és miért utálják a macskákat?” A teljes bejegyzés megtekintése

Erasmus Darwin cserebogárlevese

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter már rovarevéssel riogat, amelyet természetesen a migráció – és Soros György – fog kikényszeríteni. Kétmilliárd ember eszik a földön nap mint nap rovart, hogy ezzel fedezze fehérjeszükségletét. A rovarevésnek csak előnyei vannak az egyéb állati eredetű, hagyományos élelmiszerek fogyasztásához képest (bár erről a rovarokat nem kérdeztük meg), derült ki az első magyar rovaripari konferencián a Szent István Egyetemen. “Erasmus Darwin cserebogárlevese” A teljes bejegyzés megtekintése

Ha a gyerek sokat öl a számítógépen, megteszi a való életben is?

Donald Trump amerikai elnök legutóbb a floridai iskolai vérengzésre adott válaszként az agresszív videojátékokat kezdte hibáztatni. Sokan ezt teszik évtizedek óta. A teória egyszerűnek tűnik: a gyerek sokat öl a számítógépen, később ugyanezt teszi a valóságban. Senki sem tudja biztosan, hogy valóban így van-e – de valószínűbb, hogy nem. “Ha a gyerek sokat öl a számítógépen, megteszi a való életben is?” A teljes bejegyzés megtekintése