A szúnyogok buknak a maláriaparfümre

A malária még napjainkban is az egyik vezető halálok a világ trópusi területein, a föld népességének fele veszélyeztetett. Évente több mint 200 millióan fertőződnek meg, és 400 ezren bele is halnak a betegségbe. A fertőzés gyors terjedése (amelyet a maláriaszúnyog által terjesztett Plasmodium egysejtű okoz) a hatalmas közegészségügyi veszély miatt évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A londoni közegészségügyi és trópusi betegségekkel foglalkozó egyetem (LSHTM) kutatói most rájöttek arra, hogy miért vonzzák a fertőzött emberek még jobban a szúnyogokat.

Hírdetés

Hawking kisugárzása

Futótűzként söpört végig az interneten alig néhány órával a történtek után, hogy Stephen Hawking, a világ leghíresebb tudósa 76 éves korában elhunyt. Sokan Einstein óta a legokosabb embernek tartották, mások kimondva-kimondatlanul testi betegségének tulajdonították hírnevét. A tudományba a Hawking-sugárzás felfedezésével írta be nevét, de hatása messze túlmutatott szűk szakterületén, a kozmológián. A nyolcvanas években milliók vették meg Az idő rövid történetét, majd – a rossz nyelvek szerint – tették fel a polcra olvasatlanul.

Megoldódhat az eltűnt pilótanő rejtélye

Hiába haltak meg, tűntek el utána már több százan (ha nem ezren) megmagyarázhatatlan repülőgép-szerencsétlenségekben, Amelia Earhart története mindmáig, nyolcvanegy év múltával is izgalomban tartja a repülés történetéért és az összeesküvésekért rajongók közös halmazát. Most egy antropológus azt állítja, hogy (megint) megoldotta a rejtélyt, ami elmélete szerint már a baleset után három évvel is megszűnhetett volna rejtélynek lenni, ha az akkori halottkémek jól végzik a dolgukat.

A mélytengeri halak is esznek műanyagot

Harminc éven belül több műanyag lesz a világ óceánjaiban, mint hal – áll a Világgazdasági Fórum előrejelzésében. A tengerekbe jutó műanyag hulladék, amely olyan hatalmas kiterjedésű szigetekké állt össze szerte a földön, hogy az már a hajóközlekedést veszélyezteti, a bolygó egyik legfontosabb környezetvédelmi problémájává lépett elő. De itt többről van szó, mint a vizeket elcsúfító zacskók és PET-palackok tömegéről. Több tanulmány is kimutatta nemrégiben, hogy még a tengerek mélyén élő halak nagy többsége (73 százaléka) is rengeteg műanyag-mikroszemcsét nyel le, amely nemcsak őket ölheti meg, de a kifogott halakkal a mi tányérunkra is kerülhet.

Ólomsörét és mérgezés: legértékesebb ragadozómadaraink esnek áldozatul

A múlt héten két idős parlagi sas halála is nyilvánosságra került. Az egyik madár halálát biztosan mérgezés okozta (a másik tetem laboratóriumi vizsgálata még várat magára). A ragadozómadarak legértékesebb természeti kincseink közé tartoznak, mégis vannak emberek, akik szándékosan vagy gondtalanságból megölik őket. A legutóbbi esetben a vadászok ólomsörétjei voltak a bűnösök.

Teljesen más lehet az öregedés oka, mint azt eddig hittük

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) genetika tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) kutatói gépi tanulásos algoritmus segítségével jellemezték az ember 24 ezer fehérjéjét, és meghatározták, hogy közülük melyek játszhatnak szerepet az öregedési folyamatokban. Hiába az öregedés az egyik legtermészetesebb életműködés, valójában alig tudunk valamit mechanizmusáról. A terület kutatói szerint néhány éven belül valóságos robbanással felérő változások következhetnek be az öregedés megértése terén, amelyek végső soron az emberi élet meghosszabbítását is eredményezhetik.

A Neander-völgyiek voltak az első művészek

Fajunk felsőbbrendűségéért aggódva néhányan kényszeresen keresik azokat a tulajdonságainkat, amik egyértelműen elhatárolnak minket az állatvilág többi (jelenkori és kihalt) tagjától, közöttük a régmúlt emberféléitől is. Korábban ilyen unikális emberi (pontosabban csak a Homo sapiensre jellemző) készségnek tartották a „gondolkodás” képességét, az eszközhasználatot, az én-tudatot vagy a művészetet. Nos, most dőlt le ezek közül az utolsó bástya is, hiszen egy spanyolországi barlang falán 65 ezer éves, Neander-völgyi emberek által készített falfestményekre bukkantak.

333 csukabálnát öltek le a japán bálnavadászok

A japán bálnavadász flotta hónapokig tartó halászat után visszatért a szigetország kikötőibe. A hajók gyomrában 333 csukabálna tetemét szállították haza, amelyeket természetesen a tudomány nevében öltek meg, jelentette a Reuters. Japán bálnavadászati tevékenysége folytonos tiltakozást vált ki szerte a világban, de a leghangosabbak jellemzően az ausztrálok, és most is ők emelték fel leginkább a szavukat a több száz elpusztított tengeri emlős miatt.

Hruscsov szenzációjából nekünk is jutott

Hatvan évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagvizsgáló Intézetében rendszeres megfigyeléseket végeztek a nem sokkal korábban felbocsátott Szputnyik műholdak pillanatnyi pozíciójáról. Ezek a megfigyelések azonban csak a műhold irányát határozták meg, térbeli helyzetét nem. Almár Ivánnak azonban egy amerikai tanulmány alapján sikerült a tényleges helyzetmeghatározás, az eredményből pedig megszületett az első magyar csillagászok által írt, külföldön publikált tanulmány.

Az egész Etna a Földközi-tengerbe csúszik

Még mielőtt bárki is közelgő katasztrófától kezdene tartani, a csúszást felfedező vulkanológusok is siettek megjegyezni, hogy a mozgás lassú (átlagosan 14 milliméter évente), így nagyon valószínűtlen, hogy a közeljövőben bármiféle gondot okozhatna. Ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a jelenséget, hiszen a hasonló mozgások gyakran okoznak idővel földcsuszamlásokat, kivételes erejű kitöréseket.