Nanopecsételés, arany háttér előtt

Nemes-Incze Péter fizikus a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontban alapított nemrégiben Lendület-kutatócsoportot. Céljuk olyan mesterséges kristályok építése egyetlen atom vékony, kétdimenziós rétegekből, amelyek fizikai tulajdonságait ők irányíthatják. Segítségükkel megvalósulhat a szobahőmérsékleten is ellenállásmentesen vezető anyag, de a kvantumkomputerek is új erőre kaphatnak. “Nanopecsételés, arany háttér előtt” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

Felnyitásra váró holdkőzetek

46 éve járt legutóbb ember a Holdon. Akkor, 1972 decemberében az Apollo-17 két űrhajósa, Eugene Cernan és Harrison Schmitt szállt le kísérőbolygónkra, és – elődeikhez hasonlóan – jócskán felpakoltak kőzetmintákkal. Az Apollo-17-é volt talán tudományos szempontból a legértékesebb holdra szállás, minthogy Schmitt a többi holdon járt 11 emberrel ellentétben nem katona volt, hanem geológus. “Felnyitásra váró holdkőzetek” A teljes bejegyzés megtekintése

„A légynek sem ártanak” – 16 év alatt százezer orangutánt öltek meg Borneón

Még azok a kutatók is hitetlenül szemlélik az adatokat, akik az ezredforduló óta monitorozzák az emberszabású majmok egyedszámát az indonéz szigeten. Bár az élővilágra az erdőirtás jelenti a legnagyobb veszélyt, mostanra úgy tűnt el százezer orangután, hogy jelentős részük élőhelye megmaradt. Magyarul ezeket az állatokat, amelyek egyébként is a legveszélyeztetettebbek az emberszabásúak közül, levadászták. “„A légynek sem ártanak” – 16 év alatt százezer orangutánt öltek meg Borneón” A teljes bejegyzés megtekintése

A bilsdale-i kopók

Theresa May brit miniszterelnök visszakozott, ebben a parlamenti ciklusban vélhetően már nem lesz szavazás Nagy-Britanniában a rókavadászat újbóli engedélyezéséről. Az arisztokrácia egyik legfennköltebbnek beállított, fél évezredes hagyományokra visszatekintő „sportja” során egyetlen puskalövés sem dördül el. Ehelyett a rókákat kutyákkal tépetik szét. Bár a kedvtelés másfél évtizede tiltott, illegálisan továbbra is él és virul.

“A bilsdale-i kopók” A teljes bejegyzés megtekintése

Robotcsont

A Sony majd két évtizede dobta piacra robotkutyáját, ám a világ akkor még nem volt felkészülve a termékre. A cég most felélesztette az Aibót, de kérdéses, hogy a még mindig méregdrága mesterséges háziállat elég okos lesz-e ahhoz, hogy megnyerje a kutyára vágyók, de kutyát tartani nem akarók szívét. Bár az is lehet, hogy amint túlságosan is hasonlítani kezd az igazi ebhez, úgy válik egyre félelmetesebbé. “Robotcsont” A teljes bejegyzés megtekintése

Újabb pofon a homeopátiának

A homeopátia elméleti alapjai valószínűtlenek és nem egyeztethetők össze a természeti törvényekkel. Továbbá nincs semmilyen betegség, amelyet bizonyítottan, a placebón felül gyógyítana a homeopátia – állapította meg most kiadott állásfoglalásában az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC). Egyre nehezebb a homeopátiahívőknek olyan helyre nézniük, ahonnan nem ordítanak e sarlatánság egyértelmű cáfolatának bizonyítékai. De tényleges változást csak a homeopátiás szerek engedélyezésének gyökeres átalakítása, a bizonyított hatás megkövetelése hozhat. “Újabb pofon a homeopátiának” A teljes bejegyzés megtekintése

Három és fél ezer éve élt aranyműves sírját tárták fel Egyiptomban

Rácáfolva azokra a vélekedésekre, hogy Egyiptomban minden említésre méltó régészeti lelőhelyet felfedeztek már – vagy a sírrablók vagy hivatalos régészek -, igen jelentős sírra bukkantak nemrégiben a kutatók. A „főbérlő” egy 3500 évvel ezelőtt élt aranyműves, de mellette más múmiákat és ékszereket is találtak. “Három és fél ezer éve élt aranyműves sírját tárták fel Egyiptomban” A teljes bejegyzés megtekintése

Vonagló felhők

Bár az idén egyszerre különösen sok pusztító erejű hurrikán csapott le a Karib-tenger medencéjére, a térség mindig is a centrifugális, hatalmas erejű szélviharok fő terepe volt. Fél évszázada egy Nobel-díjas tudós azt vette a fejébe, hogy repülőgépről szórt vegyi anyagok segítségével győzi le a hurrikánt. Nem járt sikerrel.

“Vonagló felhők” A teljes bejegyzés megtekintése

Nehéz helyzetbe hozta az iráni cenzorokat a világhírű tudós nő halála

Amerikában néhány nappal ezelőtt, a rákkal folytatott négyéves küzdelem után, nagyon fiatalon elhunyt a világ talán leghíresebb iráni származású női matematikusa, Maryam Mirzakhani. A nő nemcsak korának egyik legkiemelkedőbb zsenije volt, aki elnyerte a legmagasabb matematikai kitüntetésnek számító Fields-érmet, de az emigrációban folytatott nyugatias életformájával nagy gondot okozott az iráni vezetés számára is. “Nehéz helyzetbe hozta az iráni cenzorokat a világhírű tudós nő halála” A teljes bejegyzés megtekintése

Finomabb az olcsó bor, ha drágának hisszük

A borszakértők szóvirágait sokan puszta porhintésnek tartják, hiszen az egyszerű halandó hiába kóstol meg egy pohár bort, nem mindig érzi ki ízéből a savakat, tanninokat, a déli fekvésű lankák mögött lebukó napra vagy a legkülönfélébb (nem szőlő) gyümölcsökre jellemző ízvilágot. Sokan ha nem tudják, hogy az eléjük tett ital néhány száz forintba vagy néhány száz euróba került-e, nem is éreznek köztük különbséget – mindnek boríze van. Minden megváltozik azonban, ha megtudjuk, hogy melyik a drága, nemes bor, és melyik a papírdobozos lőre: akkor egyből sokkal finomabbnak érezzük az előbbit, és nem (csak) azért, mert sznobok vagyunk. Német és francia kutatók a jelenséget vizsgálva agyműködésünk legelemibb jellegzetességeire világítottak rá. “Finomabb az olcsó bor, ha drágának hisszük” A teljes bejegyzés megtekintése