Cikkarchívum

Gépeink levetkőztetve

A közhiedelem szerint a fiúk az agresszív, a lányok pedig a rózsaszínű, pónikat vagy hercegnőket felvonultató, mindenesetre kifejezetten gondolattalan meséket, látnivalókat keresik a tévében, könyvekben. Ez hatalmas félreértés, amit a dokumentumcsatornák sikere bizonyít. A gyerekeket manapság pontosan ugyanannyira érdeklik a mérnöki tudományok, mint szüleiket, nagyszüleiket, akik detektoros rádiót fabrikáltak drótból és kondenzátorból. “Gépeink levetkőztetve” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

A mesterséges étel menti meg a világot?

Az élelmiszer-termelés évszázadok alatt kialakult praktikái hamarosan fenntarthatatlanná válhatnak. Nagy a környezeti terhelésük, energiapazarlók, és a kapacitásuk sem elegendő a hamarosan már tízmilliárdos emberiség ellátására. Lehetséges megoldást kínálhat a laboratóriumi, mesterséges élelmiszer-előállítás, de kérdéses, hogy megfizethető lesz-e a jövőben, és az emberek hajlandók lesznek-e ételként elfogadni. “A mesterséges étel menti meg a világot?” A teljes bejegyzés megtekintése

Embervakság

Dickensi kép: a gazdag uraság sétál az utcán, és rá se hederít a járda szélén kolduló gyerekekre. A jelenség mindenhol tetten érhető a 2004 karácsonyán lecsapott cunami után a romok között kedélyesen fotózkodó nyugati turistáktól kezdve a romániai szegénytelepen Bentley-jével áthajtó vállalkozóig. Az azonban csak az utóbbi években derült ki, hogy ez a viselkedés nem (csupán) szívtelenségből fakad, hanem pszichikai alapjai vannak: a gazdagok valóban meg se látják az elesetteket. “Embervakság” A teljes bejegyzés megtekintése

Esőerdő újratöltve

A nemzetközi környezetvédő mozgalmak hetvenes évekbeli szárba szökkenésekor (és azóta folyamatosan) a trópusi őserdők kiirtásának megállítása volt harcuk legfontosabb célja. E küzdelem kommunikációs értelemben igen sikeresnek bizonyult. Tömegtüntetéseket, telt házas rockkoncerteket lehet az elhivatott támogatókra alapozva rendezni, ma már alig van ember a nyugati világban, aki ne tartaná elsődleges fontosságúnak az esőerdők megmentését. És ez egy olyan cél, amely valóban életbevágóan fontos, hiszen e közösségek nemcsak a bolygón élő állat- és növényfajok jelentős részének adnak otthont, de a hatalmas kapacitású fotoszintetizáló képességük révén a légkörben lévő szén-dioxid oxigénné alakításában is esszenciális szerepet játszanak. Kérdéses azonban, hogy az évtizedek aktivizmusa milyen gyakorlati eredményeket hozott, megállt vagy lassult-e legalább az esőerdővel borított területek zsugorodása (hiszen a másik oldal, a fakitermelés, illetve a mezőgazdasági termelés területigénye biztosan nem csillapodott). Nos, a válasz nem, ugyanúgy irtják az erdőket, mint évtizedekkel ezelőtt. Ugyanakkor vannak reményt adó kezdeményezések is, mint egy természetvédelmi szervezet faültető projektje, amelyhez foghatót még nem látott a világ. “Esőerdő újratöltve” A teljes bejegyzés megtekintése

Hunyady László: A tudomány technikai sport

Hunyady László, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja a magyar kórbonctan egyik úttörőjéről elnevezett Genersich-díj egyik idei kitüntetettje. Az akadémikus egyetemi tanári pályája mellett ugyanolyan fontosnak tartja a kutatást, szakterülete a hormonok sejten belüli hatásmechanizmusának vizsgálata. Szerinte a Magyarországon képzett orvosok szakmailag már ma is versenyképesek, és azon kell dolgozni, hogy a magyarországi orvosi pálya is hasonlóan vonzó legyen a végzettek szemében. “Hunyady László: A tudomány technikai sport” A teljes bejegyzés megtekintése

