Lufi a sztratoszférába

A magaslégköri ballonok felbocsátásában semmi új nincs, hiszen szerte a világon rutinszerűen engednek fel efféle léggömböket a kutatók, meteorológusok, sőt a kémek. Ahogy az űrhajózás, úgy a sztratoszféráig jutó léggömbök felbocsátása is az állami űrügynökségek vagy meteorológiai szolgálatok privilégiuma volt a legutóbbi időkig. Az elmúlt évtizedekben azonban a rakétaindítás és a műholdak pályára állításának piacán megjelentek a magáncégek (például az Elon Musk alapította SpaceX, és az Amazon alapító Jeff Bezos tulajdonolta Blue Origin), amelyek általában a NASA által kért árnál jóval olcsóbban vállalják a szatellitek üzembe helyezését vagy ellátmánnyal telepakolt automata űrhajók eljuttatását a Nemzetközi Űrállomásra. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a magaslégköri ballonok piacán is terjeszkedésnek indultak a profitorientált vállalkozások. Egyikük, a World View Enterprises az első több napig tartó léggömbös küldetésére készül, jelentette a Science magazin. Ha sikerrel járnak, megnyílhat az út a jelenleginél sokkal olcsóbb magaslégköri tudományos kutatás, de akár a (majdnem) űrturizmus előtt is. “Lufi a sztratoszférába” A teljes bejegyzés megtekintése

Gyilkos SMS-ek

Az Apple bejelentette, hogy az iPhone-ok operációs rendszere, az iOS következő verziójába már beépítenek egy biztonságos vezetési mód nevű funkciót. Ez blokkolni fog szinte minden értesítést (kivéve a telefonhívást), amely vezetés közben érkezne a telefonunkra. Az újítást majd minden közlekedésbiztonsági szakértő üdvözli, hiszen a vezetés közbeni telefonbabrálás veszélyessége összemérhető a gyorshajtáséval vagy az ittas vezetésével. Az Apple nem csak a szöveges üzeneteket fogja blokkolni (ilyenkor a küldő automatikus üzenetet fog kapni arról, hogy a címzett épp vezet, így nem tud reagálni), írja a CNN. Emellett a legtöbb alkalmazást is használhatatlanná teszi, míg vezet az ember. A navigáció működni fog, de újabb célállomást mozgás közben nem lehet majd bepötyögni. A telefon automatikusan felismeri majd, hogy tulajdonosa vezet: mégpedig arról, hogy gyorsan mozog, illetve a készülék vezetékkel vagy bluetoothon keresztül a kocsihoz van csatlakoztatva. Az utasok kikapcsolhatják ezt a funkciót. “Gyilkos SMS-ek” A teljes bejegyzés megtekintése

Atomtemető

Olkiluoto, a Botteni-öbölben lévő szigetecske ad otthont Finnország két atomerőműve egyikének. De az igazán különleges létesítmény mélyen a föld alatt épül. Amikor – talán a következő évtizedben – elkészül, Olkiluoto mélyén fog megnyílni a világ első, valóban véglegesnek szánt geológiai nukleárishulladék-tárolója. A projektet évtizedek óta tervezik, és mindeddig viszonylag simán haladnak vele. Éppen ez a gördülékenység lep meg mindenkit az iparág szereplői közül. A finn tároló azért lehet a világ első ilyen telephelye, mert a más országokba tervezett hasonló lerakók építése általában már a tervezési szakaszban elbukik a helyiek tiltakozása nyomán. A finnek azonban tanultak mások hibáiból, és a legelső pillanattól kezdve az összes érintett közösséget bevonták a tervezésbe, és vétójogot adtak nekik a döntésekben. Sikerült megértetniük mindenkivel, hogy aki atomenergiát akar használni, annak az idők végezetéig gondoskodnia kell az elhasznált, de még vészesen sugárzó, halálos veszedelmet jelentő fűtőelemek további sorsáról is. “Atomtemető” A teljes bejegyzés megtekintése

