Gépeink levetkőztetve

A közhiedelem szerint a fiúk az agresszív, a lányok pedig a rózsaszínű, pónikat vagy hercegnőket felvonultató, mindenesetre kifejezetten gondolattalan meséket, látnivalókat keresik a tévében, könyvekben. Ez hatalmas félreértés, amit a dokumentumcsatornák sikere bizonyít. A gyerekeket manapság pontosan ugyanannyira érdeklik a mérnöki tudományok, mint szüleiket, nagyszüleiket, akik detektoros rádiót fabrikáltak drótból és kondenzátorból. “Gépeink levetkőztetve” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

A mocsártól a szúnyogban élősködő egysejtűig

Minden, amit a világról tudni vélünk, nem több hiedelemnél – ez Csányi Vilmos és Tóth Balázs új könyvének, a Hiedelmeinknek alaptézise. A hiedelem nem egyenlő a téveszmével, gyakran igaznak bizonyul, ugyanakkor fontos tudatában lennünk annak, hogy tudásunk bizonyított tények és megalapozatlan feltételezések keverékéből tevődik össze. Csányi Vilmos etológus akadémikussal beszélgettünk. “A mocsártól a szúnyogban élősködő egysejtűig” A teljes bejegyzés megtekintése

Rádium és liaison

Marie Curie a világ talán legnagyobbra tartott tudósa (a tudós nők között pedig senki a nyomába sem érhet). Két Nobel-díjat is nyert, bár ez a családjukban nem számított valami nagy dolognak, hiszen férje, egyik lánya és veje is megkapta a kitüntetést. 102 évesen meghalt másik lánya, a híres zongorista Ève Curie gyakran poénkodott azzal, hogy ő a család fekete báránya, mert még egy nyamvadt Nobelt sem tudott nyerni. “Rádium és liaison” A teljes bejegyzés megtekintése

Felfelé irányuló orralap

Azt hihetnénk az amerikai helyszínelők, halottkémek (kitalált) mindennapjairól szóló sorozatokat látva, hogy a bűnelkövetők azonosítása, felkutatása manapság már automatikusan történik. A munka dandárját számítógépek, DNS-analizátorok és más, sci-fibe illő kütyük végzik el. Holott a valóságos rendőri gyakorlatban még mindig fontos szerepet játszanak a legősibb bűnüldöző módszerek, legfőképpen a személyleírás. Hogy ez mennyire nem triviális feladat, az kiderül a tudományterület most megjelent vaskos tankönyvéből. A kötet szerkesztőjével, Anti Csaba László rendőr alezredessel beszélgettünk. “Felfelé irányuló orralap” A teljes bejegyzés megtekintése

Gyógyalkotmányok

Csak egészség legyen! – szól az évezredes bölcsesség. Az ember régtől elsőrendű fontosságúnak tekintette egészségét, és ennek megőrzése, helyreállítása érdekében akár nevetséges praktikákat is képes volt bevetni. A máig ható „egészségkultusz” valamikor a XIX. században kezdődött, együtt fejlődve az orvostudomány és a mechanika forradalmával. “Gyógyalkotmányok” A teljes bejegyzés megtekintése

Hatvanezer növényminta

Noha Dunát lehet rekeszteni a (nálunk legalábbis) méltatlanul kevéssé ismert tudósokból, a biológiai-földrajzi lista élén szinte biztosan Alexander von Humboldt áll. Nehéz összefoglalni, hány modern tudományterület megszületése köthető a nevéhez. Miközben beutazta Amerikát és Oroszországot, olyan alapvető összefüggésekre jött rá, amelyek után nem túlzás azt állítani, hogy ő volt – Andrea Wulf könyvének címét idézve – a természet feltalálója. “Hatvanezer növényminta” A teljes bejegyzés megtekintése

Üzenet a múltból

Anyám még mindig őrzi könyvszekrényében a fél évszázados, kis lakattal lezárt gimnáziumi emlékkönyvét. A hatvanas években a középiskolás lányok körbeadogattak egymásnak egy-egy szép borítójú, kemény fedeles jegyzetfüzetet, amelybe többnyire émelygős versrészleteket, slágerrefréneket írtak. Valamint rajzoltak, jellemzően szíveket. A fontos szavakat, filctollszerű szövegkiemelő nem lévén, színes ceruzával hátterezték. Gyakran írtak az oldal sarkára, szamárfülként behajtották, és hogy megtévesszék az illetéktelen olvasót, ráírták a hajtásra: „Titok!!!” A hatvanas évek gimnazista lányai akkor még nem tudhatták, hogy valójában időkapszulát készítettek. “Üzenet a múltból” A teljes bejegyzés megtekintése

A Vaslady és a hipposzudorsav

Mi köze van Shakespeare-nek, Margaret Thatchernek, Angela Merkelnek vagy John Travoltának a kémiához? Hasonló, az irodalomtól a politikán keresztül a show-bizniszig nyúló kérdések segítségével mutatja be Lente Gábor, a Debreceni Egyetem tanára új könyvében, hogy a sokak által szinte rettegett kémia milyen szervesen egybefonódott köznapi életünkkel. Egy olyan világban, ahol a „vegyi” jelző a méreg és a gonoszság szinonimája, nagy szükség van az efféle üdítő információkra. “A Vaslady és a hipposzudorsav” A teljes bejegyzés megtekintése

Valószínűleg a valóság

Talán a felsőbb matematika laikusok által leginkább csodált és – tévesen – legkönnyebben felfoghatónak gondolt területe a valószínűségszámítás. Amikor egy esemény két lehetséges kimeneteléről kell gyorsan valami okosnak tűnő megjegyzést tennünk, könnyű szívvel vágjuk rá – a legtöbb esetben megint csak tévesen –, hogy ötven-ötven százalék a két kimenetel valószínűsége. Valójában az egyes kimeneteleknek szinte sohasem ugyanakkora a valószínűségük, amikor például lottózunk, sokkal valószínűbb, hogy vesztünk, mint hogy nyerünk. “Valószínűleg a valóság” A teljes bejegyzés megtekintése

Beszélő cumi: a babák gügyögése tulajdonképpen nyelvlecke

A gőgicsélés nem értelmetlen hangadás, hanem tulajdonképpen olyan hangképzési óra, amelyet a kisbaba magának tart a tényleges beszédre való felkészülésképpen – mondja Fehér Krisztina nyelvész, a Debreceni Egyetem magyar nyelvtudományi tanszékének munkatársa, akinek most jelent meg a gyermekek nyelvelsajátításáról írott, Babák a hangok világában című könyve a Typotexnél. “Beszélő cumi: a babák gügyögése tulajdonképpen nyelvlecke” A teljes bejegyzés megtekintése