Prehisztorikus pech

Mindenki tudja, hogy a dinoszauruszok korának egy aszteroida vetett véget, amely a földbe csapódva rengeteg szennyező anyagot juttatott a légkörbe. E por eltakarta a napot, a növények nem tudtak fotoszintetizálni, elpusztultak, és ennek következtében összeomlott az őshüllők rájuk épülő teljes táplálkozási hálózata. De vajon szükségszerű volt-e a dinoszauruszok kihalása, vagy esetleg, ha kicsivel több szerencséjük van, túl is élhették volna az armageddont? Nos, a japán Tsukuba városában székelő Meteorológiai Kutatóintézet tudósai szerint igen: simán átvészelhették volna, ha nem pont oda csapódik a kisbolygó, ahol a földfelszínnek ütközött, tudósít a Live Science. Azért ne sajnáljuk őket nagyon, mert a dinoszauruszok kipusztulása tette lehetővé az emlősök felemelkedését, és így közvetve a mi létünket is. “Prehisztorikus pech” A teljes bejegyzés megtekintése

Kim Kardashian és a hajápoló tabletta

A reklámokat szinte senki sem szereti, de mégis mindenkire hatnak. Éppen e hatás tudatosítása érdekében születtek meg a hirdetési tevékenységet szabályzó jogszabályok, amelyek azonban csak a hagyományos médiumokra vonatkoznak. De mit kezdjünk egy sztárral, aki az Instagramra feltöltött képén arról vall, hogy imád egy táplálékkiegészítőt vagy egy cipőmárkát? Erre a kérdésre nemigen van még válasz a jog asztalánál. “Kim Kardashian és a hajápoló tabletta” A teljes bejegyzés megtekintése

Sírrablás nyolcvan méter mélyen

Az Indonézia szigetei között elterülő Jáva-tenger a második világháború hatalmas emberveszteséggel járó tengeri csatáinak színhelye. Ma is százával hevernek a fenekén az elsüllyedt hadihajók, amelyek sok ezer hősi halott nyughelyei egyben. De már nem sokáig, mert illegális kincskeresők és roncsvadászok szisztematikusan kifosztják, sőt teljes egészében ellopják a szerencsétlenül járt hajókat. “Sírrablás nyolcvan méter mélyen” A teljes bejegyzés megtekintése

Kincset érnek a Pupilla űrteleszkóp mérései

Amikor tavaly februárban a japán űrügynökség felbocsátotta a Hitomi (Pupilla) nevű műholdját, amelynek röntgendetektorai soha nem látott felbontással voltak képesek vizsgálni az elektromágneses spektrum eme tartományát, mindenki hosszú évekig tartó, eredményes küldetésre számított. A Hitomi azonban néhány héttel később meghibásodott és megsemmisült. E rövid időszak azonban olyan temérdek értékes mérési adatot szolgáltatott, hogy – sok egyéb közlemény mellett – már a második Nature-cikk jelent meg belőlük, egy magyar asztrofizikus részvételével.

“Kincset érnek a Pupilla űrteleszkóp mérései” A teljes bejegyzés megtekintése

A vécé világnapja egyáltalán nem vicces téma

November 19-e a vécé világnapja, noha sokan hajlamosak e témát (és különösen azt, hogy a toalettnek saját világnapja van) elviccelni, amiért születésünk óta belénk rögződött szégyenérzetünk a felelős. Ugyanakkor a világ népességének harmada (egy 2015-ös becslés szerint 2,4 milliárd ember) még ma is megfelelő higiénia nélkül kénytelen élni, közülük pedig egymilliárdan mindenféle csatornázást, salakanyag-elvezetést nélkülöznek. Mondani sem kell, hogy ezek az állapotok a fejlett nyugati civilizációban szinte ismeretlen betegségek sorának biztosítanak ideális körülményeket. “A vécé világnapja egyáltalán nem vicces téma” A teljes bejegyzés megtekintése