A Nap sötét oldala

Parker Napszondára nevezte át az amerikai űrügynökség, a NASA az eredetileg Napszonda Plusznak hívott, jövőre útnak indítandó űreszközt – jelentette a Guardian. A gyors napszél létét már 1958-ban előre látó amerikai asztrofizikus, Eugene Parker néhány nap múlva lesz kilencvenéves, ezt az évfordulót akarta az ügynökség ily módon megünnepelni. A Parker-szonda minden eddiginél jobban meg fogja közelíteni naprendszerünk központi csillagát, hogy az ottani perzselő forróság közepette gyűjtsön eddig hozzáférhetetlen adatokat a Napról. Miközben űrtávcsöveinkkel már több ezer fényévre lévő űrbéli objektumokat is meg tudunk figyelni, nem szabad elfelejtenünk, hogy még saját csillagunk is rengeteg felfedeznivalót tartogat számunkra. “A Nap sötét oldala” A teljes bejegyzés megtekintése

Białowieża végórái

Tudósok és környezetvédők kongatják a vészharangot, mivel Európa utolsó őserdejében, a lengyelországi Białowieżai-erdőben a kormány által megváltoztatott szabályozás eredményeképp a remek politikai kapcsolatokkal rendelkező fakitermelő cégek intenzív favágásba kezdtek. Az ökológusok szerint a fakitermelés mostanra olyan szintet ért el, ami már a világszerte egyedülálló erdő létét fenyegeti – számol be a The Guardian. Az erdő, amely Lengyelország keleti, Fehéroroszországgal határos részén terül el, olyan társulásokat is tartalmaz, amelyek valóban csak a természetes folyamatok által fejlődtek, és emberi kéz még soha nem avatkozott életükbe. Ez a tény Białowieżát felbecsülhetetlen jelentőségűvé teszi. Az UNESCO a természeti világörökség részének ismerte el az erdőt, ez az egyetlen ilyen minősítésű terület egész Lengyelországban. “Białowieża végórái” A teljes bejegyzés megtekintése

A víziló ballaszttartályai

A víziló nem úszik. Ez a megállapítás meglehetősen hihetetlennek tetszik, hiszen mindannyian láttunk már vízilovat a vízben lubickolni. Érdemes hát pontosabban fogalmaznunk: a víziló szinte sohasem úszik úgy, mint más víziállatok. Ehelyett, miközben a vízben tartózkodik, szinte mindvégig az aljzaton támaszkodik a lábával, és úszás helyett galoppozva halad előre. Ha pedig lába nem érintkezik a fenékkel, akkor sem úszik. Ehelyett vízi életmódjához alkalmazkodott testfelépítése, -sűrűsége, amely ballaszttartályként funkcionál, segíti az állatot. E képességét kihasználva tud agresszíven támadni; sok szakértő – a bumfordi állat „cukisága” dacára – a legveszélyesebb afrikai állatnak tartja a vízilovat. “A víziló ballaszttartályai” A teljes bejegyzés megtekintése

Dupla vulkán

A Hawaii-szigeteket több különálló, a tengerből kiemelkedő vulkán alkotja. A két legnagyobb – és legismertebb – a Mauna Loa (amely egyben a föld egyik legaktívabb tűzhányója) és a Mauna Kea. E kettő alig néhány kilométerre helyezkedik el egymástól, mégis igen különbözőek. Eltérő módon alakultak ki, más a belőlük feltörő láva kémiai összetétele, magyarul alig van közük egymáshoz. A vulkanológusok évtizedeken keresztül csak a fejüket vakarták, amikor arról kérdezték őket, hogyan alakulhatott ki két ennyire eltérő vulkán egymáshoz ilyen közel. Most ausztrál geofizikusok kifejlesztettek egy új elméletet, amely fényt deríthet a rejtélyre. “Dupla vulkán” A teljes bejegyzés megtekintése

