Nanopecsételés, arany háttér előtt

Nemes-Incze Péter fizikus a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontban alapított nemrégiben Lendület-kutatócsoportot. Céljuk olyan mesterséges kristályok építése egyetlen atom vékony, kétdimenziós rétegekből, amelyek fizikai tulajdonságait ők irányíthatják. Segítségükkel megvalósulhat a szobahőmérsékleten is ellenállásmentesen vezető anyag, de a kvantumkomputerek is új erőre kaphatnak. “Nanopecsételés, arany háttér előtt” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

A peptidek szerkezetének nyomában

Az élő szervezetekben a több ezernyi aminosavból felépülő fehérjék számtalan feladatot láthatnak el a szövetek felépítésétől a folyamatokat katalizáló enzimekig. A rövidebb aminosavláncok, a peptidek első látásra kevésbé tűnnek érdekesnek, holott valójában ezek is esszenciálisan szükségesek a sejtek megfelelő működéséhez. Beke-Somfai Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Anyag- és Környezetkémiai Intézetében működő Biomolekuláris Önrendeződés Kutatócsoport vezetője főként e molekulákkal foglalkozik. Kutatásai hozzájárulhatnak megannyi betegség jobb megértéséhez, illetve új típusú antibiotikumok kifejlesztéséhez is. “A peptidek szerkezetének nyomában” A teljes bejegyzés megtekintése

A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontján (SZBK) rendezték a múlt héten a világ számítógépes biológiaikép-elemzőinek egyik legnagyobb seregszemléjét. A konferencián, amely továbbképzés és kongresszus is egyben, újra nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosi diagnózist segítő képalkotó eljárások felvételeinek értékelésében a mesterséges intelligencia mára megkerülhetetlenné vált, és csak a társadalom elfogadóképessége dönt arról a jövőben, hogy milyen mértékben bízzuk rá magunkat a gépek ítéletére. A konferencia fő szervezőjével, Horváth Péterrel, az SZBK mikroszkópos képfeldolgozó és gépi tanulási csoportjának vezetőjével beszélgettünk. “A számítógép, amely hatékonyabb a patológusoknál” A teljes bejegyzés megtekintése

A biológiai terápia forradalmát éljük

Sir Ravinder Maini, indiai-brit orvosprofesszort, az ízületi gyulladással járó reumatoid artritisz elleni hatékony gyógymód úttörőjét tüntette ki idén a Semmelweis Egyetem nemzetközi tudományos elismerésével, a Semmelweis Budapest Awarddal. A kutató fiatalkoráról, és fő felfedezéséről, a tumornekrózis-faktor nevű sejtek közötti hírvivő molekula gyulladásos folyamatokban betöltött központi szerepéről beszélt lapunknak. “A biológiai terápia forradalmát éljük” A teljes bejegyzés megtekintése

Shakespeare és a termodinamika második főtétele

A modern természettudomány összeegyeztethetetlensége a vallással, a mágiával vagy a társadalomtudományokkal sokszor alaptalan mítoszok következménye – mondta el Láng Benedek egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem filozófia és tudománytörténet tanszékének vezetője a Magyar Tudományos Akadémián a magyar tudomány ünnepe alkalmából tartott előadásában. A tudománytörténészt érvelése hátteréről kérdeztük. “Shakespeare és a termodinamika második főtétele” A teljes bejegyzés megtekintése

Bógni az íróval

A fordítónak legalább annyi köze van a műhöz, mint az írónak, vallja Bart István műfordító, akinek most jelent meg Amerikai kulturális szótár című kötete. Ebben olyan kifejezéseket gyűjtött össze, amelyek benne lehetnek ugyan a szokványos szótárakban, de az őket körülvevő kulturális kontextus ismerete nélkül szinte biztos a köznapi jelentésük félreértése. “Bógni az íróval” A teljes bejegyzés megtekintése

Hunyady László: A tudomány technikai sport

Hunyady László, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja a magyar kórbonctan egyik úttörőjéről elnevezett Genersich-díj egyik idei kitüntetettje. Az akadémikus egyetemi tanári pályája mellett ugyanolyan fontosnak tartja a kutatást, szakterülete a hormonok sejten belüli hatásmechanizmusának vizsgálata. Szerinte a Magyarországon képzett orvosok szakmailag már ma is versenyképesek, és azon kell dolgozni, hogy a magyarországi orvosi pálya is hasonlóan vonzó legyen a végzettek szemében. “Hunyady László: A tudomány technikai sport” A teljes bejegyzés megtekintése

A mocsártól a szúnyogban élősködő egysejtűig

Minden, amit a világról tudni vélünk, nem több hiedelemnél – ez Csányi Vilmos és Tóth Balázs új könyvének, a Hiedelmeinknek alaptézise. A hiedelem nem egyenlő a téveszmével, gyakran igaznak bizonyul, ugyanakkor fontos tudatában lennünk annak, hogy tudásunk bizonyított tények és megalapozatlan feltételezések keverékéből tevődik össze. Csányi Vilmos etológus akadémikussal beszélgettünk. “A mocsártól a szúnyogban élősködő egysejtűig” A teljes bejegyzés megtekintése

Recsegés-ropogás

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási elnöki bizottságának élére nevezték ki Pléh Csaba pszichológus-nyelvészt, a Közép-európai Egyetem kognitív tudományi tanszékének vendégprofesszorát. Az akadémikus nem szívesen használja a válság kifejezést a közoktatás jelenlegi állapotára, inkább feszültségeket gerjesztő változásról beszél, amely átgondolt beavatkozással kezelhető. “Recsegés-ropogás” A teljes bejegyzés megtekintése

Felfelé irányuló orralap

Azt hihetnénk az amerikai helyszínelők, halottkémek (kitalált) mindennapjairól szóló sorozatokat látva, hogy a bűnelkövetők azonosítása, felkutatása manapság már automatikusan történik. A munka dandárját számítógépek, DNS-analizátorok és más, sci-fibe illő kütyük végzik el. Holott a valóságos rendőri gyakorlatban még mindig fontos szerepet játszanak a legősibb bűnüldöző módszerek, legfőképpen a személyleírás. Hogy ez mennyire nem triviális feladat, az kiderül a tudományterület most megjelent vaskos tankönyvéből. A kötet szerkesztőjével, Anti Csaba László rendőr alezredessel beszélgettünk. “Felfelé irányuló orralap” A teljes bejegyzés megtekintése