Rengeteg a csaló tudományos folyóirat

A hagyományos tudományos folyóiratok előfizetési díjai megfizethetetlenek, és nem fizetnek egy vasat se a cikkeket író kutatóknak. Erre válaszul jöttek létre a nyílt hozzáférésű folyóiratok, amelyek cikkeit ugyan ingyen letöltheti bárki, de a szerzőktől súlyos euró ezreket kérnek. És persze megjelentek a bűnözők, akik álfolyóiratok segítségével csalnak ki pénzt a kutatóktól. “Rengeteg a csaló tudományos folyóirat” A teljes bejegyzés megtekintése

Csernobilnál is nagyobb nukleáris balesetre derült fény

1956 augusztusában egy kazahsztáni atomfegyver-kísérlet tragédiába torkollott, és négyszer annyi ember szenvedett akut sugárbetegséget, mint Csernobilban. A baleset következményeit mindeddig homály fedte, ahogy a sok más nukleáris szennyezés hatásait is. “Csernobilnál is nagyobb nukleáris balesetre derült fény” A teljes bejegyzés megtekintése

Asztalon pörög a klímaváltozás

Gyakran hangoztatják az éghajlatváltozás tagadói, hogy a globális klíma-előrejelzések csupán alaptalan rémhírek, hiszen senki sem lát a jövőbe, az egész bolygó éghajlati folyamatait pedig nem lehet laboratóriumban vizsgálni. Ez utóbbi állításra adott csattanós választ egy magyar vezetésű kutatócsoport, amely egy forgó, vízzel teli hengerben modellezte földünk következő évtizedeit, méghozzá soha nem látott módon. “Asztalon pörög a klímaváltozás” A teljes bejegyzés megtekintése

Hamarosan alkoholt főzhetnek az űrhajósok

A világ legnagyobb sörgyára bejelentette, hogy megkezdik az marsbéli sörfőzés technológiájának kidolgozását a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Persze a cég szempontjából az egész csak a reklám miatt fontos, de még az is lehet, hogy a kísérletekből még némi valóban használható tudásra is szert tehetünk. Például arra, hogy a tömény italok sokkal ésszerűbb választásnak tűnnek. “Hamarosan alkoholt főzhetnek az űrhajósok” A teljes bejegyzés megtekintése

Több milliárd éve használjuk a jövő adathordozóit

Gyakran hallani, hogy a mai mobiltelefonokban sokszorta erősebb komputer dolgozik, mint az, amelyik az Apollo–11 űrhajót felvitte a Holdra. A Facebookon emberek milliói osztják meg ismerőseikkel az ötven-hatvan évvel ezelőtti, szekrénnyi adattároló eszközökről készült képeket, amelyeken egy mai mobilos fotó sem férne el. Ha azonban azt hisszük, hogy a mai adattárolási sűrűség a csúcs, készüljünk fel, hogy néhány éven belül leesik az állunk. A DNS-alapú számítástechnika ugyanis mindent megváltoztat majd. “Több milliárd éve használjuk a jövő adathordozóit” A teljes bejegyzés megtekintése

Már a nap-éj egyenlőség sem egyenlő

Március 20. a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, egyúttal a csillagászati tavasz kezdete, tanuljuk az iskolában, és kötelességszerűen bemondja minden reggeli hírolvasó. Ez definíciószerűen igaz ugyan, de ha szó szerint értjük a nap elnevezését, akkor hamis. Merthogy nem március 20-án egyenlő hosszúságú az éjszaka és a nappal. Persze ettől még nevezetes nap van ma, de hogy mely napon (ha van egyáltalán ilyen nap) ugyanolyan hosszúak a napszakok, az attól függ, hogy hogyan definiáljuk a nappal és az éjszaka fogalmát. És az sem mindegy, hogy hol tartózkodunk a bolygón. “Már a nap-éj egyenlőség sem egyenlő” A teljes bejegyzés megtekintése

Zenélni fog a 67-es út

A 67-es főút most felújítandó 33,2 kilométer hosszú szakaszán lesz egy szakasz, amely zenét (a Republic 67-es út című slágerét, mi mást) fog játszani, ha áthajtunk rajta. Nem kell semmilyen elektronikus megoldásra gondolni (bár ez talán némi magyarázatot adna a fejlesztés uniós és hazai forrásokból fedezett 65,7 milliárd forintos költségére), a dal hangjait elhaladó autók kereke és a különlegesen kialakított aszfaltfelület közötti fizikai kölcsönhatás kelti majd életre. “Zenélni fog a 67-es út” A teljes bejegyzés megtekintése

Oláh és Harsányi: páros magyar Nobel-díj

1994 csodálatos év volt a magyar tudomány történetében, hiszen két magyar kutató is Nobel-díjat kapott. A napokban elhunyt Oláh György egyedüliként részesült a kémiai elismerésben, míg a 2000-ben Berkleyben elhunyt Harsányi János játékelméleti kutatásaiért megosztva kapta meg a közgazdasági díjat. “Oláh és Harsányi: páros magyar Nobel-díj” A teljes bejegyzés megtekintése