Szatyormoly

A múlt század első felében a műanyagok valóságos forradalmat hoztak. Szinte csodálatosnak hatott a kor embere számára, hogy olyan új alapanyagok tömegét fejlesztették ki a kémikusok, amelyeknek pozitív tulajdonságait számba venni is nehéz. Olcsó, könnyen hozzáférhető, fosszilis ásványi anyagokból állították elő őket, így pedig gyorsan, hatalmas mennyiségben voltak gyárthatók. Ráadásul tartósak, sokuk egyszerre áll ellen a víznek, a napnak, a kémiai ágenseknek. Vannak műanyagtípusok, amelyek sok-sok emberöltőn keresztül sem bomlanak le. De aztán a kezdetben áldásként dicsőített tulajdonságok lassan átokká változtak. Ma azért küzdünk, hogy ne fulladjunk bele a felmérhetetlen tömegű műanyagszemétbe. A kidobott zacskók, fóliák, palackok hatalmas szigeteket alkotva úsznak az óceánon, és elcsúfítják erdeinket, városainkat. Maguktól – a mi életünkben legalábbis – soha nem fognak eltűnni. Most azonban néhány cambridge-i és kantábriai kutató felfedezte, hogy van egy lepkehernyó, amely valamilyen rejtélyes okból szereti a polietilént, és képes is megemészteni. Talán e moly menthet meg minket a mindent elborító szeméttől. “Szatyormoly” A teljes bejegyzés megtekintése

Minden bombák anyja

Az Egyesült Államok harci szituációban először vetette be hadereje legnagyobb nem nukleáris bombáját. Ez a GBU–43/B Massive Ordnance Air Blast (MOAB): nagy tömegű lőszerrel levegőben felrobbanó bomba, amelynek beceneve: „minden bombák anyja” (Mother of all Bombs). A robbanóeszközt április 17-én dobták le először, hogy megsemmisítsék az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet afganisztáni barlangrendszerét. Míg a nagy erejű nem atombombák a nagyhatalmak hadseregeinek legerősebb, háborús helyzetben alkalmazható fegyverei, addig a nukleáris fegyverek – a fennálló világrend szerint – csak elrettentésre vannak, és a két, Japánra dobott második világháborús bomba óta senki sem döntött újbóli bevetésük mellett. Bár a MOAB-nak és társainak az alkalmazása nem vált ki a világ közvéleményéből az atomfegyverekhez fogható ellenszenvet, legnagyobb képviselőik pusztító ereje – és az ellenségre gyakorolt megfélemlítő hatásuk – így is döbbenetes. “Minden bombák anyja” A teljes bejegyzés megtekintése

Vadászat a vörös Kazanyra

Az orosz haditengerészet vízre bocsátotta minden eddiginél ütőképesebb(nek mondott) támadó atom-tengeralattjáróját, a Kazanyt (amelyet az Oroszországhoz tartozó Tatárföld fővárosáról neveztek el). Avatásakor a szokásoknak megfelelően pezsgősüvegeket csapdostak az oldalához. A haditengerészet parancsnokai azonban – jegyzi meg a Newsweek – nem csak az új tengeralattjáró szolgálatba állítása miatt bonthattak pezsgőt. A hajdanvolt aranykor újbóli beköszöntét is ünnepelhetik, hiszen az orosz tengeralattjárók és hadihajók a szovjet idők csúcséveit idéző tömegben járják a világtengereket, hogy… Nos, Oroszország valódi céljait valójában senki sem ismeri. Mindenesetre a következő években elkészülő hadihajókkal vissza akarják szerezni azt a tengerészeti tekintélyt, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt az atomtöltetekkel megpakolt szovjet tengeralattjárók vívtak ki. “Vadászat a vörös Kazanyra” A teljes bejegyzés megtekintése