A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontján (SZBK) rendezték a múlt héten a világ számítógépes biológiaikép-elemzőinek egyik legnagyobb seregszemléjét. A konferencián, amely továbbképzés és kongresszus is egyben, újra nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosi diagnózist segítő képalkotó eljárások felvételeinek értékelésében a mesterséges intelligencia mára megkerülhetetlenné vált, és csak a társadalom elfogadóképessége dönt arról a jövőben, hogy milyen mértékben bízzuk rá magunkat a gépek ítéletére. A konferencia fő szervezőjével, Horváth Péterrel, az SZBK mikroszkópos képfeldolgozó és gépi tanulási csoportjának vezetőjével beszélgettünk. “A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

A biológiai terápia forradalmát éljük

Sir Ravinder Maini, indiai-brit orvosprofesszort, az ízületi gyulladással járó reumatoid artritisz elleni hatékony gyógymód úttörőjét tüntette ki idén a Semmelweis Egyetem nemzetközi tudományos elismerésével, a Semmelweis Budapest Awarddal. A kutató fiatalkoráról, és fő felfedezéséről, a tumornekrózis-faktor nevű sejtek közötti hírvivő molekula gyulladásos folyamatokban betöltött központi szerepéről beszélt lapunknak. “A biológiai terápia forradalmát éljük” A teljes bejegyzés megtekintése

Shakespeare és a termodinamika második főtétele

A modern természettudomány összeegyeztethetetlensége a vallással, a mágiával vagy a társadalomtudományokkal sokszor alaptalan mítoszok következménye – mondta el Láng Benedek egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem filozófia és tudománytörténet tanszékének vezetője a Magyar Tudományos Akadémián a magyar tudomány ünnepe alkalmából tartott előadásában. A tudománytörténészt érvelése hátteréről kérdeztük. “Shakespeare és a termodinamika második főtétele” A teljes bejegyzés megtekintése

Bógni az íróval

A fordítónak legalább annyi köze van a műhöz, mint az írónak, vallja Bart István műfordító, akinek most jelent meg Amerikai kulturális szótár című kötete. Ebben olyan kifejezéseket gyűjtött össze, amelyek benne lehetnek ugyan a szokványos szótárakban, de az őket körülvevő kulturális kontextus ismerete nélkül szinte biztos a köznapi jelentésük félreértése. “Bógni az íróval” A teljes bejegyzés megtekintése

Hunyady László: A tudomány technikai sport

Hunyady László, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja a magyar kórbonctan egyik úttörőjéről elnevezett Genersich-díj egyik idei kitüntetettje. Az akadémikus egyetemi tanári pályája mellett ugyanolyan fontosnak tartja a kutatást, szakterülete a hormonok sejten belüli hatásmechanizmusának vizsgálata. Szerinte a Magyarországon képzett orvosok szakmailag már ma is versenyképesek, és azon kell dolgozni, hogy a magyarországi orvosi pálya is hasonlóan vonzó legyen a végzettek szemében. “Hunyady László: A tudomány technikai sport” A teljes bejegyzés megtekintése

A mocsártól a szúnyogban élősködő egysejtűig

Minden, amit a világról tudni vélünk, nem több hiedelemnél – ez Csányi Vilmos és Tóth Balázs új könyvének, a Hiedelmeinknek alaptézise. A hiedelem nem egyenlő a téveszmével, gyakran igaznak bizonyul, ugyanakkor fontos tudatában lennünk annak, hogy tudásunk bizonyított tények és megalapozatlan feltételezések keverékéből tevődik össze. Csányi Vilmos etológus akadémikussal beszélgettünk. “A mocsártól a szúnyogban élősködő egysejtűig” A teljes bejegyzés megtekintése

Recsegés-ropogás

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási elnöki bizottságának élére nevezték ki Pléh Csaba pszichológus-nyelvészt, a Közép-európai Egyetem kognitív tudományi tanszékének vendégprofesszorát. Az akadémikus nem szívesen használja a válság kifejezést a közoktatás jelenlegi állapotára, inkább feszültségeket gerjesztő változásról beszél, amely átgondolt beavatkozással kezelhető. “Recsegés-ropogás” A teljes bejegyzés megtekintése

Felfelé irányuló orralap

Azt hihetnénk az amerikai helyszínelők, halottkémek (kitalált) mindennapjairól szóló sorozatokat látva, hogy a bűnelkövetők azonosítása, felkutatása manapság már automatikusan történik. A munka dandárját számítógépek, DNS-analizátorok és más, sci-fibe illő kütyük végzik el. Holott a valóságos rendőri gyakorlatban még mindig fontos szerepet játszanak a legősibb bűnüldöző módszerek, legfőképpen a személyleírás. Hogy ez mennyire nem triviális feladat, az kiderül a tudományterület most megjelent vaskos tankönyvéből. A kötet szerkesztőjével, Anti Csaba László rendőr alezredessel beszélgettünk. “Felfelé irányuló orralap” A teljes bejegyzés megtekintése

Eszképizmus

Hatalmas előnyt élveznek az angol nyelvterületen szerkesztett tudományos folyóiratok, megbecsülésben szinte lehetetlen utolérni őket. Egy szaklapnak, a Journal of Behavioural Addictionsnak [Viselkedési függések folyóirata] mégis sikerült. A lapot az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szerkesztik. Demetrovics Zsolttal, a kar dékánjával, a folyóirat főszerkesztőjével beszélgettünk. “Eszképizmus” A teljes bejegyzés megtekintése

Már csak az örökösök vihetik tovább az azbesztpert

Május 29-én meghalt annak a pernek az utolsó felperese is, amelyet a selypi eternitgyárból a környezetbe került azbeszt miatt megbetegedett emberek indítottak az állam ellen. Igyártó Gyöngyi ügyvéd – akivel a per történetét tekintettük át – azonban elmondta: a nyolc felperes még életében rendelkeztek arról, hogy örököseik átvehetik a pert, így a tragédiák sem gátolhatják meg, hogy egyszer végre kártérítést kapjanak az áldozatok családjai. “Már csak az örökösök vihetik tovább az azbesztpert” A teljes bejegyzés megtekintése