Lehet, hogy újra kilenc bolygó kering hamarosan a Nap körül. A kilencedik, legkülső planéta azonban nem a nemrégiben kitagadott Plútó, hanem egy sokkal messzebb lévő, mindeddig ismeretlen égitest lehet. Még senki sem látta, mindössze gravitációs terének közvetett bizonyítékait találták meg. Valószínű létezése arra világít rá, hogy még saját Naprendszerünk is sok rejtélyt tartogat.
Plutokiller (vagyis Plútó-gyilkos) – ez a Twitter-azonosítója Mike Brownnak, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) csillagászának. Az önironikus névválasztás arra a szerepre utal, amit az asztronómus játszott Naprendszerünk korábbi legkülső bolygójának, a Plútónak a trónfosztásában. Kimutatták ugyanis, hogy a Plútó valójában nem is olyan nagy, hogy „nagy” bolygó lehessen, az utóbbi években számos hasonló objektumot fedeztek fel már a Naprendszerben, amelyeket azonban törpebolygóként azonosítottak. Brown ezután számos (egyáltalán nem vicces) gyűlölködő levelet kapott, hiszen megfosztotta az emberiséget egy bolygótól.
Gondolhatnánk, hogy Brown talán most saját háborgó lelkiismeretét igyekszik megnyugtatni azzal, hogy talált nekünk egy új, sokkal jobb égitestet, de ez nem túl valószínű. – A Plútót kinyírni jó móka volt, de ez [az új bolygó] mindent ütne – nyilatkozta igen magabiztosan a csillagász.
Kollégájával, Konstantin Batyginnal együtt bejelentették ugyanis: mérési eredményeik arra utalnak, hogy jóval a Naprendszer eddig ismert határán túl kering egy Neptunuszhoz hasonló méretű bolygó. Keringési ideje mintegy 15 ezer földi év. Mike Brown vélekedése szerint az új bolygó tömege talán tízszer nagyobb, mint a Földé, légköre pedig hidrogénből és héliumból állhat – bár ezek inkább csak tippek, lévén, hogy magát az égitestet még nem sikerült megtalálni
Hasonlóan a Neptunusz felfedezéséhez, most is más égitestek pályaeltolódásaiból következtetnek az új bolygó létezésére. Minden tömeggel rendelkező testnek van gravitációs tere, amely hat a körülötte lévő égitestek mozgására. A csillagászok hat, a Neptunusz pályáján kívül keringő, korábban is ismert objektum pályáját elemezték. Olyan együttállásukra lettek figyelmesek, amely a számításaik szerint csak 0,007 százalékos valószínűséggel alakulhatott ki véletlenszerűen. Vagyis valaminek lennie kell, ami a mozgásukat irányította. A csillagászok szerint pedig ez a valami egy ismeretlen bolygó.
Az állítást erős kétely fogadta, írja a Science magazin, mivel nem ez az első hasonló bejelentés. A rejtélyes, Neptunuszon túli „X-bolygó” utáni hajsza évszázados múltra tekint vissza. Eközben számos, később tévesnek bizonyult bejelentést tettek megkérdőjelezhető szakértelmű emberek, sőt szándékos csalásokra is akadt példa. Ebben az esetben azonban nem erről van szó. A felfedezést nyilvánosságra hozó csillagászok elismert tagjai a tudományos közösségnek, vélhetően nem veszélyeztetnék szakmai jó hírüket egy bizonyítatlan állítással.
– A módszer, amelynek segítségével kimutatták az új bolygó létezését, nagyon régóta bevett a csillagászatban. A XIX. században az Uránusz pályaháborgásaiból következtettek francia égi mechanikusok arra, hogy lennie kell egy másik bolygónak (ez lett később a Neptunusz) – nyilatkozta lapunknak Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója. – Az utóbbi időszakban már voltak hasonló hírek, ahogy megismertük a Naprendszer külső tartományaiban mozgó üstökösök, égitestek pályáit. A hír tehát nem álhír, annak alapja teljesen formális, szakmai szűrőn átesett és az egyik legtekintélyesebb csillagászati szakfolyóiratban publikált kutatási eredmény. Ez azonban, hasonlóan az összes közvetett eredményhez, nem feltétlenül jelenti azt, hogy igazuk is van.
Ha igazuk van, az egyben a Naprendszer robbanásszerű növekedését is jelenti (persze nem fizikailag nőtt meg pillanatok alatt, hanem mindig is ekkora volt, csak eddig fogalmunk sem volt róla). Tudniillik a feltételezések szerint az új bolygó legalább hétszer távolabb van a Naptól, mint a Neptunusz. Ez azt jelenti, hogy a Naptól mért távolsága akár 200 csillagászati egység is lehet (egy csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolsága, nagyjából 150 millió kilométer).
A bizonytalanságot növeli, hogy a WISE infravörös űrtávcső az utóbbi években részletesen feltérképezte az égnek azon tájait, ahol az új bolygót gyanítják, és nem talált semmi hasonlót.
– Két választás állt a csillagászok előtt. Vagy bejelentik azonnal, hogy kimutattak valamit (itt szándékosan nem használom a felfedezés szót), és ezzel az esetleges felsülést kockáztatják, vagy titokban tartják, és saját maguk kezdenek távcsővel kutatni az új bolygó után, hogy bizonyosságot nyerjenek – tartja Kiss László. – Ők az első lehetőséget választották, és szerintem ez becsülendő. Így ugyanis most mindenki ráveti magát a témára, sokkal több távcső kezdi el keresni a bolygót, és így valószínűleg sokkal hamarabb válaszokat fogunk kapni.
A jelenlegi távcsöveink nagyságrendileg száz csillagászati egységnyi távolságra „látnak el”, ilyen messze lévő objektumokat ma már rutinszerűen észlelünk. Ha igaz, az új bolygó legalább 200 csillagászati egységre, de merészebb becslések szerint még sokkal messzebb van a Naptól, így érthető, hogy a WISE nem találta meg. Egy évtized múlva azonban már biztosan lesznek olyan eszközeink, amelyek észlelhetik.
A Naprendszer elméleti nagyságáról Kiss elmondta, hogy annak határa ott van, ahonnan már a környező csillagok gravitációja erősebbé válik a Napénál. Ez nagyjából egy fényév távolságra található. Viszonyításképpen érdemes tudni, hogy a Plútó (a klasszikusan legkülső bolygó) mindössze öt fényórára van a Naptól. Tehát a Naprendszer ennél akár 1700-szor nagyobb lehet – tele felfedezésre váró rejtélyekkel.
2016. január 28.
Dr. Molnár Csaba 