Újságírás

img_5688
Az ausztriai Farkaskutató Központban az alapító Virányi Zsófiával. Fotó: Végh László

Molnár Csaba újságírói pályáját etológiai ismeretterjesztő cikkek írásával kezdte az Élet és Tudományban, a Természet Világában és az IPM-ben. Később az Origo.hu tudomány- és egészségrovatainak külsős cikkírója lett, majd 2008-tól a Magyar Nemzet szombati Magazin mellékletének újságírójaként dolgozik. Főként természettudományos és technológiai témákkal foglalkozik, de időnként ír az amerikai futballról, filmekről, zenéről is.

Legtöbb cikke elolvasható, a felső menüből kiválasztható.

Díjak, elismerések

lc5a2883_resize
Lovász László, az MTA elnöke átadja Molnár Csabának az Akadémiai Újságírói Díjat

Alig tízéves újságírói pályafutása ellenére Molnár Csaba gyakorlatilag az összes szakmai díjat elnyerte, ami szakterületén szóba jöhet. Ezek közül legrangosabb az Akadémiai Újságírói Díj, de kitüntették a Semmelweis Egyetem Kopp Mária Médiadíjjal, és az év informatikai újságírójává is választották. Kitüntetéseinek listája itt érhető el.

 

Elektronikus könyvek

molnar_0557
Előadás a World Science Forum keretében megrendezett európai tudományosújságíró-konferencián

A kényelmesebb olvasás érdekében elektronikus könyvekben gyűjtöttük össze Molnár Csaba legjobbnak tartott írásait. Ezek ingyenesen letölthetők, majd számítógépen, táblagépen, mobiltelefonon, ekönyv-olvasón olvashatók PDF, Kindle és EPUb formátumban is. Az ekönyvek listája itt érhető el.

Tudomány

csanyi.jpg
Csányi Vilmossal és kutyájával, Jeromossal egy pódiumbeszélgetésen

Molnár Csaba az ELTE etológia tanszékén diplomázott biológusként, majd itt védte meg doktorátusát is. Doktoranduszként az angliai Sussexi Egyetemen is kutatott.

Szakmai életrajza itt olvasható.

Kutatási területe a kutyák vokális kommunikációjának vizsgálata volt, amelyet ő előtte szinte senki sem kutatott. Így Molnár Csaba számos szakcikke a mára feléledt tudományterület megkerülhetetlen hivatkozási alapjává vált.

13970929359_efd32b2fc3_k
Molnár Csaba kutyájának, Spocknak agyát vizsgálják egy MR-gépben

Ezen az oldalon elérhetők Molnár Csaba tudományos tanulmányai, doktori értekezése, könyvfejezetei, előadásai és az MTA megbízásából készített humánetológiai elődásvázlatai.

 

A kutyák ugatása

A kutyaugatás mindennapjaink része. Szinte már annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk azon, mennyi mindent árulhat el nekünk a kutya hangulatáról, a környezet történéseiről. A kutyatulajdonosok, persze, pontosan meg tudják mondani kedvenceik ugatásáról, hogy azok éppen ismerőst vagy ismeretlent látnak-e, vagy éppen másik kutyát, macskát, esetleg a postást. Kutatásaink során annak igyekszünk utánajárni, miért is ugatnak a kutyák, és milyen szerepet játszhat az ugatás az ember és a kutya, illetve a kutyák közötti kommunikációban.

VL20161026_9383.jpg
A Veresegyházi Medveotthon farkasaival (fotó: Végh László)

A kutyák ugatásával eddig meglehetősen kevés kutató foglalkozott. Ennek legfőbb oka az, hogy a kutya háziasítása és emberközeli életmódja olyannyira “mesterségessé” tette viselkedését és így hangadását is (amely során az ugatás elvesztett sajátos kommunikatív jellegét), hogy “alkalmatlanná” vált a természetes magatartásformák tanulmányozására. Tovább…

Sajtóvisszhang

A kutyák vokális kommunikációjának akusztikai és etológiai vizsgálata olyannyira újszerű volt annak idején, hogy Molnár Csaba számos eredményének híre bejárta a világsajtót. További idézetek és linkek az eredeti cikkekhez ezen az oldalon.

Csaba Molnar, from Eotvos University in Budapest, says the software can be improved, and told the BBC it may have applications for analysis of human communication. “I would say that we proved there are very strong contextual differences between the barks”

BBC bbc_news-svg

Einen solchen Übersetzer von Hunde- in Menschensprache wollen ungarische Verhaltensforscher jetzt entwickelt haben. Die von Csaba Molnar und seinem Team an der Budapester Eötvös-Universität ausgearbeitete Software hat mehr als 6000 Bell-Laute von 14 Mudis analysiert, einer ungarischen Hirtenhund-Rasse.

Der Spiegel 20140318_012545_other_2046

Ungarische Verhaltensforscher haben ihrem Computer “Hundesprache” beigebracht. Ihr Computerprogramm kann das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als der Mensch und verschiedene Laute einzelnen Situationen zuordnen.

Die Welt welt

Study co-author Csaba Molnár told Discovery News that the new research proves “that basic understanding of barks is an inherited trait in humans, and learning can only slightly improve this ability.”

Discovery News discovery-news-logo

De hecho, la investigación sugiere que algunos de estos sonidos son comprensibles para los demás perros, por lo que les servirían para comunicarse entre ellos y quedaría descartada la vieja teoría de que los perros sólo aprendieron a ladrar para imitar el lenguaje de las personas.

El Mundo mundo

The results show that dog barks carry a wealth of information, says Molnár. “In the past, scientists thought that dog barks originated as a by-product of domestication and so have no communicative role,” he says. “But we have shown there are contextual differences.”

New Scientist ns

Researchers in Hungary have found that we humans have a remarkable ability to categorize various types of dog vocalizations and understand their emotional content—in effect, to “speak canine.” Try it yourself, and learn what this inter-species communication might mean about the evolution of dogs.

PBS pbs

But youngsters 6 to 10 years of age have no trouble understanding the threat in a dog’s aggressive bark, researchers report in the current issue of Applied Animal Behaviour Science.

Science science

What are dogs really saying when they bark? A team of researchers (led by ethologist Csaba Molnár from Eötvös Loránd University in Budapest) set out to find out. Using specially designed software, the group studied the acoustic qualities of more than 6,000 barks from 14 Hungarian sheepdogs

Scientific American sciam

The direct or indirect human artificial selection process made the dog bark as we know, said Csaba Molnar, formerly an ethologist at Hungary’s Eotvos Lorand University. Molnar’s work was inspired by a simple but intriguing fact: Barking is common in domesticated dogs, but infrequent if not downright absent in their wild counterparts.

Wired wired2